189735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dehidrogenázok kimutatására alkalmas diagnosztikai készlet előállítására

1 2 való rövid alkalmazási időtartama ellenére - ez leg­feljebb 10 perc — diagnosztikai biztonsága nagy, és a diagnózis során adott esetben képződött festéka­nyagnak a tampon cellulóziosjaihoz való szilárd kötő­dését biztosítja, úgy, hogy a színezéknek a vizsgált egyén hüvely-nyálkahártyájába való behatárolása ki­zárható. Cellulózrostokból álló tamponok különösen alkal­masnak bizonyultak olyan diagnosztikai berendezések céljára, amelyek a női nemiszervek területén lévő kar­­cinómák megállapításást célozzák. Erre a célra a szo­kásos egészségügyi tamponok alkalmazhatók. Ezek előnyösen nem csavartak, hanem fonalalakúak. A cellulózrostokból készült tamponok különleges elő­nye, hogy a diagnosztikai berendezés alkalmazása so­rán képződött színezéket különösen erősen megkötik, aminek során a cellulótanyag poláris csoportjai és a színezékben lévő, megfelelő poláris csoportok feltéte­lezhetően egy erős kötést létesítenek. A cellulózrostok és a színezék közötti kötés erős­ségét mutatják azok a kísérletek, amelyek során meg­­kísérletük a színezéket (formazán) a tamponokból kioldani. Extrahálószerként különböző anyagokat al­kalmaztunk: a) fiziológiás konyhasóoldatot, b) olyan oldatot, mely a hüvelyváladék utánzása céljából (mivel ez nem állt rendelkezésre kielégítő mennyiségben) humán-albumint és mucint tartalma­zott, c) egy b) szerinti oldatot, amely a felsoroltakon kí­vül felületaktív anyagot, például nátrium-lauril-szul­fátot is tartalmazott, valamint d) kloroformot. Egyetlen felsorolt extrahálószerrel sem tudtunk a tamponból nagyobb mennyiségű színezéket (forma­­zánt) kioldani. Még akkor is, ha a tampont forró klo­roformban hat órán át melegítettük, csak a színezék (formazán) körülbelül 7 százalékát tudtuk extrahálni, hűvel a tampon az embergyógyászatban legfeljebb 10 percen át, körülbelül 37 C hőmérsékleten tartózko­dik egy testüregben, nyilvánvalóan nem áll fenn olyan veszély, hogy az adott esetben képződött színezék egy részét a tampont átnedvesítő testfolyadék kivonja s így az a testbe kerül. A tampon állhat más rostokból — például hidrofil műrostokból - is, amelyeket a tampon felületének és abszorpciós képességének növelése céljából üreges formában képezhetünk ki. Magától értetődik, hogy különböző típusú rostok — például természetes és szintetikus rostok - keverékét is alkalmazhatjuk, amennyiben a rostok hidrofilek, és poláris csoporto­kat tartalmaznak. A tampont tartalmazó diagnosztikai berendezés nemcsak testen belüli (intrakorporális), hanem testen kívüli (extrakorporális) diganózis céljára is alkalmas. Ez utóbbi esetben a vizsgálandó testfolyadékot a tam­ponnak azzal a területével hozzuk érintkezésbe, a­­mely a fentebb említett anyagkeveréket tartalmazza. A hordozóból és anyagkeverékből álló anyagkom­binációt előnyösen már a szárítás előtt elhelyezzük a burkolatban. Így a szárítás után a burkolatot csak le kell zárnunk. Mivel ez a zárás rövid ideig tart, elkerül­jük azt a veszélyt, hogy a hordozóra és az anyagkeve­rékbe ismételten nedvesség jut, ami a diagnosztikai berendezés tárolhatóságát befolyásolja. A találmány egy különleges kiviteli módja szerint azt a burkolatot, amely a hordozót és az anyagkeveré­ket tartalmazza, már a szárítóberendezésben elzárjuk. Ezzel biztosítjuk, hogy a szárítással elért alacsony nedvességtartalom a burkolat elzárása után a burkolat belső terében továbbra is megmaradjon. A diagnosztikai berendezésnek tampon alakjában való alkalmazása szempontjából kedvező, ha a tam­pont egy applikátorba illesztjük. Ezzel elérhető,hogy a tampont az ujjakkal való közvetlen érintkezés és fer­tőzés veszélye nélkül egy testüregbe, például a hüvely­be vezethessük. Ennek megfelelően egy ilyen diagnosztikai beren­dezés előállítása során a tampont az applikátor beve­zetőtokjába illesztjük. Ennek során előnyös a tam­pont az anyagkeverék felvitele előtt az applikátorba illeszteni, mert ebben az esetben az applikátor a tam­pont rögzíti, amikor az anyagkeveréket rávisszük. Az applikátor előnyösen egy folyadékot át nem e­­resztő belső fallal rendelkező bevezetőtokot tartal­maz, és a tampont úgy illesztjük a bevezetőtokba, hogy a bevezetőtökön belül a tampon bevezetésére kiválasztott vége előtt szabad teret képezünk. Ez a tér átmenetileg befogadhatja a tamponra felvinni kívánt anyagkeveréket, és így lehetővé teszi az eljárás gyor­sabb kivitelét. Az applikátor bevezetőtokjának folya­dék számára át nem eresztő belső fala lehetővé teszi az anyagkeveréknek cseppfolyós formában a tampon­ra való gyors felvitelét, anélkül, hogy e folyadék egy részét a bevezetőtök fala felszívja, vagy esetleg a fo­lyadék e falon áthatoljon, s így a tamponra nézve ve­szendőbe mentjen. A találmány szerinti eljárásnak egyik, a gyakorlati szempontjából különösen előnyös kiviteli módja sze­rint az anyagkeverék valamilyen oldatát, például ada­goló berendezés segítségével fecskendezzük az emlí­tett szabad térségbe. Ez a befecskendezés nagyon gyorsan végezhető, s így a gyártás sebessége fokozha­tó. Burkolatként előnyösen egy egyik oldalán nyitott, nagy hővezetőképességű fémből készült, rugalmas zá­ródugasszal ellátott csövecskét alkalmazunk. Egy i­­lyen, például alumíniumból készült csövecske köny­­nyen előállítható, és a záródugasz felhelyezése után (ez a záródugasz gumiszerű anyagból készíthető) biz­tosítja a diagnosztikai berendezés tartós védelmét levegővel, nedvességgel, fénnyel és mechanikai károso­dással szemben. Ezenkívül a csövecske arra szolgál, hogy a diag­nosztikai berendezést az anyagkeveréknek a hordozó­ra való felvitele során rögzített állapotban tartsa. Végül a csövecske anyagának nagy hővezetőképes­sége az egyes csövecskék közötti gyors hőátvitel szem­pontjából is kedvező. Ez előnyös akkor, ha csövecské­ket — a diagnosztikai berendezés behelyezése után - kölcsönösen érintkezésben, tartalmukkal együtt szá­rítjuk. Ezen eljárás továbbfejlesztése során a csövecskébe az applikátor és tampon kombinációját helyezzük, majd a tamponra felvisszük az anyagkeveréket, utána a csövecskét a záródugasszal részben elzárjuk, és tar­talmával együtt megszárítjuk. A csövecske részleges elzárása lehetővé teszi egy­részt a megkívánt szárítást, másrészt szárítás után a csövecske gyors és teljes lezárását, ami már a szárító­­berendezésen belül megtörténhet. Abból a célból, hogy a burkolatba helyezett diag-189.735 5 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom