189699. lajstromszámú szabadalom • Mágneses feszültségmérő árammérés céljára

1 A találmány tárgya olyan árammérésre szolgáló mágneses feszültségmérő, amely nyitható kivitel mel­lett kis zavarérzékenységgel is rendelkezik. A mágneses feszültségmérés elvét mintegÿ száz éve publikálták először fChattock, A.P.: On a magnetic Ktentiometer — Phil. Mag. and I. of Science. Band . 1887. p. 94-%). Az első mágneses feszültségmé­rők kb. 50 cm hosszú hajlékony szigetelőanyag-szalag­ra egyenletesen teltekére seit huzalból készültek. A te­kercs esetén a tekercs végei között lévő mágneses fe­szültségkülönbséggel, zárt tekercs esetén a tekercs által átfogott gerjesztéssel ill. árammal arányos. A kezdetben csak mágneses feszültségmérésre készített tekercseket egyre nagyobb mértékben kezdték alkal­mazni árammérés céljára. Tekintettel arra, hogy több­nyire nagyáramú sinek vagy kábelek áramát (gerjesz­tőáram) kell mérni, a mérőtekercseket osztható vagy nyitható kivitelben célszerű elkészíteni, amely egyút­tal az egyszerűbb gyárthatóság követelményét is ki­elégíti. Ez utóbbi követelmény általában nem került előtérbe, mert ezeknek az egyedileg vagy kis sorozat­ban gyártott tekercseknek elsősorban a pontos mérés igényeit kellett teljesíteniük. így csak ezen célnak alá­rendelve jelentkezett az egyszerű gyárthatóság igénye, és más egyéb követelmény (pl. helyigény) is. Egy árammérés céljára szolgáló ideális mágneses feszültségmérő a következő pontossági kritériumok­nak felel meg: 1. A mérőtekercsben indukált feszültség függet­len a mérőtekercs és a4 általa átfogott vezetők kölcsö­nös helyzetűtől, valamint a 2. gerjesztőáram változási sebességétől, továbbá 3. a tekercsen kívül elhelyezkedő külső gerjesztő vezetők nem indukálnak a mérőtekercsben feszültsé­get (zavarfeszültség). A második kritérium rögzített gerjesztőáramválto­­zási sebesség (pl. szinuszos váltakozóáram) mellett automatikusan teljesül. Az első harmadik kritérium közül az egyik teljesítésével a másikat is kielégítjük. Ezek a kritériumok a mágneses feszültségmérő és a gerjesztő áram egymáshoz képest rögzített helyzete esetén elegendően nagy távolságok betartásával tet­szőleges pontossággal teljesíthetők. A gyakorlatban azonban a r Vetek növelésének korlátja van, így ezen mérethatárol» jelül maradva magával a mágneses fe­szültségmérő kialakításával kell az ideális esetet leg­alább az előírt pontosság határáig megközelíteni. A pontossági kritériumok betartásának egyik alap­­feltétele, hogy a zárt mérőtekercs vagy egyenes ten­gelyű tekercsekből készüljön, vagy állandó görbületű (köralakú) tengellyel rendelkező tekercs legyen. Az egyenes tengelyű tekercsekből kialakított, továbbá a köralakú nyitható kivitelű mágneses feszültségmérő­vel nem fogható át hézagmentesen a gerjesztő vezető. Az egyes tekercsek közötti illesztési hézagok miatt az ilyen mágneses feszültségmérők nem teljesítik az első és harmadik pontossági kritériumot. Az illesztési hézagokból eredő hibák csökkentésére régebben a tekercsvégek közelében járulékos menete­ket vagy tekercseket helyeztek el. Ezen módszerek hatásossága nagymértékben függ a tekercsvégek köze­lében a mágneses térerősség eloszlásától. Mivel-ez a téreloszlás a mérőtekercs és a gerjesztő vezeték köl­csönös helyzetének függvénye, a járulékos menetek vagy tekercsek alkalmazásával az arammérés pontos­sági kritériumai nem teljesülnek. Az egyenes tengelyű tekercsekből összeállított mágneses feszültségmérők 2 2 Illesztési hézagai miatt fellépő hiba csökkentesének fizikailag megalapozott módszere Koppelmann i960, nov. 3-án elfogadott szabadalmából (D.B.P. 1079192)1 ismerhető meg. E szerint az illesztési hézagokat mág­nesesen árnyékolták oly módon, hogy a tekercsvége­ket vaslemezcsomagokban kialakított üregekben he­lyezték el. A módszer alkalmazásával árammérés céljára igen nagy pontosságú mágneses feszültségmé­rők készíthetők. Ezeknek a méretei azonban a meren­dő áram növekedésével jelentősen megnőnek. A mág­neses árnyékolás csak addig hatásos ugyanis, amig az árnyékoló vas a gerjesztő vezető által létrehozott tér­erősség hatására nem kezd telítődni. Nagyobb gerjesz­tő áram esetén az árnyékdó lemezcsomagot a belső és külső gerjesztő vezetőktől távolabb kell elhelyezni. Mivel az árnyékoló vas telítődése a gerjesztő vezeték helyzetétől is függ, ezzel a megoldással csak egy bizo­nyos gerjesztőáramértékig teljesíthetők a pontossági kritériumok. Ez a határáram annak az áramnak-felel meg, amely az árnyékoló lemezcsomag felületére he­lyezett gerjesztő vezetőben folyik. Az 50 Hz-es frek­venciájú határáram effektiv értéke kb. 3-4 kA. Az ennél nagyobb gerjesztőáramra készített mágnesesen árnyékolt mágneses feszültségmérők tehát nem te­kinthetők ideálisnak és geometriai méreteik is na­gyok. Megállapítható tehát, hogy az illesztési hézagok hibáinak csökkentésére a járulékos menetek vagy te­kercsek nem, a mágneses árnyékoló pedig csak 3-4 kA-nál kisebb gerjesztőáramok esetén alkalmazható. Ezen megoldások másik hátránya, hogy a mágneses feszültségmérő geometriai méreteit az érzékenység növekedése nélkül növelik meg. Az utóbbi időben az 50 Hz-es váltakozóáramú vil­lamos berendezések túlterhelés és zárlat elleni védel­mét egyre inkább elektronikus védelmek látják el. Ezen megoldások védelmi célokat szolgáló áramjel­adóknak igen széles áramtartományban (10-105 A) néhány % pontossággal kell lineáris átviteli tulajdon­sággal rendelkezniük, tehát a gerjesztőárammal ará­nyos feszültségjelet szolgáltatniuk. A kis áramok meg­felelő átvitele által megszabott nagy értékenység be­tartása mellett csak kis geometriai méretű áramjel­adók készíthetők. Méreteikkel ugyanis egy villamos készülék (pl. megszakító)áramútjához és fázistávolsá­gához kell alkalmazkodni. A nagyáramú vezetőket (pl. egy megszakító áramújának vezetékeit) átfogó áramjeladónak bontható kivitelűnek is kell lennie, hogy az a csatlakozó szerelvényekkel (pl. sarukkal) ellátott vezetékre rászerelhető legyen. Ezeknek a vé­delmi szempontok által megszabott követelmények­nek már nem felelnek meg a mágneses feszültségmé­rők eddig alkalmazott kiviteli és másfajta áramjeladók sem biztosítják a feladat megoldását. Célunk az volt, hogy dyan - gerjesztőáram szé­les tartományában lineáris, nagy érzékenységű és kis f;eometriai méretekkel rendelkező bontható kivite­­ű - mágneses feszültségmérőt hozzunk létre, amely a pontossági kritériumokat az igények szerint teljesíti és megfelel az egyszerű gyárthatóság követelményei­nek is. A találmányt rajzok alapján ismertetjük. A mellé­kelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti mágneses feszültség­­mérő tekercseinek elrendezését, a 2. ábra a szigetelő burkolattal ellátott, találmány szerinti mágneses feszültségmérőt és a 3. ábra ugyanezt a mágneses feszültségmérőt mu-189.699 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom