189705. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem szándékolt csuklómozgás megakadályozására és menetközbeni oldal stabilitás javítására kritikus út- és menetviszonyok esetén, mely a csuklós jármű forgópontjánál van felszerelve és nyergesvontatóknál csuklós autóbuszoknál vagy utánfutó járműrésszel csatolt járműveknél alkalmazható

1 189.705 2 másmérő bon beiktatva, ezek közé pedig az a 6le vezeték torkoll be, amely a 62c és 63c vezetékeken keresztül ugyancsak a 6c összekötő vezetékkel van Összekötve a 61c szakasz előtt és után. A 62c vezeték, amelybe a 12d visszacsapó szelep van beiktatva, valamint a 63c vezeték, amelyben a 12c visszacsa­pó szelep van, abban a 6e vezetékben egyesül, amelybe a 71 fojtás, a 81 szabályozható szelep és a 113 hidraulikus tároló van beiktatva. Azért, hogy a csuklós jármű tolatását és erős fordulás közben a lassú haladását megkönnyítsük, a 63c vezeték a 64c összekötő vezetéken kresztül a 6c összekötő vezeték 61c szakaszával össze van kötve a 6c vezeték torko­lati részénél olyképp, hogy a 64c összekötő vezeték áramlási irányában a megfelelően elhelyezett 112c visszacsapó szelep és egy további szabályozható 81a szelep van beiktatva. A 250 átfolyás korlátozó szerkezet működési elvét először a 6. ábra kapcsán ismertetjük. A 2 jármű­­résznek az 1 iárműrészhez képest a 3a csukló közép­­tengely körüli, az Y-nal jelzett nyíl irányában történő elfordulásakor a 6a, 6b és 6c összekötő vezetékeken keresztül létrejön a megfelelő, fentebb leírt hidrauli­ka folyadékcserélődése a csökkenő, illetve növekvő 4a, 4b, 5a és 5b folyadékkamrák között, miközben a cserélődő hidraulika folyadék átfolyik a 6c összekö­tő vezetéken. A 2 járműtész megjelölt elfordulásánál a hidraulika áramlás a különböző 12a, 12b, 12c és 12d visszacsapó szelepek záró, illetve áteresztő hatása következtében a 6a összekötő vezetékből a 6c össze­kötő vezetéken és a 62c vezetéken keresztül folyik a 6e vezetékbe, amelybe az áramlás útjába a 71 foj­tás, a szabályozható 81 szelep és a 113 hidraulikus tároló van beiktatva. A 6e vezetéken átáramolva a hidraulika folyadék a további 61c vezetéken és a 6c összekötő vezetéken keresztül a 6b összekötő veze­tékbe és ezután a 4 és 5 hidraulikus hengerekbe jut A 81a szabályozható szelepnek a 6. ábrán feltünte­tett felszabadított üzemi helyzetében a hidraulika folyadékot a 6a vezetékkel párhuzamosan azon a 64c összekötő vezetéken keresztül tudjuk közvetlenül a 61c vezetékben lévő megfelelő szakaszba, a 61c vezetékbe vezetni, amelyben a szabály ózható 81a szelep van. Így a hidraulika folyadékot nem befolyá­solja a 91 nyomásmérő, a 71 fojtás és a szabályozható 81 szelep. A 81 szelepnek a 7. ábrán feltüntetett zárt üze­mi helyzetében a 2 járműrész megfelelő elfordulá­sakor a hidraulika folyadék kényszerű módon át van vezetve a 6e vezetéken. Ebben az üzemi helyzetben akkor, ha a hidraulika folyadékban a nyomás, ame­lyet a 91 nyomásmérő határoz meg a 71 fojtás előtt, meghaladja az ST vezérlő berendezéssel előre meghatározott értéket, akkor a szabályozható 81 szelep részben vagy teljesen elzáródik úgy, hogy a 2 járműrész lengő vagy kígyózó mozgása csillapítot­­tá válik vagy a 3 forgó csukló zárásakor teljesen gát­­lódik. A gátolt helyzetet, amit a 81 és 81a szelepek teljes elzárásával lehet elérni, a 8. ábra tünteti fel. Ennél az elhelyezésnél is van olyan 113 hidrauli­kus tároló, amely az 1 és 2 járműrészek egymáshoz képesti elfordulásának sebességétől függetlenül létre­jövő különbségi folyadék áramlásához alkalmas. A 9. ábrán a csuklószög szabályozó és határoló berendezés olyan további kiviteli alakja van feltün­tetve, amelynél a 200 berendezés a z40 támasztó szerkezetből és abból a 350 átfolyás korlátozó szer­kezetből áll, amely csak egy 91 nyomásmérővel mű­ködik. A 240 támasztó szerkezet az egyik 104c végével az 1 járműrészhez, az ellentétes 104d végével pedig a 3a csukló középtengelytől bizonyos távolságban a másik jármflrészhez csatlakozó, megfelelően csukló­sán rögzített olyan 104 hidraulikus hengerből áll, amelynek a 142 házában két, a 141 dugattyúidon rögzített 140 merülődugattyúval elválasztott 104a és 104b folyadékkamra van kiképezve. A 104a és 104b folyadékkamrák azon a 106c összekötő vezeté­ken keresztül vannak összekötve, amelybe a 350 átfolyás korlátozó szerkezet van beiktatva. Ennek működési módja az előíőleg már leírt 250 átfolyás korlátozó szerkezettel egyezik meg. A 240 támasztó szerkezet kiképzése lehetővé teszi olyan csuklós járműveknél is a csuklószög szabályozó és határoló berendezés felszerelését, amelyeknél a két járműrészt összekötő csukló környezetében csak kis hely áll rendelkezésre az ilyen berendezés elhelye­zésére. A 240 támasztó szerkezet megfelelő, szerkeze­ti és szilárdságtani kiképzése mindenesetre akkor U lehetséges, ha a 200 berendezés olyan nehéz csuklós járműre van felszerelve, mint a nyerges vontató, a csuklós autóbusz vagy utánfutó, hátsó meghajtású járműrésszel épített jármű, A 10. ábrán kifejezetten csuklószög szabályozó és határoló berendezéshez használható forgócsukló van feltüntetve, de minden más, a csuklós járművek forgó csuklóinál fellépő követelményeket kielégítő csukló is alkalmazható a csuklószög szabályozó és határoló berendezéssel kapcsolatban, ha a 4, 5 és 104 hidrauli­kus szerkezet 4d, 5d, 104d, és 105d végpontjainak csatlakozására lehetőség van. A 3 forgó csukló az 1 járműrészen szilárdan rögzített olyan 31 alapgyflrű­­ből áll, amelyben az a 32a belső koszorú van szaba­don elforgathatóan csapágyazva, amely a 32b alaple­mezt tartja és ez.zel szilárdan össze van kapcsolva. A 32b alaplemez megfelelő 21 és 22 tartó segítségévei van oldható módon összekapcsolva a 2 járműrésszel A 32b alaplemezen van elhelyezve ezután a 4, 5 és 104 hidraulikus szerkezet végpontja, amint ezt a 11. ábra egészen vázlatosan feltünteti. A 32b alaplemezbe a megfelelő rugalmas csapágyazáson keresztül benyú­ló 21 és 22 tartó adia át a 32b alaplemezen keresztül a 2 járműrész elfordulását a 4, 5 és 104 hidraulikus hengereknek, aminek következtében a csuklószög szabályozó és határoló berendezés záró hatására a csuklómozgás gátlása érhető el. Ha mindenesetre a csuklószabályozó és határoló berendezés a feli. ba­­dított üzemi helyzetben van, a jármórészek egymás hoz képesti szabad elfordulása lehetséges, mivel a 31 alapgyűrűben forgó golyós kapcsolaton keresztül a 32a belső koszorú szabadon elfordulhat. A 6. ábra szerinti csuklószög szabályozó és határo­ló berendezésnek a 12. és 13. ábrán ábrázolt további kiviteli alakjánál a 71 fojtás és a 81 szabályozható sze­lep a 181 átömlésszabályozó szerkezetben van egye­sítve. Az egyébként azonos felépítés ezáltal azt a lehe­tőséget nyújtja, hogy a berendezés megfelelő üzemi tulajdonságait akkor is elérjük, ha lassú menethez vagy tolatáshoz további szabályozható szelep nem nyer alkalmazást. Egy fojtás megtakarítása mellett további előnyként az a tehetőség adódik, hogy a 181 átömlésszabályozó szerkezeten belül a szelepkereszt­metszet változó nyílásával a 2 járműrész lengő mozgá­sát a sebességtől függően fékezzük, amennyiben a 181 átömlésszabályozó szerkezeten belül a szelep­keresztmetszet nyílását a csuklós járműnek a 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom