189555. lajstromszámú szabadalom • Vákuumkamrás megszakító vákuumjelzővel

1 ,189 555 2 ben képződő elektronfelhő tehát gyakran nem teszi lehetővé a megfelelő megszakítást. Egy további hidegkatódos mérési elvet ismertet a 4 163 130 számú USA szabadalmi leírás, ahol váltóáramú megszakító egyik zárólemezének egy nyílásához egy külön vákuummérő van kialakítva. Ebben az esetben árnyékoló elemre, valamint az egyik fő érintkezőnek mérési célra való felhasználá­sára nincsen szükség. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a vákuum mértékét a mérőműszer puszta jelenléte is befolyásolja. További hátrány, hogy mivel a mérőrendszer kialakítása eltérő attól, ahol a tényleges vákuum van, így a nyomások is eltérőek lehetnek. A fenti szabadalmi leírás továb­bá nem tartalmaz semmiféle kitanítást arra vonat­kozóan, amikor többszörös árnyékolás van. A 3 575 656 számú USA szabadalmi leirás a több­szörös árnyékolás előnyeit ismerteti. A végső ár­nyékoló elem úgy van elhelyezve a központi árnyé­koláshoz képest, hogy a megfelelő nagyfeszültségű szigetelés is biztosítva van. A végső árnyékoló elemnek egy mechanikus védöhatása is van az érzé­keny csapágypajzsra és a szigetelő hengeres tömí­tésre, ahol is el van helyezve, leginkább azáltal, hogy a fémgözök nem tudják a tömítést szétrom­bolni. Ebben az esetben a belső árnyékolás nem alkalmas külső áramkörhöz való kapcsolásra, mi­vel az árnyékolás nem nyúlik ki a szigetelőházból. A találmány tárgya vákuum-kamrás megszakító vákuumjelzővel, amely vákuum-kamrát, a váku­um-kamrában elhelyezett álló és mozgatható meg­szakító érintkezőket, továbbá szintén a vákuum­kamrában elhelyezett, a kamra falának védelmére kiképezett villamosán vezető árnyékoló elemeket és a vákuum-kamra két végén elhelyezett zárólapokat tartalmaz és az egyik megszakító érintkező egy külső feszültségforrással, a másik megszakító érint­kező a terheléssel van összekapcsolva. A találmány tárgyára jellemző, hogy az árnyéko­ló elemek egyike a megszakító érintkezők körül a vákuum-kamrán belül célszerűen körgyűrű alakú teret képezően van elhelyezve és a további árnyéko­ló elem célszerűen a megszakító érintkezőszáron keresztül össze van kapcsolva a feszültségforrás egyik kivezetésével, míg az első árnyékoló elem egy, a vákuum-kamra falában, azt két félrészre osztó villamosán vezető gyűrűvel van összekapcsolva, amely gyűrű egy, célszerűen egyenirányító áramkö­­rü egy, a vákuum jelzésére kiképezett árammérővel és ezen keresztül a feszültségforrás másik kivezeté­sével van összekapcsolva, míg egy további árnyéko­ló elem van a másik megszakító érintkező száron és a terhelésen keresztül a feszültségforrás második kivezetésével összekapcsolva. A találmány tárgyát továbbá jellemzi, hogy a vákuum-kamra közelében egy, a vákuum-kamra belsejében az árnyékoló elem által képezett körgyű­rű alakú térben mágneses teret létrehozó mágnes van elhelyezve. v További jellemzője a találmánynak, hogy a mág­nes az érintkező szárat körülvevő gyűrű alakú mág­nes. Jellemző az is a találmányra, hogy a mágnes a vákuum-kamrán kívül aszimmetrikusan van elhe­lyezve. A találmány tárgyának egy további jellemzője, hogy az árnyékoló elemek egymást részben átfedő­en vannak a vákuum-kamrában elhelyezve. A találmányra jellemző az is, hogy a mágneses teret létrehozó mágnes a vákuum-kamra körül el­helyezett gyűrű alakú mágnes. Egy másik jellemzője a találmánynak, hogy a mágnes állandó mágnes. Jellemző a találmányra továbbá, hogy a mágnes elektromágnes. További jellemzője a találmánynak, hogy a mág­nes a zárólapon szimmetrikus mágneses teret létre­­hozóan van elhelyezve. A találmány tárgyára az is jellemző, hogy a mág­neses teret létrehozó elem a zárólap környezetében aszimmetrikus mágneses teret létrehozóan van el­helyezve. A találmány szerinti vákuum-kamrás megszakí­tóra az is jellemző, hogy a mágneses teret létrehozó elem a ház belsejében van elhelyezve. Végül jellemzője a találmány tárgyának, hogy a vákuum-kamra egy megszakító egység hátsó részé­ben van elhelyezve, míg az árammérő a megszakító egység elülső részében van elhelyezve, a vákuum­­kamra és az árammérő ellenálláson és szigetelőn keresztül van egymással összekapcsolva és az elülső rész és a hátulsó rész további felső szigetelővel és alsó szigetelővel van egymástól elválasztva. A találmány tárgyát képező vákuum-kamrás megszakító tartalmaz egy kamrát, amelyben lénye­gében vákuum van, külső feszültségforrást, egy­máshoz képest elmozdíthatóan kialakított megsza­kító érintkezőket, amelyek a feszültségforrással össze vannak kapcsolva és az a feladatuk, hogy az áramot a megszakító érintkezők közötti légüres térben megszakítsák, tartalmaz továbbá villamo­sán vezető és a gőzt lecsapató árnyékoló elemeket, amelyek a kamrán belül vannak elhelyezve és az a feladatuk, hogy a kamra belső részét megvédjék az áram megszakításakor keletkező fémgőzökkel szemben. Az árnyékoló elemek közötti tér körgyű­rű alakúra van kiképezve és az egyik árnyékoló elem a külső feszültségforrás egyik pólusával villa­mosán össze van kapcsolva, a második árnyékoló elem a kamra falában kiképezett gyűrűvel van villa­mosán összekapcsolva, amelyhez árammérő mű­szer van kapcsolva. A cél, hogy az árnyékoló ele­mek között megfelelő nagyságú villamos térerő jöj­jön létre, amely térerő hatására az elektronok az egyik árnyékoló elemtől a másikig mozdulnak el és az elektronok a gázmolekulákkal ütközve gáziono­kat hoznak létre, amelyek váltakozva jutnak el hol az egyik, hol a másik árnyékoló elemhez és így létrejön az az áram, amely arányos lesz azzal a gázmennyiséggel, amely a megszakító légüres teré­ben jelen van. A találmány szerinti vákuum-kamrás megszakí­tó egj^további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy az első árnyékoló elem villamosán össze van kapcsolva a külső feszültségforrás egyik pólusával, a második árnyékoló elem pedig a kamra külső felületén kiképezett villamosán vezető tartomány­nyal van villamosán összekapcsolva. Egy további fokozott ellenállás van szigeteken a kamra keret­szerkezetére elhelyezve, amely ellenállás egyik kive-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom