189497. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények

1 189 497 2 tartalmaznak. Kívánt esetben körülbelül 0,1-2,0 tömegrész szilárd, közömbös töltőanyag helyette­síthető korróziógátló anyaggal, habzásgátló szerrel vagy mindkettővel. Más készítmények a porkoncentrátumok, ame­lyek 0,1-601% hatóanyagot tartalmaznak megfele­lő töltőanyag mellett. Ezeket a porokat használat előtt a kívánt koncentrációra hígíthatjuk körülbe­lül 0,1-10 t% tartományban. Vizes szuszpenziókat vagy emulziókat úgy ké­szíthetünk, hogy valamely vízoldhatatlan ható­anyag és emulgeáló szer vizes elegyét addig kever­jük, ameddig egységes nem lesz és utána homogeni­záljuk és így nagyon finom részecskeeloszlású stabi­lis emulziót kapunk. A keletkező tömény, vizes szuszpenzióra jellemző a rendkívül finom részecs­keméret, így hígítás és permetezés után nagyon egységes fedést ad. Ezeknek a készítményeknek megfelelő koncentrációi körülbelül 0,1-60 tömeg­százalék hatóanyag-tartományban vannak, de a felső határt a hatóanyagnak az oldószerben való oldhatósága szabja meg. Más vizes szuszpenziókat úgy készítünk, hogy valamely vízzel nem-elegyedő herbicid hatóanya­got bekapszulázunk és ily módon mikrokapszulá­zott fázist létesítünk vizes fázisban diszpergálva. Egy más kiviteli mód esetén mini-kapszulákat ké­pezünk oly módon, hogy ligninszulfonát emulgeá­­tort tartalmazó vizes fázist és vízben nem oldódó hatóanyagot, valamint polimetilén-polifenil-izocia­­nátot összekeverünk, a vízzel nem-elegyedő fázist diszpergáljuk a vizes fázisban és ezt követően vala­mely polifunkciós amint adunk a keverékhez. Az izocianát és az amin reagál egymással és szilárd karbamidhéjat létesít a vízzel nem-elegyedő ható­anyag köré és így mikrokapszulák keletkeznek. A mikrokapszulázott anyag koncentrációja általá­ban körülbelül 480-700 g/liter, előnyösen 480-600 g/liter tartományban van. A koncentrátumok általában a hatóanyagnak vizzel nem-elegyedő vagy csak részben elegyedő oldószerekkel és valamely felületaktív anyaggal al­kotott oldatai. A találmány szerinti herbicid kon­centrátumok hatóanyagainak az oldására alkalmas oldószerek a dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon, szénhidrogének és vízzel nem­elegyedő éterek, észterek vagy ketonok lehetnek. Ezenkívül más nagy töménységű folyadékkoncent­­rátumokat is készíthetünk oly módon, hogy a ható­anyagot valamely oldószerben oldjuk és utána az oldatot a kívánt töménységűre hígítjuk, például kerozinnal, permetezhető töménység elérése végett. A koncentrált készítmények 0,1-95 tömegrész, előnyösen 5-60 tömegrész, hatóanyagot, 0,25-50 tömegrész, előnyösen 1-25 tömegrész, felületaktív anyagot és kívánt esetben 4-94 tömegrész oldószert tartalmaznak. A granulátumok fizikailag stabilis készítmények, amelyek a hatóanyagot finom részecskeeloszlású töltőanyaghoz kötve tartalmazzák. Annak érdeké­ben, hogy elősegítsük a hatóanyag kijutását a ré­szecskékből, valamely fent említett felületaktív anyagot is viszünk a készítménybe. Ásványi töltő­anyagokként természetes kréták, pirofillitek, illit és vermikulit jöhetnek például számításba. Áz elő­nyös töltőanyagok a pórusos, abszorpcióképes elő­formált részecskék, így az előformált és szitált szemcsés attapulgit vagy a hőtágított szemcsés ver­mikulit és a finomeloszlású kréták, így a kaolinkré­ta, hidratált attapulgit vagy a bentonit. Ezeket a töltőanyagokat együtt permetezzük vagy keverjük a hatóanyaggal és így készítjük a herbicid granulá­tumot. A találmány szerinti granulált készítmények 0,1-30 tömegrész, előnyösen 3-20 tömegrész ható­anyagot tartalmaznak 100 tömegrész krétára szá­mítva és legfeljebb 5 tömegrész felületaktív anyagot foglalnak magukban ugyancsak 100 tömegrész szemcsés krétára vonatkoztatva. A találmány szerinti készítményekhez keverhe­tünk más adalékanyagokat is, például műtrágyá­kat, más herbicid szereket, peszticid anyagokat, haszonnövényeket védő anyagokat és hasonlókat, valamint egyéb fent felsorolt adalékanyagokat. Az (I) általános képletü hatóanyagokkal kombináció­ban használható vegyületek a triazinok, karbamid­­származékok, karbamátok, acetamid-, acetanilid, uracil-, ecetsav- vagy fenolszármazékok, tiolkarba­­mátok, triazolok, benzoesav-származékok, nitrilek bifenil-éter-származékok és mások, így például heterociklusos nitrogén-/kén-származékok : 2-klór-4-etil-amino/-6-(izopropil-amino)-s-tria­zin, 2-klór-4,6-bisz(izopropil-amino)-s-triazin, 2- klór-4,6-bisz(etil-amino)-s-triazin, 3- izopropil-1H-2,1,3-benzotiadiazin-4- -(3H)-on-2,2-dioxid, 3-amino-1,2,4-triazol, 6,7-dihidro-dipirido-(l,2-a : 2’,l’-c)­­-pirazidiniumsó, 5-bróm-3-izopropil-6-metil-uracil-1,1’­­-dimetil-4,4’-bipiridinium. Karbamidok: N’-(4-klór-fenoxi)-fenil-N,N-dimetil-karbamid, N,Ndimetil-N’-(3-klór-4-metil-fenil)-karbamid, 3-(3,4-diklór-fenil)-1,1 -dimetil-karbamid, 1,3-d imetil-3-(2-benzo-tiazolil)-karbamid, 3-(p-klór-fenil)-1,1-dimetil-karbamid, 1 -butil-3-(3,4-diklór-fenil)-1 -metil-karbamid. Karbamátokjtiolkarbamátok : 2-klór-allil-dietil-ditiokarbamát, S-(4-klór-benzil)-N,N-dietil-tiolkarbamát, izopropil-N-(3-klór-fenil)-karbamát, S-2,3-diklór-allil-N,N-diizopropil-tiolkarbamát, etil-N,N -dipropil-tiolkarbamát, S-propil-dipropil-tiolkarbamát. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom