189708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a VIII:C véralvadási faktor előállítására

1 2 dlszpergálunk (a szarvasmarha szérum albumín he­lyett használhatunk humán szérum albumint is). A dlszpergálás (3-5 perces keverés) megkönnyítése ér­dekében az elegy pH-ját 1,0 mólos citromsav-oldattal 4,0-ra állítjuk. Utána a gyantát kiszűrjük és a szürletet elöntjük. A nedves kiszűrt gyantát 200 ml, szarvas­­marha szérum albumint tartalmazó nátrium-klorid-ol­­datban újra diszpergáljuk. A diszperzió pHját keverés közben 1,0 mólos nátrium-hidroxid-oldattal 5,8-ra állítjuk, majd a szuszpenziót további 10 percig kever­jük. Ezután a gyantát kiszűrjük, és a kiszűrt, nedves anyagot félretesszük, a frakdonálás során így használ­juk fel, A frakdonálás során használt valamennyi eluens és mosófolyadék 0,1% szarvasmarha szérum albumint tartalmaz, amely egyrészt minimálisra csökkenti a kí­vánt fehérjéknek a felületéhez való kötődését, más­részt stabilizálja a Vili :C faktort. A frakcionáláshoz sertés heparin nátrium-sót al­kalmazunk, fiziológiás só-oldatban (0,9%-os nátrium­­-klorid-oldatban) oldva, koncentrációja körülbelül 200 egység/inl. A frakcionálási eljárást az alábbi módon végezzük: Egy zsáknyi (vagyis 200 ml) friss, fagyasztott plaz­mát gyorsan felengedünk, oly módon, hogy egy ke­vert, 37 °C hőmérsékletű vízfürdőbe tesszük. A hepa­rin jelenlétében végzett kísérletekhez használt, felen­gedett plazmához egy pohárban 1 ml heparin-oldatot (vagyis 200 egységet) adunk, és az elegyet 3-5 perdg keveij4k. Ezután az alvadási vizsgálathoz mintát ve­szünk a plazmából, és feljegyezzük a minta térfogatát és a mintavétel idejét. A kontroll-kírésleteket úgy vé­gezzük, hogy a plazmához nem adunk heparint, de egyébként mindenben a heparinnal végzett kísérletek­kel azonos módon járunk el. A plazmához (vagy heparinnal kezelt plazmához) hozzáadunk 70 mg A-jelzésű gyantát, az elegy pH-ját 1 mólos nátrium-hidroxid-oldattal 8,0-ra állítjuk, és az ezt követő 20 perces keverés során a pH-t ezen az értéken tartjuk. Utána a gyantát kiszűrjük, a VIIIC faktor aktivitás legnagyobb része ekkor a szűrletben van jelen. A kiszúrt nedves gyantát 20 ml desztillált vízben újra felszuszpendáljuk, a szuszpenziót 5 perdg keverjük, a gyantát kiszűrjük, maid a két szűrletet e­­gyesítjük. Az egyesített szűrletből a VIIIC faktor ak­tivitásának meghatározására mintákat veszünk. A minta térfogatát feljegyezzük, és ebből számítjuk ki a teljes alvadási egységek számát. Ezután a szűrlethez (vagy heparinnal kezelt szűr­­lethez) hozzáadunk 12 g előkezelt B-jelzésű gyantát, az elegy pH-ját 1 mólos dtromsav-oldattal 5,8-ra állít­juk, és a szuszpenziót 20 perdg keverjük oly módon, hogy ezalatt a pH-t 5,8-on tartjuk. Ezután a gyantát kiszűrjük, és 200 ml, 0,002 mólos nátrium-klorid-ol­­dattal mossuk. Az egyesített szűrleteket félretesszük abból a célból, hogy majd ebből különítsük el az al­bumint és gamma-globuíint tartalmazó plazma-frak­­dókat. A kiszűrt gyantát 200 ml 0,3 mólos nátrium­­-klorid-oldatban diszpergáljuk, a diszperzió pHját 5,8-ra állítjuk, majd a szuszpenziót 5 perdg keverjük. Eztuán a gyantát kiszűrjük, további 200 ml 0,3 mó­los nátrium-klorid-oldattal mossuk, és a szűrletet el­öntjük. A* kiszűrt gyantát 200 ml olyan eluensban diszer­gáljuk, amely 1,5 mólos koncentrádóban nátrium­­•kloridot, stabilizálószerként 0,1 mólos koncentrádó­ban lizint, továbbá 0,1% koncentrádóban szarvasmar­ha jszérunv albumint tartalmaz. A diszperzió ph-ját 6,0-ra állítjuk, .és a szuszpenziót 20 perdg keverjük. Eztán a gyantát kiszűrjük, adott esetben körülbelül 20 ml eluenssel mossuk, az egyesített szűrlet- és mo­sófolyadék térfogatát feljegyezzük, és e folyadékból mintát veszünk, az alábbi, I. táblázatban megadott alvadási vizsgálat céljaira. A szűrletet és a mosófolyadékot, amelyben az ere­deti VIIIC faktor alvadási aktivitásának körülbelül 40—70%-a van jelen tisztított formában, tovább fel­dolgozhatjuk, további betöményítés és részleges só­mentesítés céljából. Ezt például egy Milli pore Pelllcon ® Cassette szűrőrendszerrel vagy egy Amicon DH 4 üreges-Szálas molekulaszűrő rendszerrel végezhetjük, ez utóbbi rendszerben olyan poliszulfon szálakból Álló membrán van, amely az egyes anyagokat mole­kulasúly szerint úgy választja szét,hogy csak a kívánt molekulákat tartja vissza. Az így betöményített olda­tot ezután fagyasztva száríthatjuk, és a tároláshoz cso­magolhatjuk. E további betöinényítési és feldolgozási műveleteket azonban a jelen példában nem végezzük el. Az alábbi, I. táblázatban bemutatjuk a fent leírt eljárással végzett, több frakdonálási kísérletünk ered­ményeit, amely kísérletekben CPDA-val stabilizált palzmát alkalmatunk. Az eredményekből jól látható, hogy milyen előnyökkel jár, ha a plazma polielektro­­lit polimerrel végzett frakdonálása előtt a plazmához heparint adunk. Az eredmények azt is szemléltetik, hogy így a VIIIC faktor alvadási aktivitásának hoza­ma reprodukálható módon megnő, mind a IX. faktor komplex eltávolítását szolgáló, az A jelzésű gyantával végzett kezelés után, mind pedig a B-jelzésű gyantára való adszorpdó és eludó után vagyis az aktivitásnak az eredeti plazmában mérhető szinthez viszonyított összhozama is magasabb. A VI11:C faktor aktivitását az ismert egylépcsős PTT meghatározási módszerrel mérjük, egy MLA Electra Cogaluation Timer-rel alvadási idő meghatáro­zására szolgáló műzser, Medival Laboratory Automa­tion, Inc., Ez a műszer optikai úton észleli azalvadás kezdetét. A műszer az alvadási sebesség második dif­­ferendálját (vagyis az alvadási sebesség változásának sebességét) méri. A meghatározást a 3 486 981. szá­mú maerikai szabadalmi leírásban ismertetett módon, a Dade Diagnostics, Inc. által szállított reagens- és fel­szerelés-csomag (kit) alkalmazásával végeztük. Ez a reagens-csomag VIII. faktor-hiányos plazmát és akti­válószerként eUaginsavat is tartalmaz. A vizsgált min­ták (frakciónál! minták) sorozathígításaira nézve ki­szűrjük az alvadási idő-értékeket, és az eredménye­ket az eredeti plazma-mintákban mérhető VIIIC fak­tor aktivitáshoz viszonyítva a kinyert akitvitás %-os hozamként adjuk meg. E kísérletekben a VIIIC fak­tornak az eredeti plazmában mérhető, alvadási egysé­gekben kifejezett aktivitását ml-enként 1 egységnek tekintjük. így minden kísérletben 200 alvadási egység­ből indulunk ki. A táblázatban megadjuk az egyes, gyantával végzett kezelések után mérhető kumulatív (összesített) egységek számát és az aktivitás kinyerésé­nek %-os értékét. 189.708 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom