189545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-oxo-azetidin-származékok előállítására
1 189 545 2 alkilcsoportot jelent és Y jelentése a szililezőszerből lehasadni képes reakcióképes csoport. AZ (A) általános képlettel jellemzett szililezőszerekben a rövidszénláncú alkilcsoport például metil-, klór-metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil- vagy terc-butilcsoport, a halogénatom klór- vagy brómatom, a szililezőszerből lehasadni képes reakcióképes csoport pedig - a korábban már említett halogénatomon túlmenően - N-(trimetil-szilil)trifluor-acetimidoiloxicsoport ; N-(trimetil-szilil)acetimidoiloxicsoport; acil-amino-, például formilamino-, acetil-amino-, propionil-amino-, butirilamino- vagy trifluor-acetil-aminocsoport; trialkilszilil-amino-, például trimetil-szilil-amino- vagy klór-metil-dimetil-szililcsoport; aminocsoport; alkil-amino-, például metil-amino-, etil-amino- vagy propil-aminocsoport; N,N-dialkil-amino-, például N,N-dimetil-amino-, N-(klór-metil)-N-metilamino-, N,N-dietil-amino-, N,N-dipropil-amino-, N-metil-N-etil-amino-, N-metil-N-propil-aminovagy N-etil-N-propil-aminocsoport, vagy heterociklusos csoport, például imidazoilcsoport lehet. Az (A) általános képletű szililezőszerekre konkrétan a következő vegyületeket említhetjük : N-O- bisz(trimetil-szilil)-trifluor-acetamid, N,0-bisz(trimetil-szilil)-acetamid, bisz(dimetil-izopropil-szilil)acetamid, trimetil-szilil-acetamid, bisz(dimetil-tercbutil-szilil)-acetamid, N-metil-N-(trimetil-szilil)acetamid, N-metil-N-(trimetil-szilil)-dimetil-amin, hexametil-diszilazán, 1,3-bisz(klór-metil)-1,1,3,3- tetrametil-diszilazán, N-(trimetil-szilil)-imidazol, trimetil-klór-szilán, trietil-klór-szilán, dimetildiklór-szilán, dietoxi-diklór-szilán, terc-butil-dimetil-klór-szilán, izopropil-dimetil-klór-szilán, dimetil-fenil-klór-szilán vagy klór-metil-dimetil-klórszilán. Ha az előzőekben ismertetett szililezőszerek közül a terc-butil-dimetil-klór-szilánt vagy az izopropil-dimetil-klór-szilánt használjuk, akkor a megfelelő szilil-származékok stabilan elkülöníthetők. A szililezési reakcióban 1 mól (II) általános képletű vegyületre vonatkoztatva legalább 1 mólekvivalens, előnyösen 1-3 mólekvivalens (A) általános képletű szililezőszert használunk. A reakcióhőmérséklet 0 °C és 50 °C közötti, előnyösen legfeljebb 38 °C, rendszerint szobahőmérséklet; a reakcióidő pedig néhány perc és 24 óra között változhat. A reagáltatást könnyen végrehajthatjuk például etilacetátban, dioxánban, tetrahidrofuránban, N,N- dimetil-acetamidban, N,N-dimetil-formamidban, diklór-metánban, kloroformban, benzolban, toluolban, acetonban, metil-etil-ketonban vagy acetonitrilben vagy adott esetben ezek valamilyen elegyében, vagy pedig bármely más olyan oldószerben, amely a reaktánsokkal szemben közömbös. A reagáltatást végrehajthatjuk egy bázis jelenlétében is. E célra használhatunk szervetlen bázisokat, például nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot, nátrium-hidrogén-karbonátot, nátrium-karbonátot vagy kálium-karbonátot; továbbá szerves bázisokat, így trialkil-aminokat, például trietil-amint, tributil-amint, tribenzil-amint, N-metil-morfolint vagy N-metil-piperidint; tercier aminokat, például N,N-dialkil-amilineket, N,N-dialkil-benzaminokat, piridint, pikolint vagy rutidint, vagy pedig olyan egyéb szerves bázisokat, mint például az 1,5- diaza-biciklo[2.2.2]oktán vagy az 1,8-diaza-biciklo[5.4.4.]undec-7-én. Ha ez a bázis folyékony, akkor egyben betöltheti az oldószer feladatát is. Valamely így kapott, R2 helyén védett aminocsoportot hordozó szililezett (II) általános képletű származékot ezután a megfelelő reakcióképes 1-szilil-származékká alakíthatjuk a védőcsoport eltávolításával. Ezt az utóbbi műveletet követi azután a szulfonálás. Az (I) általános képletű vegyületek szűkebb csoportját alkotó (IV) általános képletű vegyületek előállíthatok úgy is, hogy valamely (III) általános képletű vegyületet acilezünk. Az acilezés végehajtása céljából valamely (III) általános képletű vegyületet egy acilezőszerrel reagáltatunk. Ebben a reagáltatásban acilezőszerként olyan szerves karbonsavat vagy ennek reakcióképes származékát használhatjuk, amely az R3 acilcsoportot tartalmazza. A szerves savak alkalmazható reakcióképes származékai közé tartoznak többek között a savanhidridek, reakcióképes amidok és reakcióképes észterek. A szerves savak reakcióképes származékaira a következő példákat említhetjük: 1. Savanhidridek A savanhidridek közé tartoznak többek között a például halogén-hidrogénekkel (így például hidrogén-kloriddal vagy hidrogén-bromiddal), monoalkil-karbonátokkal, alifás karbonsavakkal (így például ecetsavval, pivalínsavval, valeriánsavval, izopentánsavval vagy triklór-ecetsavval) vagy aromás karbonsavakkal (így például benzoesavval) alkotott vegyes anhidridek, továbbá a szimmetrikus savanhidridek. 2. Reakcióképes amidok A reakcióképes amidok közé tartoznak például a pirazollal, imidazollal, 4-helyettesített imidazolokkal, dimetil-pirazollal vagy benzotriazollal alkotott amidok. 3. Reakcióképes észterek A reakcióképes észterek közé tartoznak többek között az olyan észterek, mint például a metil-, etil-, metoxi-metil-, propargil-, 4-nitro-fenil-, 2,4- dinitro-fenil-, triklór-fenil-, pentaklór-fenil és a mezil-fenilészterek, valamint az olyan alkoholokkal alkotott észterek, mint például az l-hidroxi-lH-2- piridon, N-hidroxi-szukcinimid, 1-hidroxi-benztriazol, N-hidroxi-5-norbornén-2,3-dikarboximid vagy az N-hidroxi-ftálamid. A konkrét esetben alkalmazott sav minőségétől függően választjuk meg a fentiekben felsorolt reakcióképes származékok közül a konkrét esetben használtat. Ha viszont acilezőszerként szabad savat használunk; akkor az acilezést előnyösen egy kondenzálószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra hasznosítható kondenzálószerekre példaképpen megemlíthetjük az N,N'-dicikIohexiI-karbodiimidet, N-ciklohexil-N'-morfolinoetil-karbodiimidet, N-ciklohexil-N'-(4-dietil-amino-ciklohexil)-karbodiimidet vagy az N-etil-N'-(3-dimetil-aminopropilj-karbodiimidet. Az acilezést rendszerint oldószerben hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószerek közé tarto5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 85 6
