189666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiopirano-pirimidin-származékok és savaddíciós sóik előállítására
1 2 189 666 Az 1. táblázatból látható, hogy az E és a G vegyillet jelentős hipoglükémiás hatást fejt ki 200 mg/kg dózisban. Másrészről a kontrollként használt & bur for min és tolbutamid gyenge hipoglükémiás hatást mutat ISO mg/kg dózisban, de aktivitásuk nem szignifikáns, összehasonlítva a találmány szerinti vegyületek aktivitásával. b) Alloxán-diabéteszes patkányokra kifejtett hatás i. (1) 200-218 g súlyú hím Wistar patkányok farki vénájába 30 mg/kg alloxánt fecskendeztünk. Ezt követően 3 nap múlva a patkányoknak orálisan beadjuk a vizsgálandó vegyületet és a vércukorszintet a vizsgálandó vegyület beadása előtt és utána 2 óra múlva meghatározzuk, A kapott eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat Vizsgálandó vegyület Dózis mg/kg Egérszám Vércukorszint mg/dl Vércukorszint %-os változása p.o. rítlag + Kontroll 5 34,47 ±13,6 G vegyület 100 6 286,3 ±76**-30,2 Buformin 100 6 275,5 ± 6,0*,.-22,9 Tolbutamid 300 6 285,2 ± 2,8 p < 0,01 *» (Student-féle t-próba)-18,6 P< 0,001 Amint a 2. táblázatból látható, a G vegyületet (100 mg per kg), a buformin (100 mg per kg) és a tulbutamid (300 mg per kg) egyaránt szignifikáns hipoglükémiás hatással rendelkezik, de a G vegyület a legaktívabb. (2) 240—280 g-s hím Wistar patkányoknak intravénásán 18 mg/kg alloxánt adunk be. 3 napunúlvaa vizsgálandó vegyületet orálisan alkalmazzuk (4 órai éhezés után) és a patkányok vércukorszintjét a torkolati vénából vett vérmintákból a vizsgálandó vegyület beadása előtt és a vizsgálandó vegyület beadását követő 1, 2 és 3 óra múlva meghatározzuk o-toluidin-bórsavas módszerrel. A kapott eredményeket a 3. táblázat mutatja. Vizsgálandó vegyület Dózis mg/kg p. 0. 3. táblázat Vércukorszint (mg per kg) Átlag ± előtte 1 óra múlva 2 óra múlva SE 3 óra múlva Kontroli — 187,5 ±9,8 207,5 ± 12,1 189,2 ± 17,0 183,3 ± 24,7# G. vegyület 100 189,5 ±9,4 141,3 ± 10,4 130,6 ± 12,6 130,3 ±10,3 c) Alloxán-diabéteszes egerekre kifejtett hatás 23-27 g-os hím 5W ddY egerek farki vénájába 50 mg/kg alloxánt fecskendezünk (csoportonként 10 egér). Az alkalmazás után 7 nap múlva az egereknek orálisan beadjuk a vizsgálandó vegyületet és 3 óra múlva a megölt egerekből vérmintát gyűjtünk. A minták vércukorszintjét o-toluidin-bórsavas módszerrel határozzuk meg. A gátlás %-át a kísérleti és a kontroll csoport értékeiből számítjuk ki, és a 20%-os gátlást kifejtő dózist (ED ) a dózis/hatás görbéből határozzuk meg. A kapott eredmények a 4. táblázatban láthatók, d) Normális egerekre kifejtett hatás A vizsgálandó vegyületet orálisan adjuk be hím 6W ddY egereknek és 3 óra múlva a megölt egerekből vérmintát veszünk, Meghatározzuk a minta vércukorszintjét és az EÖ2q értékeket a fenti c) pontban leírtak szerint számítjuk ki. Az eredmények szintén a 4. táblázatban láthatók. 9
