189707. lajstromszámú szabadalom • Gázvízmelegítő

1 189 707 2 A találmány tárgya gázvízmelegítő gázégőjével és ennek az égéstermék csatornájában elhelyezett legalább egy, a melegítendő vízzel átáramoltatott hőcserélővel. A/ ilyen berendezésekben szokásos módon lamel­­lés hőcserélőt alkalmaznak, amely az égéstermékek áramához képest keresztben áll olyképpen, hogy a lamellák párhuzamosak az égéstermék áramlási irányával. Megállapítást nyert, hogy az ilyen gázvízmelegítő hőcserélő képességét javítani kell. A találmány alapja ezért az a feladat, hogy a be­vezetésben említett jellegű berendezéseknél a hőcseré­lő képességet javítsuk és ezzel a hatásfokot növeljük. E feladat megoldása érdekében a találmány szerinti gázvízmelegítőt az jellemzi, hogy az égéstermék csatornája két egymás mellett lévő, az égéstermékkel ellentétes irányban átáramoltatott olyan kamrát alkot, amelyeknek a válaszfala a hőcserélőt a két kamrához tartozó szakaszra osztja szét, a hőcserélő terén kívül pedig égéstermék átömlő nyílást határoz meg. Ilyen módon egy és ugyanaz a hőcserélő két foko­zatban a keresztáram elvének megfelelően van átára­moltatva, ami a hőcserélési viszonyokat és ezzel a hatásfokot javítja. E mellett a szerkezeti kiképzés ilyen egyszerű és rendkívül tömör. Előnyös módon a hőcserélőnek a gázégőtől távo­labb lévő szakasza jelenti a melegítendő víz belépési helyét. Az elrendezés tehát az ellenáram illetve keresztáram elvének megközelítését valósítja meg és ennek megfelelően hatásos hőcserélést eredményez. Megállapítható volt, hogy különösen kedvező viszonyokat olymódon lehet elérni, hogy a gázégő­höz közelebb lévő kamra a hőcserélő felületének 2/3 részét tartalmazza. Előnyös módon a kamrák egymás mellett vízszin­tesen vannak a gázégő felett elhelyezve. Az égésgázok természetes felhajtóereje tehát hozzájárul ahhoz, hogy a hőcserélő áramlási viszonyai kifejezetten kedvezőek legyenek. Azért, hogy a hőcserélőben az energiabevitelt tovább javítsuk, a találmány szerinti gázvízmelegítőt ezen kívül az jellemzi, hogy a sztöchiometriai arányt meghaladó előkeverésű gázégőhöz tartozó kamra idegen levegő bejutásától elzárt égőkamraként van kiképezve, továbbá, hogy a gázégőnek a hőcserélőhöz tartozó olyan égőlapja van 50 mm-nél kisebb, előnyös módon 30 mm-nél kisebb távolságban, amely négy­­tizenkettő célszerűen kilenc vagy tíz keverékáteresz­tő nyílással van ellátva négyzetcentiméterenként és amelynek az egyik oldala hűtőkígyót tart. Az égőla­pon olyan lángszőnyeg alakul ki nagy hőáramsűrű­­séggel, ami nagyon közel van a hőcserélőhöz és opti­mális hőátadási körülményeket biztosít. Az energia­kihasználás magas, mégpedig a részleges terhelés tartományában is. További előnyként járul ehhez, hogy az égéstermékek káros anyagokban szegények és magas a harmatpontjuk. Különösen kedvező viszonyok adódnak azáltal, hogy az égőlap keverékkilépő nyílásainak átmérője mintegy 1—2,5 mm, előnyös módon 1,8 mm és ez a láng felőli oldalon körülbelül 50%-kal kitágul. Előnyös módon az égőlap hűtőklgyója a hőcseré­lő melegvíz kivezetéséhez csatlakozik, azért, hogy az égőlaptól elvont hőt ki lehessen használni. A találmány további ismérve szerint a gázvízmele­gítőt az jellemzi, hogy az égőlap jó hővezető anyag­ból készül, például rézből, vagy alumínium öntvény­ből. Az égőlap vastagsága a hűtőkígyó vonalvezetésé­től függ. A nagy hővezetőképességű anyag biztosítja azt, hogy az égőlapból a hőelvezetés kedvező legyen és hogy a hő átadódhasson a hűtőkígyónak. A talál­mány szerinti változatként az a lehetőség adódik, hogy az égőlap nemes acélból készül és előnyös mó­don mintegy 2 mm vastag. A nemes acél előnye a nagy obb korrózióálló és hőálló képesség, míg a ki­sebb hővezető képességet olymódon lehet kiegyen­líteni, hogy a hűtőkígyó közelebb van vezetve az égői ipon. A találmány szerint a gázvízmelegítőt ezen kívül közvetlenül az égőlap előtt, a keverési szakaszban lévő keresztmetszet szűkítés jellemzi az égő rezgésének meg ikadályozására. A gázvízmelegítő égéstermékei a hőcserélőben a harmatpont közelébe hűlnek le. A találmány szerint az a lehetőség adódik, hogy még a kondenzáció hő­jét is kihasználjuk, mégpedig különösen előnyös mó­don nevezetesen azáltal, hogy amint említettük, az égéstermékek harmatpontja viszonylag magas. E te­kintetben a gázvízmelegítőt az jellemzi, hogy a hő­cserélőnek a gázégőtől távolabbi szakaszához olyan, az égéstermékkel felülről lefelé átáramoltatott kon­denzációs hőcserélő csatlakozik, amely legalább egy függőleges vagy közelítőleg függőleges, a melegítendő' vízzd alulról felfelé átáramoltatott csőből áll tenge­lyével párhuzamos bordázattal. A kondenzációs hő­cserélő az ellenáram elvén működik olyképp, hogy a pára a nagyfelületű bordákra csapódik le és onnan iefe'é le tud futni. A pára filmszerű lamináris áram­lást idéz elő, amely, ellentétben a cseppképződéssel, jó hőátadási viszonyokat biztosít és nem okoz ke­resztmetszetcsökkenést. Ezen kívül ez a szerkezeti felépítés korrózióálló ötvözetekből nem okoz keresztmetszet csökkenést. Ez itóbbi különösen akkor érvényes, ha a cső, amint ez í találmány szerint javasolható, bordáival együtt csillagalakú keresztmetszetet formál. Ilyen kereszt­­metszet egyébként kereskedelmi és ennek megfele­lően kedvező árú tömegcikként szerezhető be. Korróziós okokból előnyös, hogy a cső a bordái­val együtt az égéstermékek és az égéstermékek párája tek'ntetében korrózióálló alumíniumöntvényből ké-SZU’i Előnyös módon egymás mellett több cső van ten­gely ükkel közös síkban beépítve, llymódon viszony­lag lapos kondenzációs hőcserélő készíthető az égés­termékek részére jó áramlási viszonyokkal. \ találmány szerinti berendezés további előnyös ismérve szerint azzal jellemezhető, hogy a gázégőhöz ventillátort tartalmazó olyan előkeverő szerkezet tartozik, amely a kondenzációs hőcserélőhöz képest lényegében párhuzamos olyképpen, hogy előnyös mó­don ennek égéstermék kivezetése a ventillátor beveze­tésével koaxiális csövet képez. Ez igen tömör szerke­zet felépítést eredményez, különösképpen akkor, ha az égéstermék kivezetés és a ventillátor vezeték koaxiálisán vagy azonos magasságban, egymással pár­huzamosan, vízszintesen van átvezetve a külső falon, illetve Így van bevezetve az égésterméket elvezető ké­ménybe. A következőkben a találmányt egy előnyös kiviteli példa kapcsán ismertetjük közelebbről a csatolt raj­zok felhasználásával. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom