189701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-szubsztituált oxazolidin-2,4-dion-származékok előállítására
1 2 Az előállított vegyület 164-166 °C hőmérsékleten olvad. m/e: 263/261. 90. példa A 2<3-tienil)-2-(trimetil-szUiloxi)-acetonitril előállítása 60 ml éterhez 10 g (0,089 mól) 3-tenaldehidet( 120 mg cink-jodidot adunk és keverjük az elegyet. Cseppenként, 10 perc alatt 10,6 g (0,107 mól) trime til-szilil-karbonitrilt adagolunk, majd 16 órán át keverjük a reakcióelegyet, ezután 60 ml éterrel hígítjuk, 30 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd ezt követően 30 ml nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. 14,3 g 2-(3-tienil)-2-(trimetil-szílikoxí)-acetonitriIt kapunk olajként. PMR/CDClj/delta: 0,2 (9H), 5,6 (1H), 7,0-7,5 (3H). 91. példa 24iidroxi-2-(3-tienil)-ecetsav-iminoetilészter előállítása 500 ml, előzőleg 0-5 °C hőmérsékleten hidrogén-kloriddal telített etanolban 0-5 °C hőmérsékleten 14,3 g 2-(3-tíenil) 2-(trimetil-szililoxi)-acetonitrilt oldunk. 16 órán át 0 °C hőmérsékleten tartjuk a reakcióelegyet, majd a terméket a reakcióelegy szárazra párolásával hidrogén-klorid-sóként izoláljuk. A sót 400 ml kloroform és 100 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldat elegyével extraháljuk. Elkülönítjük a kloroformos oldatot, 100 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, a mosást nátrium-klorid-oldattal megismételjük, vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. 12,5 g 2-hidroxi-2-(3-tienil)-ecetsav-íminoetilésztert kapunk. PMR/CDCla/delta: 1,0-1,3 (3H), 4,8-5,3 (2H), 5,0 (1H), 6,9-7,2 (3H), 7,3-8,0 (1H) 92. példa Az 5-(3-tienil)-oxazolidin-2,4-dion előállítása 600 ml tetrahidrofuránhoz 12,5 g (0,067 mól) 2-hidroxi-2-(3-tienil)-ecetsav-iminoetilésztcrt és 16,1 g (0,159 mól) trietil-amint adunk, majd 0 °C hőmérsékletre hűtjük az elegyet. 30 percen át foszgént vezetünk át a reakcióelegy en, szobahőmérsékletre melegítjük és 16 órán át állni hagyjuk. 600 ml jeges vízhez öntjük lassú ütemben az elegyet (a fölös foszgén kicsapására), majd kétszer 600—600 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat kétszer 300-300 ml 1 n nátrium-hidroxid-oldattal mossuk. Egyesítjük a bázisos extraktumokat, hidrogén-kloriddal savassá tesszük, és a terméket kétszer friss, 300 -300 ml etíl-acetáttal extraháljuk. Egyesítjük a friss extraktumokat, vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. 8,0 g szilárd maradékot forró toluolból átkristályosítva 5,5 g 5-(3- 'ienil)-oxazolidin-2,4-diont kapunk. Az előállított vegyület 133—136 °C hőmérsékleten olvad. Az etil-acetát és hexán elegyéből való második átkristályosítással továbbtisztítjuk a terméket (első termék: 2,352 g). Az anyag 136—138 °C hőmérsékleten olvad. m/e: 183. A kálium-bromid-tablettában vizsgált infravörös abszorpciós spektrum a következő: 5,5, 5,8 (mikron). 93. példa Az etil-2-hidroxi-2-(3-tienil)-acetát előállítása 152 ml vízhez 10 g (0,089 mól) 3-tenaldehidet és 13,8 g (0,133 mól) nátrium-hidrogén-szulfitot adunk, majd 50-60 °C hőmérsékletre hevítjük az elegyet és 2 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk, ílymódon in situ létrejött; a hidrogén-szül fit adduktum, 5 °C-ra hűtjük a reakcióelegyet és 200 ml etil-acetátot adunk hozzá. Az elegyhez keverés közben 17,4 g (0,267 mól), 75 ml vízben oldott kálium-cianidot adunk cseppenként, 30 perc alatt. 20 °C-ra melegítjük a reakcióelegyet, és 1 órán át ezen a hőmérsékleten t tartjuk. Ezután 5,7 g (0,088 mól) további kálium-cianidot adagolunk, és 1Ö percen át 20 °C-on keverjük a reakcióelegyet. Elkülönítjük a két fázist, a vizes oldatot 50 ml etil-acetáttal mossuk. Egyesítjük az etil-acetátos oldatokat, telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, amikor megkapjuk a 3-tenaldehid-ciano-liidrin etil-acetátos, tiszta oldatát. Ezt az oldatot szobahőmérsékleten keverjük, és 41,6 g (52,7 ml, 10 ekvivalens) etanolt és 15,2 ml (0,182 mól) tömény hidrogén-ki oridot adunk hozzá, majd 17 órán át visszafolyatással forraljuk. 25 °C-ra hűtjük a reakcióelegyet, 100 ml vízzel mossuk, a mosást nátríum-hidrogén-karbonáttal addig ismételjük, míg pH-ja 7,0-nál nagyobb lesz, ezután vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, aktív szénnel kezeljük, szűrjük és bepároljuk. 11,5 g olajat kapunk, ez 46 ml 1:1 arányú toluol és izooktán elegyének adagolása után kristályosodik. ílymódon 7,4 g (kitermelés 45%) etil-2-lüdroxi-2-(3-tienil)-acetátot kapunk. Az előállított vegyület 55—57 °C hőmérsékleten olvad. 94. példa A 2-hidroxi-2-(3-tienil)-acetamid előállítása 420 ml (6,3 mól) 15 n ammónium-hidroxidban 168 g (0,903 mól) etil-2-hidroxi-2-(3-tienil)-acetátot szuszpendálunk, majd 2,5 órán át visszafolyató hűtővel forraljuk a szuszpenziót. A kapott oldatot 70 °C-ra hűtjűk és 840 ml toluolt adunk hozzá. Keverés közben 20 °C hőmérsékletre hagyjuk hűlni, és 1 órán át kristályosítjuk. A terméket szűrjük, toluollal mossuk, ezután 105,9 g (kitermelés 75%) 2-hdiroxi-2-(3- -tienil)-acetamidot kapunk. Az előállított vegyület 120—126 °C hőmérsékleten olvad. További 10,3 g 114—120 °C hőmérsékleten olvadó terméket kapunk olymódon, hogy a szűrlet vizes fázisát 50 ml-re töményítjük, és 100 ml toluollal ke-189.701 5 10 15 20 25 30 36 40 45 50 55 60 21
