189541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új biciklo-(oxi-fenil)- karbamid-származékok előállítására
1 189 541 2 geáló- vagy diszpergálószert. A kapott oldatot 160 ml vízzel összekevertük, és így durván 200 ml olyan szuszpenziót kaptunk, amely a vizsgálandó vegyületet finoman eloszlott formában tartalmazza. Az így készített törzs-szuszpenzió a vizsgálandó vegyületet 0,5 tömeg%-ban tartalmazza. Az alábbi vizsgálatokban ezt a törzs-szuszpenziót vizzel hígítottuk. A vizsgálatok a következők voltak: Spodoptera eridania (Cram) (SE) A vizsgálati rovarok olyan Spodoptera eridania (SE) lárvái voltak, melyeket zsenge zöldbab-palántákon tenyésztettünk 27 ±2 °C hőmérsékleten és 50±5% relatív nedvességtartalmú térben. A vizsgálandó vegyületet úgy készítettük, hogy a törzs-szuszpenziót vízzel oly mértékben hígítottuk, hogy a kapott szuszpenzióban egy millió rész oldatra 500 rész vizsgálandó vegyület essen. Szabványos magasságú és korú zsenge zöldbab-palántákat fazekakban egy forgó asztalra helyeztünk, és egy DeVilbiss-féle permetező készülékkel, 0,7 atm túlnyomású levegő segítségével, 100-110 ml vizsgálandó oldattal permeteztük meg őket. Ezzel a művelettel 25 sec alatt csepegésig tudtuk nedvesíteni a palántákat. Kontrollként 100-100 ml víz-acetonemulgeálószer oldatot, de vizsgálandó vegyületet nem tartalmazó oldatot is permeteztünk a fertőzött növények egy másik csoportjára. Száradás után a páros leveleket leszedtük, és mindegyiket egy 9 cm-es Petri-csészébe helyeztünk, melyeket megnedvesített szűrőpapírral béleltünk ki. őt véletlenszerűen kiválasztott lárvát helyeztünk mindegyik edénybe, és az edényeket betakartuk. A lezárt edényeket megjelöltük, és 27-29 “C-on tartottuk öt napig. Bár a lárvák könnyedén el tudták fogyasztani az egész levelet 24 órán belül, de több élelmet nem kaptak. Azokat a lárvákat, amelyek még akkor sem voltak képesek mozogni, ha tűvel bökdöstük őket, elpusztultnak nyilvánítottuk. Mexikói bab-bogár (Epilachna varivestis, muls) A vizsgált rovarok mexikói bab-bogár (Epilachna varivestris, Muls) (MBB) negyedik stádiumban lévő lárvái voltak, melyeket zsenge zöldbab palántákon tenyésztettünk, 27 ± 2 °C-on és 50 ± 5% relatív nedvességtartalmú térben. A vizsgálandó oldatot úgy készítettük, hogy a törzs-szuszpenziót vízzel 500 ppm hatóanyagtartalmú oldattá hígítottuk. Szabványos magasságú és korú zsenge zöldbab palántákat fazekakban egy forgó asztalra helyeztünk, és egy DeVilbiss-féle permetező készülékkel 7 • 104 bar túlnyomású levegő segítségével, 100-110 ml vizsgálandó oldattal permeteztünk. Ezzel a művelettel 25 sec alatt csepegésig tudtuk nedvesíteni a palántákat. A kontroll növényekre 100-100 ml víz-aceton-emulgeálószer oldatot, de vizsgálandó vegyületet nem tartalmazó oldatot is permeteztünk. Száradás után a páros leveleket leszedtük, és mindegyiket egy 9 cm-es Petri-csészébe helyeztük, melyeket megnedvesített szűrőpapírral béleltünk ki. öt véletlenszerűen kiválasztott lárvát helyeztünk mindegyik edénybe, és az edényeket betakartuk. A lezárt edényeket megjelöltük és 27-29 °C-on tartottuk öt napig. A lárvák könnyedén el tudták fogyasztani az egész levelet 24 órán belül, de több élelmet nem kaptak. Azokat a lárvákat, amelyek még akkor sem voltak képesek mozogni, ha tűvel bökdöstük őket, elpusztultnak nyilvánítottuk. Atkák elleni levélpermet-vizsgálat A vizsgált rovarok kifejlett és lárvaállapotban lévő két-pöttyös atkák voltak (Tetranychus urticae Koch), amelyeket zsenge-zöldbab palántákon tenyésztettünk, ellenőrzött körülmények között (27 ±2 °C és 50 ±5% relatív nedvességtartalom mellett). A törzskultúráról származó fertőzött leveleket helyeztünk a 150-200 mm magasságú babpalánták első valódi leveleire. A vizsgálathoz elegendő számú atka (150-200) jutott így a levágott levelekről a friss palántákra. A szabványos magasságú fertőzött zsenge zöldbab palántákat ezután egy forgó asztalra helyeztük. Az elkészített vizes vegyszer szuszpenziót (100 ml) egy DeVilbiss-féle permetezőkészülékkel 7 ■ 104 bar levegő túlnyomás segítségéveljutattuk a növényekre. Ez a művelet 25 sec-ig tartott. Ez a permetmennyiség elegendő volt arra, hogy a növényeket lecsepegésig benedvesítse. A vizsgálandó vegyszer szuszpenzióját a szokásos módon úgy készítettük, hogy az acetonos oldathoz az emulgeálószert hozzáadtuk, és vízzel felhígítottuk. Az alkalmazott permet 500 ppm töménységű volt. A kezelt növényeket 27 ±2 °C-on és 50 ± 5% relatív nedvességtartalmú térben tartottuk hét napig, majd az elpusztult atkákat megszámoltuk (a kifejlett példányokat és a lárvákat is). Az elpusztult egyedek mikroszkópos vizsgálatát minden vizsgált növény közül egy levélen végeztük el Minden olyan egyedet, amely stimulálás hatására mozgott, élőnek nyilvánítottuk. Atka-pete vizsgálat A két-pöttyös atka (Tetranychus urticae, Koch) petéit, olyan kifejlett egyedtől vettük, melyeket zsenge-zöldbabon ellenőrzött körülmények között tenyésztettük (27 ± 2 °C és 50 ± 5 % relatív nedvességtartalom). A törzskultúrával erősen fertőzött leveleket nem fertőzött babpalántákra helyeztük. A nőstényeket 24 óráig hagytuk petézni, és a növények leveleit 1000 ppm töménységű TEPP oldatba mártottuk, hogy a mozgó állapotban lévő egyedeket elpusztítsuk a további petézés megakadályozása céljából. A növényeket forgó asztalra helyeztük. A vizes vegyszer szuszpenziót egy DeVilbiss-féle permetező készülékkel 7 ■ 104 bar túlnyomású levegő segítségével juttattuk a növényekre. Ezt a műveletet 25 sec-ig végeztük. Az így felvitt mennyiség elegendő volt arra, hogy a növényeket lecsepegésig benedvesítse. Azonos mennyiségű olyan vizes oldattal is bepermeteztük fertőzött növényeket ellenőrzés céljából, amelyben az acetonos és az emulgeálószer töménysége ugyanakkora volt, mint az inszekticid oldatban, de nem tartalmazott vizsgálandó vegyületet. A vizsgálandó vegyületet a szokásos módon acetonban oldottuk emulgeálószer hozzáadása mellett és vízzel hígítottuk. Az első szűrővizsgálatokat 500 ppm töménységű oldattal végeztük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 II