189628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati hatású 3-amino(1)benzazepin-2-on-í-alkánkarbonsav-származékok és az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 átalakított 2,3,4,5-tetrahidro-lH-[l ]benzazepin-2-on vegyük lekből kapjuk [J. Cheni. Soc, 1937, 456, 1,359.285 számú brit szabadalom, Liebig’s Annalen der Chemie, 574, 171 (1951)]. Uj alkalmas származé­kokká átalakított kiindulási-[l ]benzazepin-2-on ve­­gyületeket előnyösen naftalin-l-on vegyületek megfe­lelő származékainak Beckmann-féle, és a technika állásából ismert, valamint az előzőekben bemutatott átrendezéssel, illetve eljárással állíthatunk elő. A tetrahidro-[l ]benzazepin-2-on vegyületeket a 3- halogén-, például 3-klór-2,3,4,5-tetrahidro-J H-[l ]­­-benzazepin-2-o« vegyületekké az előzőekben szemlél­tetett és leírt körülmények között, például foszfor­­pentakloriddal történő kezeléssel és ezt követő hid­­rogénezéssel alakítjuk. Ezeknek a halogén-származé­koknak fémaziddal, például nátriumaziddal való helyettesítése, és ammóniával vagy rövidszénláncű alkilaminnal való reakció vagy helyettesítése (XI) általános képletű vegyületeket eredményez. Más változatban olyan (XI) általános képletű vegyületeket, amelyekben Rg amino-, alkilamino­­vagy acilaminocsoportot jelent, a megfelelően helyet­tesített és/vagy valamely származékká átalakított 4- (o-nitrofenil)-2-aminovajsav redukciója és ciklizá­­lása és adott esetben ezt követő N-alkilezése vagy N­­-acilezése útján kapunk. A találmány szerinti optikailag aktív vegyületek­­nek egy további szintézise a természetes aminosav­­ból, a triptofánból, indul ki. Részleteiben az L-4-(o­­-aminofenil)-4-oxo-2-aminovajsavat [L-kinurenint, J. Am. Chem. Soc. 76, 1708 (1954), amelyet L-tripto­­fánból vezetünk le] egy optikailag aktív (XI) általá­nos képletű kiindulási anyaggá alakítunk, amelyben R9 egy acilamino-, például 3-(s)-terc-butoxikarbonil­­amino-2,3,4,5-tetrahidro-lIl-[ljbenzazepin-2,5-diont jelent, ahogy az Australian Journal of Chemistry 33, 633-40 (1980) irodalmi helyen le van írva. Va­lamely (XI) általános képletű vegyület laktámalki­­lezését egy (III B) általános képletű reagenssel, amely jól ismert a technika állásából, előnyösen bázisok, így alkálifémhidridek, például nátrium­vagy káliumhidrid, továbbá aíkálifémalkoholátok, például kálium-terc-butilát vagy nátriummetilát, vala­mint szerves fémreagensek, például litium-diizopro­­pilamid jelenlétében, vagy vagy a fázisátvívő katalí­zis körülményei között, például valamely tetrabu­­tilammóniumsó jelenlétében, előnyösen oldószer­ben, például tetrahidrofuránban, dimetilformamid­­ban, előnyösen 0°C és 75°C közötti hőmérséklettar­tományban hajtjuk végre. A (II ) általános képletű közbenső termékeknek a kondenzációját az ismert (IV ) általános képletű a-ketonsav-származékokkal (Chetn. Bér. 31, 551, 3133) reduktív N-alkilezéssel a technika állásából ismert körülmények között, például katalitikus hid­­rogénezéssel, lúdrogénnel platina-, palládium- vagy nikkelkatalizátorok jelenlétében, vagy kémiai redu­kálószerekkel, így egyszerű vagy komplex könnyű­­fémhidridekkel, előnyösen alkálifémcianobórhidrid­­del, így nátriumcianobórhidriddel végezzük. A re­duktív aminálást valamely alkálifémcianobórhidrid­­del előnyösen közömbös oldószerben, például meta­nolban vagy acetonitrilben, főként valamely sav, pél­dául lÿdrogénklorid vagy ecetsav jelenlétében, o°C és 50°C közötti hőmérsékleten, előnyösen szoba­hőmérsékleten, hajtjuk végre. A (II ) általános képletű amin-közbenső terméke­ket egy (III’A) általános képletű reagenssel, amely a technika állásából jól ismert, bázikus katalizátorok­kal, így trietilaminnal vagv káliumkarbonáttal, vagy ezek nélkül, közömbös oldószerben alkilezzük. Az (I) általános képletű vegyületeket általában és az 1A) általános képletű vegyületeket különösen a 2. és 3. reakciósoroknak megfelelően állítjuk elő. a 2. reakciósor a következő lépéseket foglalja ma­gában: a) valamely (XII) általános képletű vegyületet, amelyben R3 , R4 és X jelentése a (XI) általános képletnél megadott a reduktív alkilezés körülményei között egy (IV ) általános képletű vegyülettel, amely­ben Rj és R6 jelentése az előzőekben megadott, vagy az alkilezés körülményei között egy (III A) általános képletű vegyülettel, amelyben Rj’, R6’ és Z jelentése az előzőekben megadott, kondenzálunk (V ) általános^ képletű vegyület előállítása érdekében, amelyben R,’, R3 , R4 , R6 és X’ jelentése az elő­zőekben megadott, b) valamely kapott (V’) általános képletű vegyijle­­tet bázikus katalízis körülmények között egy (III B) általános képletű vegyülettel, amelyben R2', R7 és Z jelentése az előzőekben megadott, kondenzá­lunk, c) a kapott terméket adott esetben hidrolizáljuk vagy valamely származékká alakítjuk, d) bármely kapott (I) általános képletű vegyüle­tet adott esetben más találmány szerinti vegyületté átalakítunk. A 3. reakciósor a következő lépésekből áll: a) valamely (V11 ’) általános képletű vegyületet, amelyben R! hidrogénatom vagy fenil-(rövidszéfi­láncújalkilcsoport és R$ hidroxilcsoport, rövid­­szénláncú alkoxicsoport, fenil-(rövidszénláncú)alkoxi­­csoport, egy (;(VI ) általános képletű vegyülettel, amelyben R2 Jpdrogénqjom vagy rövidszénláncű alkilcsoport, R3 és R4 jelentése hidrogénatom, rövidszénláncű alkoxicsoport vagy, halogénatom, X, két hidrogénatomot jelent, R7 jelentése hid­roxilcsoport, rövidszénláncű alkoxicsoport, fenil-(rö­­vidszénláncú)alkoxicsoport, és Y jelentése oxocso­­port vagy diklórcsoport, a reduktív N-alkilezás kö­rülményei között, vagy egy (VIl’) általános képletű vegyületet (VI ) általánoy képletű előbb megadott vegyülettel, amelyben X oxocsoportot, Y hidro­génatomot és egy reakcióképes észterezett vagy éte­rezett hidroxilcsoportot jelent, kondenzálunk, b) .a kapott terméket adott esetben redukáljuk, hidrolizáljuk'vagy más termékké alakítjuk, c) bármely kapott vegyületet adott esetben más találmány szerinti vegyületté alakítunk. A 2. és 3. reakciósotoknál az aniinok laktám­­-alkilezését, a reduktív N-alkilezését és az alkile­­zését előnyösen az 1. reakciósorban leírt körülmé­nyek között végezzük. Az előzőekben leírj 1., 2. és 3^reakciósotoknál például a (III A), (III B) és a (Víl ) reagenseket a megfelelő nitrilekkel, például R2,CH/Z/CH, Rj,­­-CH/Z/CN, illetve az NH2CII/R1 jCN, vegyületekkel helyettesítjük. Az így kapott nitrileket az (I) általá­nos képletnek megfelelő karbonsavakká, észterekké és amidokká alakíthatjuk a technika állásából ismert 189 628 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom