189549. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-azolilbutan-2-on-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 189 549 2 zőszerek alkalmazása mellett. Ha szaporítószerként vizet használunk, akkor segédoldószerként szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Cseppfolyós oldószerekre lényegében a következő példákat említhetjük: aromás oldószerek, amilyen a xilol és a toluol, vagy alkil-naftalinok ; klórozott aromás szénhidrogének vagy klórozott alifás szénhidrogének, amilyenek a klór-benzol, klór-etilének vagy diklór-metán; alifás szénhidrogének, amilyen a ciklohexán vagy a paraffinok, így például kőolajfrakciók; alkoholok, például butanol vagy glikol, továbbá ezek éterei és észterei ; ketonok, például aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláris oldószerek, például dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, továbbá a víz. Ha a szaporítószerek vagy vivőanyagok cseppfolyósított gázok, akkor ezen olyan folyadékokat értünk, amelyek szobahőmérsékleten és atmoszféranyomáson gázformájúak, ilyenek például az aeroszol-vivőgázok, amilyenek a halogén-szénhidrogének, továbbá a bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd vivőanyagokként említhetjük a következőket: természetes kőzetek őrléséből eredő lisztszerü termékek, például a kaolinok, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit és diatomaföld; szintetikus kőlisztek, például az igen finom diszperzitású kovasav, alumínium-oxid és szilikátok. Granulátumok céljára szolgáló szilárd vivőanyagokként említhetjük például az őrölt és frakciókra bontott természetes kőzeteket, például a kalcitot, márványt, horzsakövet, dolomitot, továbbá szervetlen vagy szerves őrleményekből álló szintetikus granulátumokat, valamint szerves anyagból, így például a fűrészporból, kókuszdióhéjból, dohányszárból és kukoricacsutkából készült lisztőrleményeket. Emulgeáló- és/vagy habképző szerekre példaként említhetők a következők : nemionogén és anionos emulgeátorok, például poii(oxi-etilén)-zsírsav-észterek, poli(oxi-etilén)zsiralkohol-éterek, így az alkil-aril-poliglikoléterek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, továbbá fehérje-hidrolizátumok. Diszpergálószerekre példaként említhetők a lignin-szulfitlúgok és a metil-cellulóz. A készítményekben alkalmazhatók továbbá ragasztószerek, így például karboxi-metil-cellulóz, valamint természetes és szintetikus, porszerü, szemcsés vagy latexformájú polimérek, amilyenek a gumiarábikum, poli(vinil-alkohol), poli(vinil-acetát). A készítmények tartalmazhatnak továbbá festékeket, például szervetlen pigmenteket, amilyenek az alizarin-, azo- és fém-ftalocianin-festékek. Jelen lehetnek továbbá nyomelemek, például a vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink, sóik formájában. A készítmények 0,1-95 tömegszázalék hatóanyagot, előnyösen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. Az alkalmazás a szokott módon történik, például öntözéssel, bemerítéssel, befecskendezéssel, porlasztással, ködképzéssel, elgőzölögtetéssel, permetezéssel, iszapolással, kenéssel, kiszórással, száraz csávázással, nedves csávázással, iszapoló csávázással vagy inkrusztálással. A növényi részek kezelése során az alkalmazásra kerülő formákban a hatóanyag koncentrációja tág határok között váltakozhat: általában 1 és 0,0001 tömegszázalék, előnyösen 0.5 és 0,001 tömegszázalék között van. A vetőmag kezelése során a hatóanyagot általában a vetőmag 1 kilogrammjára számítva 0,001-50 g mennyiségben, előnyösen 0,01-10 g mennyiségben alkalmazzuk. A talaj kezelése során 0,000 01-0,1 tömegszázalék, előnyösen 0,0001-0,02 tömegszázalék hatóanyag-koncentráció szükséges az adott helyen. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákban részletesen ismertetjük. Példák a hatóanyagok előállítására I. példa 3-(4-Klór-fenoxi)-3-metil-l-( 1,2,4-triazol-I-il)hutan-2-on (1 képletü vegyidet) előállítása a) eljárásváltozat 14 g (0,2 mól) triazol, 14 g (0,1 mól) káliumkarbonát és 200 ml aceton forró elegyéhez 20 g (0, mól) 1 -bróm-3-(4-klór-fenoxi)-3-metil-bulan-2-ont csepegtetünk, majd 5 órán át reflux mellett forraljuk. A szervetlen anyagokat kiszűrjük, az oldószert vízsugárszivattyú alkalmazása mellett ledesztilláljuk, a szerves maradékot 200 ml víz segítségével felvesszük, a szerves fázist elválasztjuk, kétszer 100 ml vízzel mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk, majd az oldószert vízsugárszivattyú alkalmazása mellett ledesztilláljuk. A desztillációs maradékot ciklohexán-izopropanol 20 : 1 térfogatarányú elegye bői átkristályosítva 17 g (70%) címbeli vegyületet [az (1) képletü vegyületet] kapunk, op. : 101-103 "C. A kiinduló anyagként alkalmazott l-bróm-3-(4- klór-fénoxi)-3-metil-butan-2-ont (2 képletü vegyüld) a következők szerint állítjuk elő: 110,2 g (0,5 mól) 3-(4-klór-fenoxi)-3-metil-butan-2-on és 500 ml diklór-metán oldatához szobahőmérsékleten 83 g (0,52 g) brómot csepegtetünk olyan iramban, hogy a becsepegtetett bróm folyamatosan elszíntelenedjék. Az adagolás befejezése után 30 percen át keverjük, a szerves fázist kétszer 300 ml vízzel és 300 ml telített nátrium-hidrogénkai bonát-oldattal mossuk, a szerves fázist nátriumszulfáton szárítjuk, és desztilláljuk. így 105,9 g (70%) címbeli vegyülethez [a(2) képletü vegyülethez] jutunk, melynek forráspontja: 115-118 °C/ 0,133 mbar. Az előbbi lépésben kiinduló anyagként alkalmazott 3-(4-klór-fenoxi)-3-metil-butan-2-ont (3 képletű vegyület) a következőként állítjuk elő: 130 g (0,8 mól) 3-bróm-3-metil-butan-2-on, 120 g (0,9 mól) p-klór-fenol, 139 g (1,0 mól) káliumkarbonát és 500 ml aceton elegyét 6 órán át keverés közben reflux mellett forraljuk. A szervetlen csapadékot szívatással leszűrjük, az oldószert vízsugárszivattyú alkalmazása mellett 20-30 °C hőmérsékleten ledesztilláljuk, a maradékot 300 ml diklórmetán és 300 ml víz segítségével felvesszük, a vizes fázist elválasztjuk, a szerves fázist kétszer 100 ml 5 tömeg%-os nátronlúggal, majd kétszer 100 ml vízzel mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk, és desztilláljuk. így 110,2 g (65%) címbeli vegyülethez 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
