189555. lajstromszámú szabadalom • Vákuumkamrás megszakító vákuumjelzővel

1 189 555 2 csolatban. A 38 működtető szerv a 48 érintkező szárat függőleges irányban tudja elmozdítani és ezáltal a 34 és 36 kivezetéseket vagy egymással összekapcsolni, vagy pedig azokat egymástól szét­választani. Az 1., 2. és 3. ábrák alapján nyilánvaló az is, hogy egy-egy 32 vákuum-kamra van elhelyezve mind az alsó 14 megszakítóban, mind pedig a felső 16 megszakítóban, mivel így azok két különálló háromfázisú rendszer megszakítására is alkalmaz­hatóak. A 4. ábra az 1., 2. és 3. ábrán bemutatott kiviteli alakok 32 vákuum-kamrájának metszeti rajzát mu­tatja és vázlatosan láthatók a 48 és 50 érintkező szárakhoz és az 56 gyűrűhöz kapcsolódó áramköri elemek is. A villamosán vezető. 44 és 46 zárólapok a 42 szigetelő elemmel az 52 és 54 tömítések segítsé­gével vannak egymáshoz illesztve. A tömítésnek az a célja, hogy a 32 vákuum-kamrában nagyobb biz­tonsággal lehessen a vákuumot tartósan biztosíta­ni. Közismert tény, hogy a vákuum-kamrás meg­szakítóknak az a tartománya, ahol a tömítés van, az egyik legkényesebb és legérzékenyebb része, mi­vel ez az a rész, amely az esetlegesen fellépő maga­sabb hőmérséklet, vegyi hatás vagy más mechani­kai igénybevétel hatására könnyen megsérülhet. A vákuum-kamrás megszakító tartalmaz további 70, 74 és 76 árnyékoló elemeket, amelyeknek az a feladata, hogy megakadályozzák káros hőhatás, gőzlecsapódás kialakulását abban a tartományban, ahol az 52 és 54 tömítések vannak. A 74 árnyékoló elem a 32 vákuum-kamra 44 zárólapjára van felfüg­gesztve, a 76 árnyékoló elem pedig a 46 zárólapra. Az általában központosán, célszerűen tengelyszim­­metrikusan elhelyezett 70 árnyékoló elem forrasz­tással vagy valamilyen más módon össze van kap­csolva a 42 szigetelő elemmel, mégpedig úgy, hogy a 42 szigetelő elem maga is két félrészből áll, ame­lyek között helyezkedik el az 56 gyűrű. A 4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a 42 szigetelő elem por­celánból van. A 70 árnyékoló elem a 32 vákuum­kamra megszakitási tartományától megfelelően tá­vol van elhelyezve. Az 58 feszültségforrás külső feszültségforrás, például a hálózati feszültség az 50 érintkező szárral annak 60 tartományában van ösz­­szekapcsolva. Egy további 40 ellenállás, amelynek jele R közvetlenül, kapacitív vagy induktív áram­körön át van az 56 gyűrű egy 64 egyenirányító áramkör közé elhelyezve, amely 64 egyenirányító áramkört egy diódákból álló hídkapcsolás képezi és amely kétutas egyenirányítást végez. A 64 egyen­irányító áramkör hídátlójában egy 68 árammérő van elhelyezve, a hídban folyó áram mérésére. A 64 egyenirányító áramkör másik oldala a földdel vagy a hálózat másik pólusával van adott esetben R2 ellenálláson át összekapcsolva és ez a pont az LD terhelés egyik kivezetésével is össze van kapcsolva. Az LD terhelés másik kivezetése az elmozdítható 48 érintkező szár 62 tartományával van összekap­csolva. Az 50 és 48 érintkező szárakkal van össze­kapcsolva a 32 vákuum-kamrában elhelyezkedő 80 és 82 megszakító érintkező. A vákuum-kamrás megszakító egy további eleme a 84 harmonika, amelynek a szerepe az, hogy a 48 érintkező szár elmozdulásakor megfelelően elmozdulva továbbra is biztosítsa a megfelelő vákuumot. Ennek a 84 harmonikának a védelmére szolgál a belső 86 ár­nyékoló elem. A 32 vákuum-kamra belső elemei mind megfelelően vákuumtömítettek. A vákuum biztosít jelen esetben megfelelő feltételeket arra, hogy az áramot a 80 és 82 megszakító érintkezők között meg lehessen szakítani, ha a 48 érintkező­­szárat lefelé mozdítjuk el. A 80 és 82 megszakító érintkezők közötti vákuum az áram megszakítása­kor keletkező ívet szétszórja, így az a legközelebbi áram-nullátmenetig biztonsággal kialszik. A vá­kuum szigetelő hatása következtében a 48 érintke­ző szár lefelé való elmozdulása igen kis mértéken tartható, mert ha a 80 és 82 megszakító érintkező­ket már kis távolságra elmozdítjuk egymáshoz ké­pest, az áramkör megszakad, mivel a vákuumban az átütési szilárdság értéke kellőképpen nagy ma­rad. A 74 és 76 árnyékoló elemek célszerűen görbe vonal vagy egy kör kerülete mentén veszik körül a 44 és 46 zárólapokat, hogy ezáltal is megakadályoz­zák, hogy a 80 és a 82 megszakító érintkezők egy­máshoz képest átüssenek. A 44 zárólap azért van ezen kiviteli alaknál egy kissé befelé nyomva, hogy megfelelően elő legyen feszítve arra az esetre, ami­kor a 48 érintkező szár felfelé mozdul el. Ez az előfeszítő erő elég nagy ahhoz, hogy megakadá­lyozza a 44 zárólapnak az elmozdulását és ezáltal a 80 megszakító érintkező is helyben maradjon. Egy további 78 mágnes van a 44 zárólapon kialakí­tott bemélyedésben elhelyezve. Az a 78 mágnes többféleképpen elhelyezhető és kialakítható állan­dó mágnesből vagy elektromágnesből. Elhelyezhe­tő nemcsak tengelyirányban, hanem például úgy, ahogyan ez a 12. ábrán látható, oldalt a tengely mellett, de éppenséggel el is hagyható. Ennek a 78 mágnesnek a szerepére a későbbiekben a leírás so­rán még részletesebben visszatérünk. Amikor a 80 és 82 megszakító érintkezők egy­mással érintkeznek, akkor az 58 feszültségforráson, az 50 érintkező száron, a 80 megszakító érintkezőn, a 82 megszakító érintkezőn, a 48 érintkező száron és annak a 62 tartományán, valamint az LD terhe­lésen keresztül áram folyik. Természetesen, ha a 80 és a 82 megszakító érintkezők nyitott állapotban vannak, az LD terhelés a nagyfeszültségű résztől szigetelve van és áram nem folyik. A 64 egyenirá­nyító áramkör minden esetben R jelű 40 ellenállás kisfeszültségű kivezetésével van összekötve, hiszen a 40 ellenállás másik kivezetése esetleg nagy feszült­ségre is kerülhet, mivel a 70, 74 és 76 árnyékoló elemek a 80 és 82 megszakító érintkezőkhöz közel helyezkednek el. Például a 74 árnyékoló elem ese­tenként az 58 feszültségforrás félfeszültségén is le­het. A 74 és a 70 árnyékoló elemek között egy kapaci­tív elektrosztatikus tér is kialakul, annak következ­tében, hogy a 70 árnyékoló elem a 40 ellenálláson és a 64 egyenirányító áramkörön keresztül az 58 feszültségforrás másik pólusával is össze van kap­csolva. Ha a 70 árnyékoló elem a 74 és 76 árnyéko­ló elemekkel össze van kapcsolva, akkor a 80 és 82 megszakító érintkezőktől kellő távolságra egy kör­gyűrű alakú teret képez a 32 vákuum-kamrán belül. Ennek a körgyűrű alakú térnek egyik vagy mindkét 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom