189560. lajstromszámú szabadalom • Logikai játékkocka
1 189 560 2 azonban egymásba pattantás is lehetséges, különösen ha az egyes részek műanyagból vannak kialakítva. A találmány előnyös megoldásait a továbbiakban az igénypontok tartalmazzák. A találmány különösen előnyös kiviteli példáját a következőkben ábrák segítségével közelebbről ismertetjük : 1. ábra: A találmány szerinti logikai játékkocka térbeli ábrázolása. 2. ábra: Az 1. ábra szerinti kocka egyes kockarétegeinek elforgatása. 3. ábra: Az 1. ábra szerinti kocka 3-3 vonala mentén vett metszet. 4. ábra: Az 1. ábra szerinti kocka központi magja térben ábrázolva. 5. ábra. A 4. ábra szerinti központi mag vezető elemei különböző nézetekből térben ábrázolva. 6. ábra : A kockatest egyik sarka szerelés közben a központi maggal. 7. ábra: Az 1. ábra szerinti kocka sarka térbelileg ábrázolva a központi mag nélkül. 8. ábra: Az 1. ábra szerinti kocka elemi sarokkockája térben és különböző nézetekben ábrázolva. 9. ábra: Az 1. ábra szerinti kocka második elemi kockája térben és különböző nézetekben ábrázolva. 10. ábra: Az I. ábra szerinti kocka középső elemi kockája térben és különböző nézetekben ábrázolva. 11. ábra: A középső elemi kocka térben, szétszedve ábrázolva. 12. ábra: Az 5. ábra szerinti központi mag és a vezető elemek között lévő első betétalak térben, illetve különböző nézetekből ábrázolva. 13. ábra : A vezető elem és a központi mag közötti második betétalak térben és különböző nézeteivel ábrázolva. 14. ábra: A központi mag és a vezető elem közötti harmadik betétalak térben és különböző nézeteivel ábrázolva. 15. ábra: A központi mag és a vezető elem közötti negyedik betétalak térben és különböző nézeteivel ábrázolva. Mielőtt a rajzokon bemutatott részletekre közelebbről rátérnénk, előre kell bocsátani, hogy valamennyi leírt és bemutatott jellemzőnek önmagában, vagy az igénypontok jellemzőivel kapcsolatosan a találmányt meghatározó jelentősége van, Különösen ki kell emelni azt, hogy a találmány szerinti logikai játékkocka geometriailag bonyolult felépítése következtében a rajzoknak az érthetőség szempontjából különleges feladata van. Az 1. ábrán felismerhetjük azt a 10 kockatestet, amelynek a 6 oldalát mindig 4x4 elemi kocka alkotja. Három különböző A, B és C jelű elemi kocka van, amelyek közül A az elemi sarokkocka, C a középső elemi kocka és B a többi elemi kocka. Valamennyi A, B és C elemi kocka együttesen azokkal az elemi kockákkal, amelyekkel egy sikban van, a kocka egyik középtengelye körül elforgatható. Ez azt jelenti, hogy mindegyik elemi kocka három különböző kockaréteghez tartozik úgy, hogy ezek a kockarétegek egymáshoz képest merőleges állású tengelyek körül forgathatók el. Az egyik elforgatási lehetőséget a 2. ábra mutatja be. Négy vízszintes 11, 12, 13 és 14 réteget láthatunk, amelyeknek mindegyike egymáshoz képest viszonylagosan a kocka függőleges tengelye kürül fordul el. Azonos forgatási lehetőséget nyújt mindkét merőleges, vízszintes helyzetű tengely. Az egyes elemi kockák forgatási lehetősége ezeknek felépítéséből, illetve a központi mag felépítéséből adódik, amint ez jobban a 4., 5., 6. és a 12-15. ábrán látható. A központi mag összerakott állapotát a 4. ábrán összességében 15 jelöli. A 4. ábra szerinti ábrázolás azonban csupán a bemutatás célját szolgálja. A 4. ábrán bemutatott felépítést nem lehet anélkül megvalósítani, hogy előzőleg a hozzá tartozó elemi kockákat ne szerelnénk össze. A 15 központi magnak gömbalakú S középrésze van, például szilárd műanyagból. A szilárd kivitel azonban az ábrázolt kocka működése szempontjából nem bír jelentőséggel. A gömbalakú S középrész külső oldalán összesen nyolc Pl, P2, P3 és P4 jelű betét van kiképezve, vagy rögzítve, összesen nyolc olyan betét van, amelyek mindegyike a gőmbalakú magfelület egy nyolcad felületéhez tartozik. A P1-P4 betétek alakja a 12-15. ábrákból tűnik ki, amire a későbbiekben még vissza kell térnünk. A 4. és a 6. ábrákon a Pl betét nem Iá ható. A Pl betétből összesen egy van, éppen úgy, mint a P4 betétből. A P2 és P3 betétek mindegyike háromszor fordul elő. A betétekhez olyan gömbhéjszerű Q vezetőelemek kapcsolódnak (lásd a 3. és 4. ábrát), amelyekkel bizonyos távolságban lévő, egyenlő oldalú, gömbhéjszerű háromszögek vannak meghatározva. A nyolc gömbhéjszerü Q vezetőelem azonosan van elkészítve és az egymás felé eső bizonyos távolságban lévő, egymással párhuzamosan elhelyezkedő vezető felületeikkel három, egymáshoz képest mindig merőlegesen álló köralaké 17, 18 és 19 vezető csatornát alkotnak, amelyek a 15 központi mag egymáshoz képest mindig merőleges átmérősíkjában helyezkednek el. Amint a 3. és a 4. ábrából kitűnik, a Q vezető elemek, azaz ezeknek a külső- és belső felületei a gömbfelülettel koncentrikus gömbhéjszerű vezetőfelületet alkotnak, ami ugyancsak vezető felületet jelent (lásd a 3. ábrát). \ teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a 3. ábra baloldala felülnézet és két Q vezető elem oldalnézete látható rajta. ^ 3. ábrából kitűnik, hogy a középső C elemi kockáknak olyan 20 válla van, amelynek a keresztmetszete a Q vezetőelem és a gömbfelület közötti vezetőcsatorna-szakasz keresztmetszetének felel meg. Ennek megfelelően a gömbhéjszerű Q vezetőelem élének egy része belenyúlik a középső elemi kockáknak a gömbhéjszerű 21 kivágásába. A C elemi kockák érintkező élei síkok, amint ez 22-vel jelölve látható, és egyben ezek a síkok az S gömb valamelyik átmérőjének síkjába esnek. A C elemi kockáknak az ellentétes oldalán 23 bevágások vannak, úgyhogy a sarkoknál két szomszédosán elhelyezkedő C elemi kocka fecske-farok alakú hátravágást alkot a többi B elemi kocka fecs5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
