189498. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 189 498 2 IV. táblázat A hatóanyag jele GR15-érték (kg/ha) GR85-érték (kg/ha) cukorrépára WO BYG LCG BG YFT gyomokra A 0,56 0,56(1,0) 0,14 (4,0) 0,07 (8,0) 0,07 (8,0) 0,08 (7,0) B 0,28 0,14 (2,0) 0,07 (4,0) 0,07 (4,0) 0,07 (4,0) 0,07 (4,0) Ca 0,84 0,80 (1,1) 0,14 (6,0) o,14 (6,0) 0,28 (3,0) 0,14 (6,0) F 0,07 0,28 (NS) 0,07 (-) 0,07 B 0,14 (NS) 0,07 B G 0,07 0,28 (NS) 0,07 (-) 0,07 B 0,07 (NS) 0,07 (-) L 0,07 0,38 (NS) 0,07 (-) 0,07 B 0,07 (NS) 0,07 (-) Mb 1,01 1,68 (NS) 0,14 (7,2) 0,14 (7,2) 1,87 (NS) 0,14 (7,2) 1. példab 2,05 0,44 (4,7) 0,14 (14,6) 0,14 (14,6) 0,14 (14,6) 0,14 (14,6) 3. példa1 2,24 0,84 (2,7) 0,14 (16,0) 0,14 (16,0) 0,14 (16,0) 0,14 (16,0) 4. példa1 1,54 0,70 (2,2) 0,14 (11,0) 0,14 (11,0) 0,81 (1,9) 0,14 (11,0) a = az adatok két kísérlet átlagát jelentik b = az adatok három kísérlet átlagát jelentik A IV. táblázat adatai azt mutatják, hogy a haszonnövény biztonsága szempontjából (amelyet a GR.,5 érték mutat) a találmány szerinti herbicid készítmények sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a szakterületen eddig ismert hasonló készítmények. Figyelembe véve a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaihoz szerkezetileg legközelebb álló ismert hatóanyagok, igy az A és B vegyületek, amelyek N-(alkoxi-metil)-2’-alkoxi-6’-alkil-2-halogén-acetanilid konfigurációval rendelkeznek, hatását láthatjuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények 5,8-8,0-szor biztonságosabbak cukorrépára, mint a B hatóanyag és körülbelül 2,8^4,0-szer biztonságosabbak, mint az A hatóanyagot tartalmazó szerek. Még figyelemre méltóbb az, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények 22-32-szer biztonságosabbak cukorrépára, mint az említett F, G és L homológ hatóanyagok, amelyek alkalmazása esetén a cukorrépa 15 t%-nál nagyobb mértékben károsodott még igen kis, így 0,07 kg/ha hatóanyagmennyiség használata esetén is. A C hatóanyagról ismert ugyan, hogy nem homológ vegyülete a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak, de nagyon jó herbicid szernek bizonyult cukorrépában való használatra más előzőekben említett hatóanyagokkal szemben, amelyek a 3 442 945 és a 3 547 620 számú USA-beli szabadalmi leírásokban szerepelnek, így az A és B hatóanyagokhoz viszonyítva. Hasonlóan, az M vegyület nem homológja a találmány szerinti készítmények hatóanyagainak és az említett 2 402 983 számú NSZK-beli szabadalmi leírás ismerteti herbicid hatóanyagonként az F és G, valamint az L vegyületekkel együtt. Az M vegyület - ahogy már említettük - kereskedelmi forgalomban lévő herbicid szer hatóanyaga. A IV. táblázatban feltüntetett C és M herbicid hatóanyagok GR15 értékei azt mutatják, hogy ezeket a vegyületeket tartalmazó herbicid készítmények biztonságosabbak a haszonnövényekre, mint a szakirodalomban leírt hasonló célú hatóanyagok. Tekintetbe kell venni azonban azt is, hogy a C hatóanyag csak körülbelül egyharmad-feleannyira biztonságos a haszonnövényre, mint a találmány szerinti készítmények hatóanyagai, az M hatóanyag pedig körülbelül fele-kétharmadnyira biztonságos a haszonnövényre, mint a találmány szerinti készítmények hatóanyagai. Az említett nagy haszonnövénybiztonsági fokkal együtt a találmány szerinti herbicid készítmények 2o hatóanyagai, amelyeknek nagy az egység-aktivitása (a fitotoxicitása egységnyi herbicid hatóanyagra számítva) a vizsgált gyomnövények ellen (amelyet a GR85 értékek mutatnak), többé-kevésbé összehasonlíthatók a technika állásához tartozó herbicid 25 hatóanyagokkal. A kombinált nagy haszonnövénybiztonsági érték és a nagy egységaktivitás a gyomnövények ellen kimagaslóan nagy szelektivitási tényezőket eredményez a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaira, szemben a 30 szakirodalomban leírt és vizsgált hatóanyagokkal. Az egyedüli kivétel a 4. példa szerinti hatóanyag hatása ecsetpázsit ellen. Abban az esetben, ha összehasonlítjuk a szakirodalomban leírt vegyületek szelektivitási tényezőit a 35 IV. táblázat adatai alapján az 1. példa szerinti herbicid hatóanyag szelektivitási tényezőjével cukorrépában tenyésző gyomnövények ellen, láthatjuk, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag vadzab ellen 2,4-4,7-szer, kakaslábfű és sárga muhar ellen kö- 40 rülbelül 2,1-14,6-szor, míg pirókujjas muhar és parlagi ecsetpázsit ellen 1,8-14,6-szor szelektívebb, mind a szakirodalomból ismert és említett herbicid hatóanyagok. További vizsgálatokat végeztünk a találmány szerinti herbicid készítmények kiválasztott ható- 45 anyagaival. E vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a készítmények irtják a pirókujjas muhart, a parlagi ecsetpázsitot és a sárga muhart már 0,07 kg/ha hatóanyagmennyiség használatánál, sőt még ennél kisebb mennyiségek esetén is. így az 1. példa 50 szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid szerek már 0,07 kg/ha hatóanyagmennyiségnél és ennél kisebb mennyiség esetén irtották az említett gyomnövényeket, a 4. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó szerek 0,07 kg/ha mennyiségnél kisebb ható- 55 anyag alkalmazása esetén irtották a kakaslábfüvet, a pirókujjas muhart és a sárga muhart és a 3. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó készítményekkel 0,07 kg/ha vagy ennél kisebb hatóanyagfelhasználás esetén irtható volt a pirókujjas muhar. 60 Más összehasonlító vizsgálatok során a szakirodalomból ismert C, E, H és M herbicid hatóanyagok herbicid hatását és szelektivitási tényezőit meghatároztuk és összehasonlítottuk az 1-8. példa szerinti herbicid hatóanyagok ugyanilyen adataival. 65 A vizsgálatokból származó eredmények adatait az V. táblázatban foglaljuk össze. 9
