189714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés folyamatosan haladó elektromos vezetékek szigetelésében előforduló hibák megállapítására

1 189 714 2 (<500 V) alkalmazhassunk - ami különösen lakk­szigetelésű huzalok hibaszámának megállapításánál szükséges - viszonylag nagy ionizálási fokot kell el­érni, Ennek a követelménynek megfelelően a nagy­­feszültség forrást, a külső áramkört, az elektródok állagát és a katód kivitelezését optimalizálni kell, hogy a megfelelő ionizálási karakterisztika kialakul­jon, amely az ionizálás terében kis feszültségeséssel jellemezhető. A nagy feszültségforrás oly módon van méretezve, hogy tehermentes állapotban a nagyfe­­szültségkísülés elsütésére elegendő nagy feszültsé­get szolgáltasson, és terhelt állapotban a feszültség olyan mértékben csökkenjen, ami elegendő a ki­sülés fenntartásához szükséges áram előállítására. Nagy ionizálási fokot azzal lehet elérni, hogy a kisülés áramát olyan értékre növeljük, amely a ka­tód izzítását saját felmelegedése által idézi elő. Az eközben a ka tódnál fellépő leégési jelenséget mini­mumra csökkentő, égésálló katód anyag (például kan­tái) alkalmazásával így nagy katódélettartam érhető el. A vezeték és az elektród közötti, a hibaáram előállítására szükséges feszültségesést a vizsgálat fajtájának megfelelően különböző módon lehet előállítani. A találmányt részletesen rajz segítségével ismer­tetjük, ahol a rajzon az 1. ábra a vizsgálati váltófe­szültség, valamint a vizsgálati egyenfeszültség szu­perpozíciójának lehetőségét, valamint a huzalpo­tenciállal történő nagy ellenállású összeköttetés ál­tal létrehozott potenciálesés előállítását mutatja. A találmány szerinti elrendezésnek az 1. ábrán be­mutatott kiviteli alakja elektródrendszerrel van el­látva, amely előnyösen három Aj, A-,, A3 anóddal és egy K katóddal van kialakítva, amelyek csillagala­­kúan és D vezeték felé sugárirányban vannak el­rendezve. Az Aj, A2, A3 anód elé egy-egy Rj, R2, R3 elő­tét ellenállás van kapcsolva. Az elektródrendszer a D vezeték potenciáljától függetlenül előállított egyirányított U nagyfeszültséggel van táplálva. A D vezeték és a K katód közötti potenciálesést azzal állíthatjuk elő, hogy a K katód és a D vezeték közé például sorbakapcsolt váltakozó feszültségű U mérőfeszültségforrást, R,,p ellenállást és C csatoíókoncenzátort vagy sorbatcapcsolt egyenfeszült­ségű Up mérő feszültségforrást és R.,^ ellenállást, vagy nagyohmos Rw, ellenállást kapcsolunk. A K katód égésalló anyagból van, míg az Aj, A2, A3 anódok tűalakúan vannak kiképezve. Üzemi állapotban az elrendezés következőképpen működik: Az Aj, A3, A3 anódok és a K katód csillagalakú, a D vezeték felé sugárirányban való elrendezésének, valamint az Aj, A2, A3 anódoknak az Rj, R2, R3 előtét ellenálláson keresztül történő táplálásának eredményeképpen az elektródok között egyenlete­sen ionizált felület keletkezik, amelyen a D vezeté­ket merőlegesen átvezetjük. Ezáltal a D vezeték és az Aj, A2, A3 anódok és K katód közötti érintés­­mentes elektromos kapcsolatot hozunk létre. Ameny­­nyiben a D vezeték szigetelésében levő hiba az ioni­zált felületen áthalad, a D vezeték és az elektródok — az Aj, A2, A3 anódok és a K katód között kelet­kező potenciálesés következtében a rendszerben mérhető hibaáram folyik. Amennyiben a K katód potenciálja az R^j ellenálláson keresztül kerül a D vezetékre, abbán az esetben az ionizált felület elő­állítására szolgáló U nagyfeszültség egyben vizsgáló feszültségként is szolgál és az Rwg ellenálláson a hibaárammal arányos feszültség venető le. Ha a K katód és a D vezeték között egyenfeszültségű Up­­mérőfeszültségforrás által szolgáltatott feszültséget kapcsolunk, akkor az RM2 ellenálláson a hibajel vehető le. Ha a váltakozó feszültségű U ~ mérőforrással szolgáltatott feszültséget csatorokondenzátor se­gítségével - amely az egyenáramú és váltóáramú áramkörök szétválasztására szolgál - bekapcsoljuk a rendszerbe, az Rj^^ ellenálláson a hibajel vehető le. A mérőáramkörben elhelyezett Rw. vagy Rwj ellenállás olymódon van méretezve, nogy a méní áramot a vizsgálandó D vezetéket nem károsító ér­tékre korlátozza. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás folyamatosan haladó elektromos veze­tékek sziget, lsében előforduló hibák megállapításá­ra, amelynek során elektródok közötti ionizált fe­lülettel érintkezést állítunk elő az elektródok és á szigetelés között, mérjük a vezeték és az elektróda közötti potenciálesés következtében folyó hibaára­mot, azzal jellemezve,, hogy a vezetéket elő­­tétellenálláson keresztül nagyfeszültséggel táplált, csillagalakúan és a vezetékhez képest sugárirány­ban elrendezett anódokból és katódokból álló elek­tródarendszeren vezetjük keresztül. 2. Elrendezés az 1. igénypont szerinti eljárás meg­valósítására, amely elrendezés vezetékből és azt kö­rülvevő nagyfeszültségű elektródarendszerből áll, azzal j e 1 le m ezve, hogy a nagyfeszültségű elektródarendszer anódokkal (Aj, A2, A3) és katóddal (K) van ellátva, ame­lyek csillagalakúan és a vezetékhez képest sugár­irányban vannak elrendezve, ahol az anódok (Aj, A2> A3) előtét ellenálláson (Rj, R2, R3) keresztül nagy feszültségre (U ) vannak kapcsolva. 3. A 2. igénypont szerinti elrendezés, azzal j el­lem e z v e, hogy az elektródrendszer három anód­dal (Aj, A3, A3) és egy katóddal (K) van kialakít­va. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti elrendezés, azzal j ellemezve, hogy a katód ÍK) égésálló anyagból, míg az anódok (Aj, A2 A3) tűalakúan vannak kialakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 1 db rajz Kiadja : Országos Találmányi Hivatal Felelős kiadó Himer Zoltán KÓDEX 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom