189725. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású higanygőz kisülési lámpa

1 2 A találmámány tárgya kisnyomású higanygőz ki­sülési lámpa, lumineszcens burával, amelynek kielé­gítő színvisszaadása van, a kisugárzott fehér fény szín­hőmérséklete legalább 2800 K, és szlnkoordinátái a Planck-görbén vagy annak közelében vannak, és a­­melynek higanyt és egy nemesgázt tartalmazó, gázzá­­róan lezárt burája van, a burában luminescens halo­­foszfájot tartalmazó luminescens réteg van. A ’kielégítő színvisszadás” kifejezés alatt a jelen leírás és a hozzá csatolt igénypontok szempontjából az átlagos Ra színvisszadási index legalább 80 (8 szín­minta ^zínvisszadási indexének átlagos értéke, amint azt a ’’Comission International d Eclairage , Publica­tion CIE no. 13.2 /TC-3.2/, 1974) publikáció defi­niálta. A látható sugárzás színét a színkoordináták (x,y) jellemzik, amelyek meghatározzák a színpontot a színháromszögben (lásd publication CIE No. 15 /E-l.3.1/, 1971). Általános megvilágítási célokra szol­gáló lámpáknak olyan fényt kell kibocsátaniuk, amely fehér -nek tekinthető. A fehér sugárzás színponfiai a színháromszögön belüli Planck-görbére esnek. Ez a görbe egyben a fekete test sugárzó görbéje is, és a kö­vetkezőkben csak P-görbének fogjuk nevezni, amely egy teljesen fekete test által kibocsátott sugárzás szín­pontjait jelöli, különböző hőmérsékleteken (az úgy- ' nevezett színhőmérséklet). Amint a fehér sugárzás színhőmérséklete növekszik, a színpont x koordinátá­ja és mintegy 2500 K színhőmérséklettől kezdődően az x koordináta is kisebb értékű. Egy adott színhő­mérséklet a P-görbének nemcsak egy adott pontjához tartozik, de egy olyan sugárzáshoz is, amelynek szín­koordinátái egy, a P-görbét ebben a pontjban metsző vonalon vannak (lásd az említett CIE No. 15 publiká­ciót). Ha ennek a sugárzásnak a színpontja közel esik a P-görbéhez, akkor ezt a sugárzást is fehérnek tekint­hetjük, ezen az adott színhőmérsékleten. A jelen leí­rás és a hozzáfűzött szabadalmi igény pontok ^szem­pontjából ”a P-görbéhez közel eső színpontok” alatt azt értjük, hogy a színpontnak a távolsága a P-görbé­­től számítva az azonos színhőmérsékleten legfeljebb 20 MPCD. Az MPCD a színkülöhbségnek az egysége (Minimum Perceptible Colour Difference, minimális észlelhető színkülönbség), lásd J. J. Rennilson "Opti­cal Spectra” Oct. 1980., 63. oldala. Nagy számban Ismert volt már több évtizede olyan kisnyomású higanygőz kisülési lámpa, melyet urség manapság is gyakran használnak, és amelyek SbJ+ és Mn“+ által aktivált alkáli-földfém-halofoszfátok cso­portjába tartozó luminescens anyagot tartalmaznak. Ezeknek a lámpáknak az az előnye, hogy azok olcsók, és kielégítően nagy a fény fluxusuk. Ezeknek a lám­páknak nagy hátránya azonban, hogy azok színvissza­adási Indexe sok kívánnivalót hagy maga után. Általá­ban ezek Ra értéke 50-60 nagyságrendbe esik, és csak olyan lámpák, amelyek nagy színhőmérsékletűek (például 5000 K) érik el hozzávetőlegesen az Ra 75 értéket, amely még nem tekinthető kielégítő színvisz­­szaad ásnak. Hosszú időn keresztül ismeretesek voltak olyan lámpák, amelyek szín visszaadási Indexe a jótól az igen jóig terjed, és amelyek különleges luminescens anyag­gal vannak ellátva. Ezek a lámpák ónnal aktivált, vö­rösen lumineszkáló anyagot tartalmaznak strondum ortofoszfát alapon, általában SbJ+-szal aktivált kék fényt emittáló halofoszfáttal kombinálva, ilyen pél­dául különösen a strondum-halofoszfát. Az emlí­tett strondum-ortofoszfát nagyon széles sávban lu­­mineszkál, amely az egészen mélyvörösig benyúlik. Ezeknek az ismert lámpáknak az a hátrányuk, hogy íz említett strondumot tartalmazó lumineszcens a­­hyag alkalmazása viszonylag kis fényfluxussal jár együtt, és a lámpa élettartama során a fény fluxus hem marad állandó. Azt találtuk, hogy ez az utóbbi hátrány ezeknek az anyagoknak a használatát gya­korlatilag lehetetlenné teszi higanykisülés által ki­bocsátott nagyobb teljesítményű sugárzás esetén. Va­ló az, hogy nagy fényfluxus és kielégítő színvisszaadás érhető el azokkal a lámpákkal, amelyek három lumi­­hescens anyagból állnak, és amelyek három, viszony­lag keskeny sávban bocsátanak ki fényt (lásd a 164 697. számú holland szabadalmi leírást). Jóllehet, e zeknek a lámpáknak az Ra színvisszaadási indexe ma1 gas, bizonyos színek kevésbé kielégítően állnak elő i piros sugárzás hiánya miatt, amelynek hullámhosszá nagyobb mint 620 nm. Ez nyilvánvalóvá válik, külö­nösen az R9 alacsony értékben (R9 a 9-es számi! mélyvörös színminta szín visszaadási tényezője). Ha az R9-nek magas értéket keli elérnie, akkor a piros színnek 620 nm hullámhossz felett ■ bizonyos mértékig hozzá kell járulnia a spektrumhoz a kisnyo­mású higanygőz kisülési lámpa által kibocsátott sugár­zásban* Ugyanez a helyzet a kibocsátott sugrázás szín­­hőmérsékletének magasabb értékénél, jóllehet, a szük­séges piros összetevő annál nagyobb, minél kisebb a színhőmérséklet. Többek között ez az oka annak, hogy az emlitett, ónnal aktivált strondum-ortofoszfá­­tot használták az előbb említett lámpákban, amelyek színvisszaadása a jótól az igen jóig terjed. Ennék az a­­nyagnak az emissziós maximuma hozzávetőlegesen 625 nm hullámhosszon van, és a félérték sávszélesség hozzávetőlegesen 150 nm, ilymódon a spektrum ki­elégítő mértékben kitölti a mély vöröst is. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan kisnyo­mású higanygőz lámpa kidolgozását, amelynek jó színvisszaadása van, amelyben különösen az R9 szín. visszaadási tényezője 60, és amelynek nincsenek meg az ismert lámpákkal kapcsolatban felsorolt hátrányai. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt kisnyomású higanygőz kisülési lámpával a találmány szerint úgy értük el, hogy annak luminescens rétege tartalmaz a) három vegyértékű cériummal és monoklin kris­tályszerkezetű, két vegyértékű mangánnal aktivált ritka földfém-metaborátot, amelynek alaprácsa meg­felel az Ln (Mg, Zn, Cd) B^Ojq képletnek, ahol Ln jelentése az lttrium, lantán es gadolinium elemeknek legalább egyike, és amelyben B legfeljebb 20 mól%-ig Al-lel és/vagy Ga-val helyettesíthető, amely metabo­­rát Mn^+ piros sugárzást állít elő, b) három vegyértékű, terbiummal aktíváit lumines­cens anyagot, amely TbJ+ zöld sugárzást állít elő, c) három vegyértékű antimonnal és két vegyértékű mangánnal aktivált kaldum-halofoszfátokat tartalma­zó csoportból legalább egy luminescens halo foszfátot, amely fehér fényt emittál, és amelynek a színhőmér­séklete legalább 2900 K, valamint három vegyértékű antimonnal aktivált kék-luminescens kaldum-halo­­foszfátot. A találmányt eredményező kísérletek során megle­pő módon azt tapasztaltuk, hogy az R9 magas értéke olyan emisszicóval és elérhető, amelynek viszonylag keskenyebb sávszélessége van, mint az ismert lumlnes-189.725 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom