189497. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 189 497 2 mivel gyakran szükséges az, hogy a herbicid hatóanyag koncentrációja bizonyos okok miatt nagyobb legyen. Ugyanakkor célszerű, ha a gyomkárositó adag kicsi, például a herbicid hatóanyagnak nagy legyen az egység-aktivitása gazdasági és ökológiai szempontok miatt. Kis mennyiségű herbicid hatóanyagnak a használata nem elegendő bizonyos gyomnövények irtására és nagyobb mennyiségre van szükség. Ennélfogva a legjobbak azok a herbicid hatóanyagok, amelyek minél nagyobb számú gyomnövényt irtanak a legkisebb mennyiségű herbicid szer felhasználásával és egyben a legnagyobb mértékben szavatolják a haszonnövény biztonságát, azaz annak a tűrőképességét. Éppen ezért az előzőekben megadott szelektivitási tényezőket határozzuk meg a haszonnövény-biztonság és a gyomirtás közötti kapcsolat számszerűsítésére. A táblázatokban feltüntetett szelektivitási tényezőkre elmondhatjuk, hogy minél nagyobb a számszerű érték, annál nagyobb a herbicid készítmény szelektivitása adott gyomirtásra valamely adott haszonnövény esetén. Annak érdekében, hogy bemutassuk a találmány szerinti herbicid készítmények előre nem várt kiváló tulajdonságait mind abszolút, mind relatív alapon, összehasonlító vizsgálatokat végeztünk melegházban a szakterületen ismert és kémiai szerkezet alapján a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaihoz legközelebb álló herbicid hatóanyagok felhasználásával. Az ismert herbicid hatóanyagokat a következő betűkkel jelöljük ; mimellett a találmány szerinti készítmények hatóanyagainak az elnevezésénél alkalmazott nevezéktant követjük. A N-(metoxi-etil)-2’-(trifluor-metil)-2-klór-acetanilid, és B N-(etoxi-etil)-2’-(trifluor-metil)-2-klór-acetanilid. A IV. és V. táblázatban a kikelés előtti herbicid hatás adatait mutatjuk, amelynek során a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak és az ismert hatóanyagoknak a relatív hatását hasonlítjuk ősze, amelyek szelektív herbicidekként hatnak szójabab és kukorica között élő rezisztens és sok gondot okozó évelő tarackbúza és sárga palka gyomnövények ellen. Ezek a gyomnövények főként kukorica és szójabab haszonnövényekkel élnek együtt. A IV. és V. táblázatban összefoglalt kísérleti adatokat ugyanolyan körülmények között és két kísérlet átlagaként kaptuk a 13. példa szerinti hatóanyag kivételével, amely egy kísérlet eredménye. A vizsgálati eljárás egyezett a II. és III. táblázattal kapcsolatban leírt módszerrel azzal az eltéréssel, hogy kezdetben alkalmaztunk felülről öntözést 0,64 cm esőnek megfelelő mennyiségben, ezután azonban csak alulról nedvesítettük a talajt. Az „NS” jelentése az, hogy a herbicid hatóanyag nem szelektív a kísérleti körülmények és a vizsgálati határok mellett. IV. táblázat A vizsgál! hatóanyag GR,j-érték (kg/ha) szójabab GR8j-érték (kg/ha) tarackbúza sárga palka A >2,24 > 2,39 (NS) 1,13(1,98) B 1,96 0,61 (3,21) 0,44 (4,45) 1. példa 2,67 0,17(15,6) 0,17(15,6) 3. példa 1,68 0,27 (6,22) 0,19(8,84) 4. példa 1,12 0,13 (8,62) 0,17(6,59) 5. példa 1,46 0,26 (5,62) 0,26 (5,62) 13. példa 2,13 0,20 (10,65) 0,17 (12,53) A IV. táblázat adatait figyelembe véve láthatjuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítményeknek kimagaslóan jobbak a szelektivitási tényezői (a zárójelben lévő értékek), mint a technika állásához tartozó készítmények hatóanyagaié, a szójababban élő tarackbúza és a sárga palka ellen. Ezenkívül megjegyezzük, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak az egység-aktivitása (relatív fitotoxicitás/egységnyi herbicid hatóanyag) lényegesen kedvezőbb tarackbúza és sárga palka ellen, mint az erre a célra használt hatóanyagok egység-aktivitása, ugyanakkor biztonságosak a haszonnövényekkel szemben. Különösen nagyon jók az 1. és 13. példa szerinti hatóanyagok szelektivitási tényezői. A találmány szerinti herbicid készítményeknek a szakirodalomban leírt és az előzőekben ismertetett hatóanyagokkal szemben mutatott relatív hatásosságát az V. táblázatban mutatjuk be. Az adatokat összehasonlító vizsgálatokban kaptuk kukoricában élő tarackbúza és sárga palka irtásánál. V. táblázat A vizsgált GR,,-érték GR85-érték (kg/ha) hatóanyag (kg/ha) tarackbúza sárga palka A >2,24 > 2,39 (NS) 1,13 (1,98) B 0,81 0,61 (1,33) 0,44 (1,84) 1. példa 0,76 0,17(4,47) 0,17 (4,47) 3. példa 1,94 0,27 (7,19) 0,19 (10,2) 4. példa 0,75 0,13(5,85) 0,17 (4,47) 5. példa 1,83 0,26 (7,04) 0,26 (7,04) 13. példa 2,24 0,20(11,2) 0,17(13,18) Az V. táblázat adataiból láthatjuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak sokkal jobbak a szelektivitási tényezői, mint a technika állásához tartozó készítmények hatóanyagaié a kukorica között élő tarackbúza és a sárga palka ellen. Ezenkívül figyelemre méltó az is, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak az egység-aktivitása lényegesen jobb tarackbúza és sárga palka ellen, mint az előzőekben említett herbicid hatóanyagok egység-aktivitása, ugyanakkor biztonságosak a haszonnövényekkel szemben, azokat nem károsítják. Különösen kedvező hatásúak a 3., 5. és a 13. példa szerinti hatóanyagok szelektivitási tényezői az ismert herbicid hatóanyagokkal összehasonlítva. A IV. és V. táblázatban megadott összehasonlító adatokból világosan látszik, hogy a találmány szerinti herbiod készítmények hatóanyagai kimagaslóan jobb és előre nem várt jó herbicid hatást mutatnak két fő haszonnövény, a szójabab és a kuko5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9