189583. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(1-alkenil)-klór-ecetsav-anilid-származékokat tartalmazó herbicid és növekedésszabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 189 583 2 A találmány szerinti készítményeket a koncentrációtól függően felhasználhatjuk totális gyomirtásra, például ipari létesítmények vagy vasúti vágányok környezetében, valamint fával beültetett vagy fátlan utak és terek környezetében. Ugyanígy felhasználhatók tartós kultúrák, így erdők, disz- és gyümölcsfák, szőlők, citrom-, dió-, banán-, kávé-, tea-, gumi-, olajpálma-, kakaó-, eper- és komlóültetvények gyomtalanítására és egynyári kultúrák szelektív gyomtalanítására. A találmány szerinti készítményeket nagyon jó általános herbicid hatásuk mellett a kultúrnövények jól viselik el. így lehetővé válik fontos gyomfüvek szelektív leküzdése olyan fontos kultúrnövények mellett, mint például a gyapot, rizs, szója vagy répafélék. A találmány szerinti hatóanyagok befolyásolják a növény metabolizmusát és ezért növénynövekedés-szabályozóként is használhatók. A növénynövekedés-szabályozók hatásmódjával kapcsolatban az eddigi tapasztalat, hogy valamely hatóanyag egy vagy több különböző hatást gyakorolhat a növényre. Az anyagok hatása lényegében függ az alkalmazás időpontjától - a vetőmag vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatva, valamint a növényre vagy annak környezetére felvitt hatóanyagmennyiségtől és az alkalmazás módjától. A növénynövekedés-szabályozóknak minden esetben a kívánt módon kell befolyásolniuk a kultúrnövényeket. Növénynövekedés-szabályozó készítményeket alkalmazhatunk például a vegetatív növénynövekedés gátlására. Gazdasági szempontból fontos az ilyen növénynövekedés-gátlás többek között a füvek esetében, mert a fűnövekedés lassulása esetén ritkábban kell füvet vágni a díszkertekben, sportpályákon vagy az utak szélén. Ugyancsak fontos a növekedésgátlás gazos és fás növények esetében, amelyek az utak szélén, távvezetékek mentén vagy általában olyan helyeken, ahol nemkívánatos a gyors növekedés. Olyan esetben is fontos a növekedésszabályozók alkalmazása, ha a gabona hosszirányú növekedését akarjuk gátolni, ugyanis a szárhossz-csökkenés következtében csökken vagy teljesen megszűnik annak a veszélye, hogy a gabona az aratáskor lehajlik a földre. A növekedésszabályozók megerősítik a gabona szárát, és így ugyancsak csökken a földrehajlási veszély. A növekedésszabályozókkal megrövidített és megerősített szár lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű trágyát használjunk a gabona elfekvésének veszélye nélkül. Számos kultúrnövénynél sűrűbb ültetést tesz lehetővé a vegetatív növekedés gátlása, aminek következtében megnő a talajterület egységére eső termés. Az így kapott kisebb növények előnye, hogy azok könnyebben megmunkálhatok és érlelhetők. Ugyancsak a vegetatív növekedés csökkenésének tudható be, hogy a növekedésgátlók hatására megnő a termelési eredmény, oly módon, hogy a tápanyagok hatására a virágok és a gyümölcsök erősebben fejlődnek, mint a vegetatív növényrészek. A növekedésszabályozók segítségével gyakran elő is segíthető a vegetatív növekedés. Ez akkor hasznos, ha az aratás célja a vegetatív növényrészek aratása. A vegetatív növekedés elősegítése azonban gyakran egyúttal emeli a generatív növekedést is, úgyhogy például több vagy nagyobb gyümölcsök képződnek. Néhány esetben úgy is elérhetünk termésnövekedést, hogy befolyásoljuk a növényi anyagcserét anélkül, hogy a vegetatív növekedés észrevehetően megváltozna. Növekedésszabályozók ezen kivül megváltoztathatják a növény összetételét, és ily módon jobb minőségű aratási termékek keletkeznek. Ily módon növelhetjük például a cukorrépa, cukornád, ananász és a citrus-gyümölcsök cukortartalmát, vagy ? a szója vagy a gabona proteintartalmát. Lehetséges például a kívánt anyag, például cukornádban vagy cukorrépában a cukor, lebomlásának késleltetése is az aratás előtt vagy után. Ezenkívül pozitív irányban befolyásolható szekunder növényi anyagok termelése. Példa lehet gumifák látex termelésének stimulálása. A növekedésszabályozók hatására mag nélküli gyümölcsök is képződhetnek. Ezen kívül befolyásolhatják a virág nemét, azaz hogy porzós vagy termős virág keletkezzék. Elérhető a pollen sterilitása is, aminek hibridvetőmagvak termelésekor van jelentősége. A növény növekedése közben alkalmazva a növekedésszabályozókat, azt is elérhetjük, hogy apikáldominancia kémiai megszüntetésével megnöveljük az oldalelágazást. Ez olyankor áll érdekünkben, ha meg akarjuk növelni valamely növény dugványainak a számát. De elérhetjük az oldalág növekedésének gátlását is, például a dohánynövényeknél vagy paradicsomnál. A növekedésszabályozók hatása alatt úgy irányítható a növény levélállagá, hogy valamely növény levélhullása egy kívánt időpontban következzék be. Ilyen lombtalanítás akkor válik fontossá, amikor meg akarjuk könnyíteni például a szőlő vagy a gyapot gépi aratását, vagy hogy megadott időpontban, a növény átültetésekor csökkenjen a párologtatás. A növekedésszabályozók alkalmazásával megakadályozhatjuk a túl korai termés- vagy gyümölcshullást. Azt is megtehetjük azonban, hogy a gyümölcs- vagy terméshullást - például gyümölcsök esetében - a szár kémiai vékonyításával bizonyos mértékben elősegítjük. Ily módon elkerülhető a termés mennyiségének egyes növényfajtáknál tapasztalt erős évenkénti ingadozása is. A növekedésszabályozókat arra is alkalmazhatjuk, hogy a betakarítás időpontjában kultúrnövények esetében csökkentsük a gyümölcsök leszakitásához szükséges erőt, ily módon lehetővé téve a gépi aratást, illetve megkönnyítve a kézzel végzett aratást. A növekedésszabályozók segítségével gyorsíthat- * juk vagy lassíthatjuk a termés érését, akár a betakarítás előtt, akár utána. Ez azért is igen előnyös, mert ily módon optimálisan alkalmazkodhatunk a piac szükségleteihez. Néhány esetben a növekedésszabályozók segítségével befolyásolható a termés vagy gyümölcs színe, és ezen kivül megváltoztatható az érés ideje, így megteremtve annak az előfeltételét, hogy például a dohány, paradicsom vagy kávé teljes gépi vagy kézi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
