189524. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként herbicid hatású 3-izoxazolidinon-származékokat tartalmazó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 . 189 524 2 A példa sor- Azonosítási adat száma 39. 3,80 4,20(m, 2H); 4,80-5 ,00(m, 3H); 5,40 5,80(m, 2H); 7, 10-7,60(m, 4H); 0,33-1,97(m. 14H); 3,30-3 ',90(m. 1H); 40. 4,90(s, 2H); 5,03(s, 1H); 7,03 ' ?,60(m, 4H); 41. 0,55(m, 13H): ; 3,20-3,90(m, 2H); 5,00(s, 3H); 7,20-7,70(m, 4H); 42. l,25(s, 6H); 4,00(s, 2H); 4,70(s. , 2H); 7,20 7,60(m, 3H). A találmány szerinti készítmények biológiai hatását az alábbi kísérletekkel szemléltetjük. A készítmények gyomirtó hatásának bemutatásához az alábbi növényfajokat használtuk fel : limabab (Phaseolus limemsis), vad zab (Avena fatua), kakaslábfű (Echinochloa crusgalli), muhar (Setaria víridia), selyemmályva (Abotilon theophrastri), paradicsom (Lycopersicon esculentum), szulák (Convolvulus arvensis), szójabab (Glycine max), cirok (Sorghum vulgaro), vad mustár (Brassica kaber), Sorghum halepense, szerbtövis (Xanthium pensylvanicum), hajnalka (Ipomoea lacunosa), palka (Cyperus rotundus), földimogyoró (Arachis hypogaea), gyapot (Gossypium hirsutum), szulák keserüfü (Polygonum convolvulus), pillangósvirág (Sesbania exaltata), mandulafü (Cyperus esculentus). A kikelés előtti vizsgálatokhoz a vizsgálandó növények magvait 15x20x8 cm-es olyan tálcákba vetettük, amelyek körülbelül 5 cm-es homokos vályogtalaj réteget tartalmaztak. Vetés előtt kijelöltük a sorokat oly módon, hogy egy falécet nyomtunk a talaj felületére. Vetés után a magok bepermetezésével gyomirtó kezelést végeztünk és egy körülbelül 1 cm-es talajréteget vittünk a tálca felületére. A találmány szerinti készítményeket (oldatokat) közvetlenül a talaj felületére vittük fel vizes-acetonos oldatok (90 víz: 10 aceton tömegarány) formájában hektáronként 4,00 kg hatóanyagnak vagy ezen mennyiség tört részének (2,00 kg/ha; 1,00 kg/ha; 0,50 kg/ha) megfelelő mennyiségben, a felvitt készítmény mennyiség hektáronként 750 liter volt. A palka és mandulafü növényeket a kísérlethez cserepekben neveltük, ezekben körülbelül 2,5 cm-es mélységbe ültettük a növények életképes gumóit. Ezeket a palántákat szintén kezeltük a találmány szerinti készítményekkel. A kísérleti növényeket melegházban tartottuk és a talaj felületét két-három héten át rendszeresen öntöztük, ezután meghatároztuk és feljegyeztük a fitotoxicitást. Az eredményeket az I. és III. táblázatban adjuk meg. A kikelés utáni vizsgálatokhoz a vizsgálandó növények magvait ugyanúgy, mint a kikelés előtti vizsgálatok esetén, tálcákban levő talajba vetettük, vékony (körülbelül 1 cm vastag) talajréteggel befedtük és melegházba helyeztük. Rendszeresen öntöztük őket, amíg a limabab első hármas levelei ki nem fejlődtek (10-14 nap), ekkor a növényekre felvittük a találmány szerinti permetleveket vizesacetonos oldatok (90 víz: 10 aceton tömegarány) alakjában, hektáronként 8,00 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben. A kezelt növényeket melegházban tartottuk és további 10-14 napon át rendszeresen öntöztük, majd meghatároztuk és feljegyeztük a fitotoxicitást. Az eredményeket a II. táblázatban adjuk meg. A készítmények jellegzetes fitotoxikus hatása a klorózis és az elsatnyulás. Az 1. táblázatban megadott kísérleti feltételek között a készítmények számos füfélét és széleslevelü gyomot kiirtanak hektáronként 1,0 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben, ilyen készítmény mennyiséget a szójabab jól elviselt. A szójabab hektáronként 2,0 kg hatóanyagnak megfelelő készítmény mennyiségét is jól elviselt, ez a mennyiség kitünően irtott sok vizsgált gyomnövényt. Ezt a szelektivitást szemléltetik a III. táblázat szójababra és gyomnövényekre vonatkozó eredményei. A burgonya (Solanum tuberosum) vizsgálatához a vetőgumókat cserepekbe ültettük körülbelül 1,5 cm-es mélységbe, és ültetés után a talajt hektáronként 0,25; 0,50; 1,0; 2,0 és 4,0 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségű készítménnyel kezeltük. A vizsgálandó növényeket melegházban tartottuk, és a talaj felületét rendszeresen öntöztük. Azt tapasztaltuk, hogy a növények erőteljessége nem csökkent jelentősen, és hat héttel a kezelés után nem tapasztaltunk gyökérnövekedésre gyakorolt hatást. Hektáronként 2,0 és 4,0 kg hatóanyagnak megfelelő készítmény mennyiség alkalmazása esetén kis mértékű klorózist és satnyulást figyeltünk meg; a hektáronként 0,5 és 1,0 kg hatóanyagnak megfelelő készítmény mennyiségek alkalmazásakor a kezelés után 2-3 héttel tapasztalt, klorózisra utaló jelek 4 hét után eltűntek. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a burgonya elviseli a találmány szerinti készítményeket. Gyomirtószerkénti alkalmazás céljára a hatóanyagokat mezőgazdaságilag elfogadható, viszonylag közömbös anyaggal, azaz hordozóanyaggal hígítjuk fel vagy keverjük össze, amely folyékony vagy szilárd lehet. A találmány szerinti készítményeket mezőgazdasági adjuvánsokkal és mezőgazdasági hordozóanyagokkal készítjük el. A gyomirtó készítmények körülbelül 0.01 95 tömeg% hatóanyagot, körülbelül 4-98,5 tömeg% mezőgazdaságilag elfogadható hordozóanyagot és körülbelül 1-5 tömeg% felületaktív szert tartalmazhatnak. Az irodalomból ismert, hogy egy adott alkalmazás esetén a hatóanyag hatékonyságát befolyásolhatja az alkalmazás módja és a készítmény alakja. így a találmány szerinti készítményeket emulgeálható koncentrátum, viszonylag nagy szemcseméretü granulátum, nedvesíthető por, oldat vagy számos egyéb, ismert típusú készítmény alakjában készíthetjük el a kívánt alkalmazási módtól függően. Az alábbiakban példákat adunk meg azokra a készítmény típusokra, melyek a találmány szerinti, hatóanyagként alkalmazható vegyületek felhasználásához számításba jönnek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
