189697. lajstromszámú szabadalom • Szalagtálca építmények födém vagy falszerekezetének kialakításához

1 189.697 2 A találmány szalagtálca építmények födém vagy falszerkezetének kialakításához, amely tálca alaple­mezt, valamint az alaplemcz síkjából kiemelkedő kap­csoló szegélyeket, így merevítő szerepet is betöltő bordát és althoz igazodó alakú korcot tartalmaz, és pl. fémlemezből hengerléssel vagy élhailítással készít­hető, a szalagtálca egyik szegélyét alkotó merevítő borda pedig ferde vállrésszel van ellátva, A hasonló célú ismert megoldások általában két bordával rendelkeznek, amelyek a tálca hosszanti ol­dalai mentén futnak végig. Ez a kialakítás azzal a hát­ránnyal jár, hogy az egymás mellé helyezett tálcák szorosan illeszkedő bordái a kibetonozás után nyert, és célszerűen a tálcákkal együttdolgoztatott vasbe­ton lemezt megszakítják. Ezárt a födémlemeznek a borda magasságáig terjedő szakaszát - a hajlító és nyí­ró igénybevételek szempontjából a kettőzött bordák alkotta megszakítások miatt - a teherbírás számítá­sánál nem lehet figyelembevenni. További hátrány, hogy az egymás mellé kerülő bordák korrózió állapo­tának ellenőrzése és a hibák javítása alig lehetséges. Az ismert megoldások egy tipikus példája találha­tó meg a 3,641.729 lsz.-ú USA szabadalmi leírásban. Lényege abban van, hogy egymással szomszédos héja­­lólemezek, pl. trapéz hullámosítású fémlemezek talál­kozó szélei közül az egyik 90°-ban föl van görbítve, míg a másik lemez énnél az előbbinél nagyobb széles­ségű pereme a fölgörbített részre 180°-ban vissza van hajlítva. Ily módon egymással párhuzamos helyzetű és egymáson fölfekvő lemezcsíkjait valamilyen célszer­szám segítségével helyenként behasítják és balra kisaj­tolják. A szellemesnek tűnő megoldás igen nagy fo­gyatékossága, hogy a háromrétegű borda a rá kereszt­­irányban ható erőkkel szemben nem tanúsít számot­tevő ellenállást, és így az illesztések könnyen szétnyíl­nak. Más elgondoláson alapul a 2,459335 lsz.-ú francia szabadalmi leírásban ismertetett szerkezet, amely ön­tött vagy sajtolt fémlemezek szomszédos elemeinek összekapcsolására ajánl megoldást. A lemezek szélei mentén sajátságos kialakítású perembordák vannak, amelyek egymásba beforgatva létesítenek összekötte­tést a szomszédos táblák között. A két perem közül az egyiknél a bordák hosszanti "negatív", ryály út al­kotnak, amelybe a szomszédos lemez "pozitív" bordái beforgatásuk közben beleszorítanak egy szigetelő csí­kot. A leírásból kitűnik, hogy a találmányt csekély terheknek kitett, igényes, dekoratív falburkolatok cél­jára szánták. Hátránya, a szűk körű alkalmazhatóság, továbbá az, hogy az öntési vagy sajtolási technológia mitatt jelentős anyagfölösleget tartalmaznak az így készített burkolatok. Kedvezőtlen az is, hogy a kap­csolatok jellegükből adódóan élhailított vagy henge­relt vékony lemezek esetében nem használhatók. Peremezett szélű lemezek kialakítása ismerhető meg az 1,814.505 lsz.-ú NSZK közrebocsátási iratból. A lemezek szélei különböző variációkban állíthatók elő, és annak megfelelően a lemezszélek egymásba fordítással, pattintással vagy hajítással kapcsolhatók össze. A szomszédos lemezekből vagy táblákból ki­nyúló bordák mindig olyan övékkel rendelkeznek, amelyek között tömítő anyag, pl. csík vagy valami­lyen utószilárduló massza befogadására alkalmas üreg alakul ki. Az elgondolás figyelemreméltó, de kedvezőtlen abból a szempontból, hogy a szomszédos táblák pe­­rembordái között megbízható erőátadásra számítani 2 . nem lehet. A bordák gerincei ugyanis egymáshoz vi­szonyított relatív elmozdulásra képesek, és így a szomszédos táblák együttdolgozása nem valósul meg. Sajátságos célfeladat ellátására alkalmas az a bur­kolat, amelyet a 349.703 lsz.-ú osztrák szabadalmi le­írásban olvashatunk.A burkoló lemezekét fedéssel van­nak egymás mellé sorolva. Az átlapolási szakasz men­tén nyílások vannak, amelyek a páranyomás kiegyen­lítődését teszik lehetővé. Az osztrák leírás szerinti el­gondolás csak falburkolatként jöhet szóba. Semmi o­­lyan helyen alkalmazni nem lehet, ahol fontos a szomszédos lemeztáblák együttdolgoztatását szolgáló teherhordó kapcsolás. Nem kedvező az sem, hogy minden egyes lemeztáblát külön-külön kell a teher­hordó alapszerkezethez leerősíteni. A találmány célja olyan ún. szalagtálca kifejlesz­tése, amely az ismert megoldások fogyatékosságait kiküszöböli, elsősorban azokat a kedvezőtlen jelen­ségeket, amelyeket a szomszédos tálcák peremhor­dáinak egymás.melletti elhelyezékedése okoz. Céi az is, hogy a tálca több célúan legyen alkalmazható, s ezen belül mód legyen pl. bentmaradó zsaluzatként is használni. Az említett okok miatt a találmány feladata olyan szalagtálca építmények födém vagy falszerkezetének létrehozására, amely egyszerű technológiával előállít­ható, különböző beépítési pozíciókba könnyen elhe­lyezhető, a szomszédos táblák egymáshoz soiolása után pedig egyszerűen, de megbízhatóan összeerősít­hető. Feladat az is, hogy a szomszédos lemeztáblák között olyan erőátadó összeköttetés létesüljön, amely a lemeztáblák különböző irányú terhekkel szembeni együttdolgozását lehetővé teszi. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a szomszédos táblák perem bordáinak egymás mellé kerüléséből származó hátrányok egyszerűen kikü­szöbölhetők azáltal, ha a szomszédos-táblák egyikén a bordát elhagyjuk, és egyszerűen olyan peremmel he­lyettesítjük, amely a szomszédos tábla bordájából kihajlítható rögzítő fülekkel együttműködve tud kap­csolatot létrehozni. Része a találmányi gondolatnak az is, hogy a rögzítő fül a bordának olyan visszagörbí­tett részét képezi, amely képes a szomszédos táblák közötti megbízható erőátadásra. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti szalagtálca — amely tálca alaplemezt, valamint az a­­laplemez síkjából kiemelkedő kapcsoló szegélyeket, így merevítő szerepet is betöltő bordát és ahhoz iga­zodó alakú korcot tartalmaz, és pl. fémlemezből hen gerléssel vagy élhajlítással készíthető, a szalagtálca egyik szegélyét alkotó merevítő borda pedig ferde vállrésszel van ellátva - oly módon van kialakítva, hogy a merevítő borda az alaplemezhez közvetlenül csatlakozó visszahajtással a visszahajtás folytatását ké pező ferde vállrésszel és a ferde vállrészből kiinduló rögzítő fülekkel rendelkezik, a bordának az alaple­mez síkjára megközelítőleg merőleges helyzetű gennce van, a gerinc helyenként perforációval van ellátva, a rögzítő fülek a perforációból vannak kihajlítva, az alaplemez és a ferde vállrész közötti visszahajtás az alaplemeznek azzal közel párhuzamos helyzetű sze­gélyét képezi, míg a ferde vállrész az alaplemez síkjá­val előnyösen közel 45°-os szöget zár be. A találmány szerinti szalagtálca további ismérve le­het, hogy merevítő bordának a gerinchez csatlakozó az alaplemez síkjával megközelítőleg párhuzamc* helyzetű nyúlványa, a nyúlványnak pedig adott eset-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom