189558. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasoxid kokszolókemence-gáz alkalmazásával történő közvetlen redukciójára

1 189 558 2 csőbe 40 ventillátor szívja be és továbbítja a hűtő­zónába, amely 42 hütőgázbevezetéssel ellátott 44 elosztótagból és a 10 aknakemencében fölötte elhe­lyezett 46 gyüjtőtagból áll. A hűtőzónához csatla­kozik a 48 hűtőgázkivezetés és a külső 50 gázmosó­hűtőberendezés. A lehűtött és megtisztított gáz az 50 gázmosó-hűtőberendezésből az 51 csövön ke­resztül távozik, majd innen számos, höálló ötvözet­ből készült 52 reformáló csőbe kerül bevezetésre. Egy ilyen cső a rajzon is látható. Mindegyik 52 reformáló cső a belépési szakaszában darabos hőál­ló anyaggal van kitöltve, míg a fennmaradó hosz­­szabb szakaszt 54 katalizátorral töltjük ki; ez a reformáló katalizátor nikkel vagy kobalt. Az 52 reformáló csöveket tűzálló béléssel ellátott 56 re­formáló kemence veszi körül, amelyben több 58 égő van elrendezve (ezek közül a rajzon egyet tün­tettünk fel). Az 56 reformáló kemencéből az 58 égő elhasznált égési gázai 60 füstelvezető csövön ke­resztül távoznak. A 36 csőből kiáramló lehűtött torokgáz egy része 62 külső forrásból bevezetett tüzelőanyaggal együtt a 64 csövön keresztül jut az egyes égőkhöz. A 60 füstelvezető cső két sorbakap­­csolt 66, 68 hőcserélővel áll kapcsolatban. A 66 hőcserélőn áthaladó 70 cső összeköti az égési leve­gőt szolgáltató 72 forrást az 58 égövei. A 75 forrás­ból jövő tüzelőanyag áthalad a 68 hőcserélőn. A felmelegített tüzelőanyag, ill. gáz a 10 redukáló kemencébe a 82 és 84 csöveken, valamint a 26 bevezetőcsonkon jut be. Az 52 reformer csöveket elhagyó gáz első, rendszerint nagyobb része a forró redukáló gázt bevezető 22 csőcsonkhoz jut, a forró reformált redukáló gáz a 87 és 90 csöveken áramlik keresztül. A forró gáz másik, általában kisebb részét az 52 reformáló csövekből a 92 csövön és a 94 szelepen keresztül vezetjük, majd a gáz összekeveredik a felmelegített tüzelőanyaggal a 84 csőben. Ez a keve­rék alkotja a forró előredukáló gázt, amit a 10 redukáló kemencébe a 26 bevezetőcsonkon keresz­tül vezetünk be. A tüzelőanyagként felhasználásra kerülő gáz hőmérsékletének legalább 600 °C körül kell lenni. A hevítés azért szükséges, hogy a gáz hőmérsék­lete elég magas legyen ahhoz, hogy ennek és a visszavezetett gáznak a keveréke el tudja végezni a vasoxid direkt redukálását. A találmány szerinti berendezésben tehát a ként tartalmazó gázt, például kokszolókemence-gázt, földgázt vagy torokgázt a reformált gázzal lehet összekeverni és így egy redukáló gázkeveréket nye­rünk. Ez a keverék kerül a 10 redukáló kemencébe. Ehhez az ábrán látható berendezésben egyszerűen zárjuk a 84 csővezetékben lévő 100 szelepet. A különböző gázok általában szokásos kéntele­­nítése során számos bevált eljárást alkalmaznak a hidrogénszulfid eltávolítására. így a földgázból, to­rokgázból vagy kokszolókemence-gázból a hidro­génszulfid egy lépésben eltávolítható. Ugyanakkor azonban a karbonilszulfid (COS) és egyéb szerves kénvegyületek, például a tiofén (C4H4S) csak komplikált és drága többlépéses kéntelenítő eljárás segítségével alakítható hidrogénszulfiddé, amelyet azután viszonylag könnyen el lehet távolítani. Vizsgálataink során felfedeztük, hogy a tiofén és egyéb szerves kénvegyületek eltávolíthatók a gá­zokból, ha hidrogén jelenlétében azokat közvetle­nül redukált forró vas pelletekkel reagáltatjuk. Az is kiderült, hogy a közvetlenül redukált vas alacso­nyabb hőmérsékleten hatástalan ezen kénvegyüle­tek eltávolítása szempontjából és csupán 700 °C- nál magasabb hőmérsékleten használható erre a célra. Az ilyen módon végzett kéntelenítés pontos mechanizmusát nem ismerjük, de úgy gondoljuk, hogy a közvetlenül redukált forró vas hatékony katalizátorként működik ezen kénvegyületeknek hidrogénszulfiddé történő alakításában, a hidro­génszulfid pedig reagál a vassal. Mindenesetre tény, hogy a kén a gázból a redukált vasba jut. A fenti okokból kell a gázkeveréket a 26 bevezető csonkhoz 700 °C fölötti hőmérsékleten vezetni. A vasoxid közvetlen redukálásához általában ennél magasabb hőmérsékleteket, de legalább 800 °C hő­mérsékletet alkalmaznak. Bizonyos pelletek azon­ban hajlamosak az összetapadásra 800 °C környé­kén, így ezeket alacsonyabb hőmérsékleten kell re­dukálni. A 22 forrógáz bevezető csonkokhoz tehát a gázt célszerű 750 °C hőmérsékleten vezetni. A továbbiakban a találmány szerinti berendezés működésének szemléltetésére olyan példát muta­tunk be, amelynek során ként tartalmazó kokszoló­kemence-gázt használunk fel fűtőgázként. Ugyan­ezt a gázt alkalmazzuk tüzelőanyagként mind a reformáló kemencében, mind pedig a gázhevítő­ben. A felhasznált kokszolókemence-gáz kéntartal­ma 200 ppm (térfogat), ami megfelel egy egylépes­­ben végzett kéntelenítés eredményének. Ilyen mennyiségként tartalmazó gázokat jól lehet alkal­mazni tüzelőanyagként, nem használhatók azon­ban reformáláshoz. A példa szerinti forró redukáló gázt az 52 refor­máló csövekből 900 °C hőmérsékleten vezetjük a 22 forró gáz bevezető csonkhoz. Előredukáló gázként a 900 °C hőmérsékletű reformált gáz és a 750 °C hőmérsékletű forró kokszolókemence-gáz keveré­két vezetjük a 26 bevezető csonkhoz. A gázkeverék hőmérséklete hozzávetőlegesen 800 °C. Az adott redukáló kemencében a betét körülbe­lül 4 órán át süllyed a 30 részű vonaltól a 28 beveze­tő celláig és 6 órán át a 24 bevezető celláig. A süly­­lyedés során a közvetlen redukció utolsó szakasza a 24 és a 28 bevezető cellák közötti zónában van. Az elöredukáló zónában az előredukáló gáz és a forró redukáló gáz szénmonoxid és hidrogén tartal­ma a kemencében felfelé áramolva a betét körülbe­lül 94%-os redukálását eredményezi. A laboratóri­umi vizsgálatok és a gyakorlat egybehangzóan azt mutatta, hogy az előredukáló gázt alkotó kokszo­lókemence-gázban lévő metán nem krakkolódik jelentős mértékben a 800 °C hőmérsékletű előredu­­kálö zónán történő áthaladáskor, minthogy a gáz­ban már hidrogén van jelen. Ezért a redukáló ke­mence felső részéből eltávozó gázkeverék tartalmaz reakcióba nem lépett szénmonoxidot és hidrogént, mint redukáló közeget, széndioxidot és vízgőzt, mint oxidáló közeget, valamint metánt. A torokgáz tisztítására szolgáló 34 gázmosó berendezésben a vízgőz legnagyobb része kondenzálódik a torok­gázból. A 34 gázmosó berendezésből kilépő víztele­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom