189679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált pirrolidon-származékok előállítására

1 2 189 679 forgalomban lévő, benzodiazepin-típusú szorongás­oldó gyógyszerekkel összehasonlítva igen gyengék, biztonságosan és hatásosan adagolhatók, szórón-/ gásos állapotok kezelésére emlős állatoknak, bele­értve az embert is. A találmány szerinti vegyületek indikációs területei magukban foglalják a külön­böző pszichoszomatikus megbetegedéseket, ami­lyen például az autonóm idegrendszer gyengesége,: az ideges hányás, neurodermatitis, a foltos hajhullás ideges koszorúérszűkület, ideges légzéshiány, továb­bá a szorongásos neurózis. Az 0) képletű vegyüle­tek felhasználhatók e megbetegedések megelőzésé­re vagy kezelésére. A találmány szerinti (I) képletű vegyületek továbbá görcsgátló (antikonvulzív) hatás­sal is rendelkeznek, tehát epilepsziás kórképekben, traumás konvulzív állapotokban is alkalmazhatók, A találmány szerinti vegyületek emlősöknek - bele­értve az embert is — adagolhatók orálisan vagy más úton, különböző dózisformákban (adagolási formák­ban), így például tabletták, granulátumok, kap­szulák, injekciók, végbélkúpok alakjában. Bár az adagolás függ a betegségtől és a beteg állapotától, a találmány szerinti vegyületeket általában naponta körülbelül 0,001-50 mg/testsúly-kg mennyiségben adagoljuk állatoknak, és 0,1-100 mg, előnyösen 0,5-20 mg napi dózisban adjuk felnőtt betegeknek. Amint a fentiekben leírt előállítási eljárásokból látható, a találmány szerinti (1-1) és (-2) vegyületek 5 hasznos köztitermékek a találmány szerinti (1-3) képletű vegyületek előállítására. A találmány szerinti (I) képletű vegyületek far­makológia! tulajdonságait úgy vizsgáltuk, hogy meg­határoztuk a benzodiazepin-receptorhoz való kötő- 1 n désük erősségét radioaktív diazepamhoz viszonyítva, ' ^ a következő módszer szerint. A specifikus benzodiazepin-receptorhoz való kö­tődést C. Braestrup és R. F. Squiras (European J. Pharmacol., 48, 263 /1978/) eljárásával mértük. Az SD törzsű, 9-10 hetes hím patkányok agy kér - 4 c géből nyert mitochondriális frakciókat 50 mmólos Tris-HCÍ pufferben (pH = 7,4) szuszpendáltuk, és a vizsgálandó vegyidet koncentrációsorozatának egyikével az nH-diazepammal (végkoncentráció 2 nanomól) 4°C-on 20 percen át inkubáltuk. Ezután a szuszpenziót Whatman GV/B üveg- 20 rostszűrőn szűrtük, és a szűrőn maradt oH-dlaze­­pam radioaktivitását folyadékszcintillációs mód­szerrel megmértük. A vizsgált anyag ICrn értéké­nek tekintettük az anyag azon kocentrációját, mely a ^H-diazepam specifikus kötődését 50%-ban gátolta. 1. táblázat , Az (I) képletű vegyületek hatása a J specifikus kötődésére H-diazepam „A” gyűrű 1.2- fenilén-1.2- fenilén- 4-klór-l,2-fenilén- 4-klór-l ,2-fenilén-1.2- fenil én 4-nitro-l ,2-fenilén-1.2- fenilén- 4-amino-l ,2-fenilén-1.2- fenilén-5.6- dihidro-l ,4-ditiin­­-2,3-diil-5.6- dihidro-l ,4-ditiin­­-2,3-diil 5.6- dihidro-l ,4-ditiin­­-2,3-diil-Az (I) képletű vegyület X n 4-klór-fenil 1 fenil- 1 4-metoxi-fenil- 1 4-metoxi-fenil- 1 4-metoxi-fenil- 1 4-metoxi-fenil- 1 2 -ki ór-7 -naftiridinil 1 4-metoxi-fenil- 1 4-metoxi-fenil- 1 4-klór-fenil 1 4-metoxi-fenil- 1 fenil- 1 1 -piperidino-karbonil-N-metil-N-benzil-amino-karbonil-4-metil-l -piperazino-karbonil­piperidino-karbonil piperidino-karbonil­piperidini-karbonil­piperidino-karbonil­pi peri dini-kar bonil-3 -tiazolidinil -karbonil-2,3,4,5,6-hexahidro-l -azepinil-karbonil piperidino-karbonil­piperidino-karbonil­(nanomof) 8,86 19,50 1,99 0,794 4,46 2,40 0,645 3,80 4,90 5,75 1,05 7,58 A találmány szerinti eljárást részletesen ismer­tetjük az alábbi példákban, amelyek azonban nem korlátozó jellegűek. 1. példa 2-Fenil-3-oxo-l-izoindolinil-ecetsav előállítása •) lépés I-Oxo-2-fenil-3-metoxi-izoindolin előállítása 27 g 1-oxo-2-fenil-3-hidroxi-izoindolin és 300 ml metanol oldatához 1 ml tömény sósavat adunk, éí az oldatot másfél órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Ekkor vákuumban 200 ml metanolt le­desztillálunk, és a maradékhoz 500 ml telített nát­­rium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk, majd etil­­-acetáttal extraháliuk. A kivonatot vízzel mossuk, szárítjuk, és az oldószert le desztilláljuk. így 28 g hozammal, kristályos formában kapjuk az a) lépés cím szerinti termékét, etil-acetátból való átkristá lyosítás után op.: 83—84°C. Elemzés: C, rH, oNO~ számított: C75,30TH 5,48, N 5,85%. 50 talált: C 75,57, H 5,33, N 5,93%. b) lépés: 2-Fenil-3-oxo-l-izoindolinil-malonsav-dietil-észter előállítása 8,3 g a) lépésben készült termék, 6,7 g dietil g-f. -malonát és 50 ml diklór-etán elegyéhez szoba- 00 hőmérsékleten, keverés közben 7,5 g alumínium­­-klorid 80 ml diklór-etánnal készült szuszpenzió­ját csepegtetjük. Az adagolás befejezése utánazele­­gyet 40 percig visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd lehűtjük, 300 ml 6 n sósavat adunk hozzá, 60 8 keveréket egy órán át szobahőmérsékleten kever­jük, s utána 150 ml diklór-etánt teszünk hozzá. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom