189636. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként karbamid-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás karbamidszármazékok előállítására
1 2 189.636 tünk meg. A tőzeg táptalaj és homok keverékének felületét (az E) példa szerint formált hatóanyagként a találmány szerinti valamelyik vegyületet tártál- 5 mazó készítmény 0,0125 t% koncentrációjó, vizes oldatával permeteztük be. A permedé térfogata 600 liter vizes vizsgálandó oldat/ha mennyiségnek felelt meg. Ugyanezt a vizsgálatot különböző koncentrációjú oldatokkal ismételtük meg, a koncentrációkat úgy választottuk meg, hogy a kívánt alkatmazási arányokat megállapíthassuk. Hat fajta magot ültettünk minden edénybe. Az egyes növényfajtákból ültetett magok száma a mag csírázóképcsségétől és a palánta kezdeti növekedési méretétől függ. A magok elültetése után a kezelt felületet 0,5 cm-es, tőzeg táptalaj és homok keverékéből álló réteggel borítottuk be. A tenyészedényeket 28 napig 20°C és 24°C közötti hőmérsékleten tartottuk napi 14-17 órás megvilágítás mellett. Az egyes, találmány szerinti hatóanyagot tártál- 20 mazó készítmények gyomirtó hatását 28 nappal később határoztuk meg. A meghatározás a különböző növények esetében bekövetkező károsodás mértékének és minőségének vizuális értékelésével történt. Különösen előnyös gyomirtó hatást az 1., 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. és 2.5 pél- 25 dák szerint előállított vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények mutattak. Néhány, 0,2 kg, 1 kg és 5 kg/hatóanyag/hektár mennyiséggel végzett kísérlet eredményét már korábban összefoglaltuk. (Ld.: az I. táblázatot) 18. példa Kikelés utáni kezelés A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények további értékelése kikelés utáni kezelési eljárással történt, melyet a 17. példában leírtak szerint végeztünk azzal az eltéréssel, hogy a gyomirtó szer oldatát akkor alkalmaztuk, amikor a magokból, 24 levelű növények fejlődtek ki. Emiatt a különböző magfajtákat az idő szempontjából lépcsőzetesen ültettük. A növényházi körülmények (hőmérséklet, fény) a 17. példában leírtakkal azonosak. A gyomirtó hatást az alkalmazástól számított 28 napi elteltével a 15. példában leírt módon határoztuk meg. Különösen előnyös gyomirtó hatást figyeltünk meg többek között az 1., 2.1., 2.2-, 2.3., 2.4., és 2.5 példák szerint előállított vegyületek hatóanyagként tartalmazó készítményekkel. Néhány 0,2 g 1 kg és 5 kg hatóanyag/hektár mennyiséggel kapott • eredményt már korábban összefoglaltunk. (Ld.: az I. és II. táblázatokat) I. táblázat Kezelt növény 1 . példa szerinn hatóanyag Kikelés előttkárosodás (%) Kikelés után kg/ha 0,2 T7T 5.0 TP U) 571 Amaran. retrofl. 80 100 100 90 100 100 Capsella b. p. 90 100 100 90 100 100 Chenop. alb. 100 100 100 100 100 100 Galium aparine 0 10 100 100 100 100 Senecio vulg. 30 100 100 70 100 100 Stellaria media 100 100 100 50 100 100 Lucerna 90 100 100 30 100 100 Bab 10 100 100 30 70 100 Répa 90 100 100 80 100 100 Gyapot 0 0 30 10 30 100 Len 50 100 100 20 100 100 Burgonya 0 70 100 0 10 90 Szója 0 10 100 0 10 100 Cukorrépa 90 100 100 100 100 100 Repoe 10 100 100 20 100 100 Napraforgó 20 100 100 90 100 100 Agropyron repens 0 0 20 0 0 0 Agrostis alba 90 100 100 90 100 100 Alopec m/os. 30 100 100 30 100 100 Apera sp. ven ti. 80 100 100 60 100 100 Avena fatua 100 100 100 10 80 100 Echinochloa c. g. 50 100 100 0 90 100 Kukorica 0 80 80 0 0 70 Búza 0 10 100 0 0 10 6