189573. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített piridazinokat tartalmazó, növénynövekedést szabályozó készítmények

1 189 573 2 III. Táblázat folytatása A vegyület sorszáma t op.a) (*C) Elemanalízis [t%] C H N 46 163-65° 47,26 3,44 7,35 47,26 3,40 7,49 47 151-52° 48,62 3,83 7,09 48,82 3,77 7,47 48 183-84° 59,60 4,67 9,27 59,87 4,72 9,24 49 199-200° 47,26 3,44 7,35 47,52 3,41 7,56 50 155-57° 48,62 3,83 7,09 48,79 3,87 6,94 51 138-39° 54,78 4,31 7,99 55,36 4,36 8,20 52 219-20° 53,49 3,89 8,32 53,65 3,88 8,54 Magyarázat a táblázathoz : a) Ugyanúgy, mint a fenti I. Táblázatban, olvadás­pontok és elemanalízisek a nátriumsó alapját képező savra vonatkoznak. Alább találhatók az NMR színkép adatai a 46. számú vegyületre, továbbá a 34., 44. és 52. számú vegyületeknek megfelelő szabad savakra vonatko­zóan (ahol tehát Y = H). A vegyület Az NMR színkép adatai sorszáma 34 CDCI3 (TMS belső standard): (szabad sav) 7,5 ppm (szingulett, 5H); 4,0 (szingu­­lett, 3H); 2,6 (kvartett, 2H); 1,1 (triplett, 3H) 44 CDCI3 (TMS belső standard); (szabad sav) 7,5 ppm (multiplen, 4H); 4,0 (szin­gulett, 3H); 2,3 (szingulett, 3H) 46 CDCI3 (TMS belső standard): 7,6 ppm (multiplen, 4H); 4,0 (szin­gulett, 6H); 2,3 (szingulett, 3H) 52 CDCI3 (TMS belső standard): szabad sav 7,5 ppm (multiplett, 4H); 4,0 (szin­gulett, 3H); 2,6 (kvartett, 2H); 1,1 (triplett, 3H) Az (I) képletű vegyületeket tartalmazó készítmé­nyek jól alkalmazhatók kémiai hibridizálószerek­­ként a pázsitfűfélék, így például a búza, árpa, kuko­rica, rizs, cirok, köles, zab, rozs, takarmánynövé­nyek és ezekhez hasonló növények termesztése so­rán. Kémiai hibridizálószerként való alkalmazás során a találmány szerinti készítmények szelektív hímsterilitást idéznek elő anélkül, hogy a nőnemű növény sterilitását okoznák, továbbá nincsenek el­fogadhatatlan fitotoxikus sajátságaik a kezelt növé­nyekkel szemben. A találmány leírásában a „hím­sterilitás” fogalmán egyaránt értjük egyrészt a tényleges hímsterilitást, amelyet világosan mutat a hímnemű virágrészek hiánya, és a meddő pollen; másrészt a funkcionális hímsterilitást, amelynek következtében a hím virágrészek képtelenek a pol­len képzésére. A találmány szerinti készítmények más szabályzó befolyást is mutatnak növények nö­vekedésére, például befolyásolják a virágzást és a termésképződést, továbbá gátolják a nemkívánatos növényfajok magképződését. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket tar­talmazó készítmények alkalmazása is lehet hasz­nos, ahol a hímsterilitást némi női terméketlenség és,'vagy fitotoxicitás kíséri, ezek a készítmények ugyanis egyrészt új növényhibridek képződéséhez vezethetnek, másrészt hasznosak lehetnek az anya­rozs termelésében. (Erre vonatkozóan lásd a 2 400 832 számú francia közrebocsátási iratot.) Az (I) általános képletű vegyületeket és ezek sav­­addíciós sóit növénynövekedést szabályozó készít­ményekben 0,1 tömegszázaléktól 95 tömegszázalé­kig, előnyösen 1 tömegszázaléktól 95 tömegszázalé­kig terjedő mennyiségben alkalmazzuk. A ható­anyagon kívül a készítmények agronómiái szem­pontból elfogadható hígítószert vagy vivőanyagot tartalmazhatnak. Ilyen készítményekben az (I) képletű vegyületek savaddíciós sóik mennyisége le­het például 5, 25 vagy 50 tömegszázalék. A találmány szerinti növénynövekedést szabá­lyozó készítmények összekeverhetők egyéb, növé­nyi növekedést befolyásoló hatóanyagokkal is, így például auxinokkal, gibberellinekkel, etilént felsza­badító szerekkel, ilyenek például az ethafon, piri­­donok, citokininek, maleinsav-hidrazid, boros­­tyánkősav-2, 2-dimetil-hidrazid, kolin és sói, (2- klór-etil)-trimetil-ammónium-klorid, trijód-ben­­zoesav, tributil-2,4-diklór-benzil-foszfónium­­klorid, polimer N-vinil-2-oxazolidinonok, trisz(di­­metil-amino-etil)-foszfát és ennek sói, továbbá az N-(dimetil-amino)-1,2,3,6-tetrahidro-ftálamidsav és ennek sói. Bizonyos körülmények között e ké­szítmények összekeverhetők a mezőgazdaságban használatos peszticidekkel, így például a gyomirtó (herbicid), gombaölő (fungicid), rovarirtó (inszek­­tk id) és növényi baktericid hatóanyagokkal is. Az „agronómiái szempontból elfogadható vivő­­anyag” olyan anyagot jelent, mely felhasználható a készítményben lévő vegyület oldására, diszpergá­­lására vagy difíúndáltatására anélkül, hogy káro­san befolyásolná a vegyület hatékonyságát, és ön­magában nincsen jelentős károsító hatása a talajra, a berendezésre, a termésre és a mezőgazdasági kör­nyezetre. A találmány szerinti növénynövekedést szabá­lyozó készítmények lehetnek szilárd vagy cseppfo­lyós halmazállapotúak, lehetnek oldatok is. így például a találmány szerinti vegyületek formálha­tók nedvesíthető porok, emulgeálható koncentrá­­tumok, szemcsék, aerosolok vagy könnyen folyó emulziós koncéntrátumok formájában. Ezekben a kiszerelési formákban a hatóanyagokat cseppfo­lyós vagy szilárd vivőanyagokkal elegyítjük, és kí­vánt esetben megfelelő felületaktív szert is adunk a készítményhez. Általában kívánatos, főként levélzeten való al­kalmazás esetén, adjuvánsok hozzáadása a készít­ményhez, így például nedvesítőszerek, permetező­­szerek,' diszpergálószerek, rögzítöanyagok és a ta­padást elősegítő anyagok hozzáadása, az általános mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően. Az álta­lánosan alkalmazható adjuvánsokra példák talál­hatók a következő helyen: John W. McCutcheon: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom