189520. lajstromszámú szabadalom • Antidotumként 2-klór-4-(trifluor-metil)-tiazol-karbotiosav-származékokat tartalmazó herbicid készítmények

1 189 520 2 számított : C 42,67; H 2,09; Cl 10,50; N 4,15; S 18,99% mért: C 42,97; H 2,16; Cl 10,72; N 4,14; S 18,81% 3. példa Etil-2-klór-4-( trifluor-metil)-5-íiazol-karbatioát előállítása 2,1 g (28,3 mmól) etil-merkaptánból, 3 g (30 . mmól) trietil-aminból és 100 ml vízmentes éterből álló, mechanikusan kevertetett elegyhez 0 °C-on hozzácsepegtetünk 50 ml vízmentes éterben lévő 5,95 g (25,7 mmól) 2-klór-4-(trifiuor-metil)-5- tiazol-karbonil-kloridot. A reakció a továbbiakban azonos az 1. példa szerintivel, kivéve azt, hogy a nyers, világos sárga olajat golyós hűtő alkalmazá­sával 80 °C/0,75 mbar nyomáson desztilláljuk és igy 5,59 g színtelen olajat kapunk. Ezt az olajat petrol­­éterből —72 °C-nál kikristályosítva fehér szilárd anyagként 4,8 g (68%-os kitermelés) etil-2-klór-4- (trifluor-metil)-5-tiazol-karbotioátot nyerünk, ol­vadáspontja 28-32 °C. Elemanalizis a C7H5C1FjNOS2 képlet alapján: számított: C 30,50; H 1,83; Cl 12,86; N 5,08; S 23,26% mért: C 30,59; H 1,91 ; Cl 12,62; N 4,95; S 23,58% A 2-klór-4-(trifluor-metiI)-5-tiazol-karbotiosav észtereket tartalmazó szerek kultúrnövényeknél a 2-halogén-acetanilid herbicidek okozta károsodás ellen védelmet nyújtanak anélkül, hogy a gyomok­ra gyakorolt herbicid hatás csökkenne. A talál­mány szerinti eljárásnál különösen jól felhasznál­ható 2-halogén-acetanilid herbicidek a kővetke­zők : 2-klór-2',6'-dietil-N-(metoxi-metil)-acetani­­lid-(alachlor)-2'-metoxi-6'-metil-N-(izopropoxi­­metil)-2-klór-acetanilid, izopentoxi-6'-metil-N- metil-2-klór-acetanilid és a 2-n-butoxi-6'-metil-N- metíl-2-klór-acetanilid. A találmány szerinti készítményeknél és eljárá­soknál felhasznált védőszer mennyisége nagymér­tékben függ többek között az alkalmazás módjától, a herbicid hatóanyag alkalmazott mennyiségétől, és különböző környezeti tényezőktől. A vetésterületen a védöszert többféle módon használhatjuk, mégpedig a herbiciddel elegyítve, a herbicid alkalmazása előtt vagy után, vagy olyan módon, hogy közvetlenül a kultúrnövény magjait kezeljük a szerrel. A „vetésterület” jelen esetben azt a környezetet jelenti, amelyben a növény növek­szik, például a talajt, valamint a magokat, palántá­kat, gyökereket, ágakat, leveleket, virágokat, gyü­mölcsöket vagy a növény más részeit. A továbbiakban a találmány szerinti antidotu­­mok felhasználását ismertetjük ciroknak az alach­­lor herbicid károsító hatásával szembeni védelmé­re. Ugyancsak bemutatjuk ezen antidotumok hatá­sát kukoricánál a 2'-metoxi-6'-metil-N-(izoprop­­oxi-metil)-2-klór-acetanilid, az izopentoxi-6'-metil- N-metil-2-klór-acetanilid és a 2-n-butoxi-6'-metil- N-metil-2-klór-acetanilid okozta károsító hatás el­leni védelmére. 4. Példa Tartályba termőtalajt helyeztünk és összetömö­­rítettük úgy, hogy felszíne a tartály tetejétől 1,27 cm mélyen legyen. Ezután előre meghatározott számú cirok magot szórtunk a talajra. Egy másik tartály­ba annyi termőföldet helyeztünk amely az első tar­tály üres részének feltöltéséhez szükséges. A védő­­szert acetonban vagy aceton-víz (1:1) elegyben diszpergáltuk, vagy oldottuk és ennek 6 ml-ével a második edényben lévő talajt kezeltük. Az alachlor herbicidet aceton-víz (1:1) elegyben diszpergáltuk, majd a védöszerrel már előzőleg kezelt talajt ennek 6 ml-ével bepermeteztük. A védöszert és a herbici­det tartalmazó talajt gondosan összekevertük. Az így nyert talajjal - amely a védöszert és a herbicidet lényegileg egységes eloszlásban tartalmazza - be­fedtük a magokat, a talajt lesimítottuk, majd az edényeket melegházban lévő homokpadra helyez­tük és szükség szerint alulról öntöztük. A növénye­ket három hét múlva megvizsgáltuk és az ered­ményt a magok kikelésének százalékos gátlásával fejeztük ki. Minden vizsgálatsorozatnál kontroli­­tartályt is alkalmaztunk, amely nem tartalmazott sem alachlor herbicidet, sem védöszert. Az alachlor herbicid hatását oly módon vizsgáltuk, hogy min­den vizsgálat sorozatnál néhány edényt az előzőek­ben megadott módon csak herbiciddel kezeltünk. A „védőhatást” úgy határoztuk meg, hogy a védö­szert és a herbicidet tartalmazó talaj esetében mula­tott herbicid hatást levontuk abból a herbicid ha­tásból, mely az aachlor egyedüli alkalmazásakor jelentkezett. Az I. táblázatban azokat az eredményeket össze­geztük. melyeket a találmány szerinti \ egy illeték­nek a 4. példában leirt vizsgálatával ciroknál, alachlor herbicid felhasználásával, nyertünk. I táblázat A védös/cr­­clballilasi példa sorszámú A védös/er mennyisége (kg ha) Az alachlor herbicid mennyiségé (kg hal Való luias l 8.96 2.24 45-> 8.96 2.24 23 3 8.96 2.24 25 A találmány szerinti 2-klor-4-(intluor-mctil)-5- tia/ol-karbotioát-származékokat tartalmazó sze­rek kultúrnövényeknél a 2-halogén-acelanilidszár­­ma/ékok különösen az alachlor okozta károso­dás elleni védelemre felhasználhatok anélkül, hogy a herbicidnek a gy omnövényekre gy akorolt hatása, vagyis a gy omirtó aktivitása csökkenne. Az 5. pél­da ennek a hatásnaka bizonyítására szolgál. 5. példa Műanyag tartályba termőtalajt helyeztünk es öss/etömöriletlük úgy, hogy felszíne a tartály tete­jétől 1,27 cm mélyen legyen. A kultúrnövények magjait a talajra szórtuk és 1.27 cm-es fedő talajré­teggel a magokat befedtük. A talajt ezután 6 ml 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom