189496. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 2 189 496 tivitási tényező” valamely herbicid hatású anyagra adott haszonnövényeknél és gyomnövényeknél. A szelektivitási tényezőt „SF”-el jelöljük (selectivity factor), amit a haszonnövény biztonsága és a gyomnövény károsítása közötti viszonyítási fok 5 mértéke, a GR15/GR85 arány fejez ki, azaz a haszonnövényre vonatkozó GR,S értéket osztjuk a gyomnövényre vonatkozó GRg5 értékkel, mindegyik értéket kg/ha-ban számolva. A későbbi táblázatokban a szelektivitási tényezőket zárójelben ad- 10 juk meg a GRgJ érték után. Az „NS” jelzés nemszelektív tulajdonságot jelöl. A kötőjel bizonytalan vagy gyenge szelektivitásra utal, az üres hely pedig azt jelenti, hogy az adott növényt nem vizsgáltuk vagy a növény nem csírázott ki. 15 Mivel a haszonnövény tűrőképessége és a gyomnövény irtása egymással összefügg, ennek az összefüggésnek a rövid megtárgyalása a szelektivitási tényezővel kapcsolatban előnyös. Általában kívánatos az, hogy a haszonnövény biztonsági tényezői, 20 például a tűrőképességi értékek, nagyok legyenek, mivel gyakran szükség van arra, hogy a herbicid hatóanyag koncentrációja bizonyos okok miatt nagyobb legyen. Ugyanakkor célszerű, ha a károsító adag kicsi, például a herbicid hatóanyagnak nagy 25 legyen az egység-aktivitása gazdasági és ökológiai szempontok miatt. Kis mennyiségű herbicid hatóanyagnak a használata nem elegendő bizonyos gyomnövények irtására és nagyobb mennyiségre van szükség. Ennélfogva a legjobbak azok a herbi- 30 cid hatóanyagok, amelyek minél nagyobb számú gyomnövényt irtanak a legkisebb mennyiségű her-IV. tábl bicid szer felhasználásával és egyben legnagyobb mértékben szavatolják a haszonnövény biztonságát, azaz annak a tűrőképességét. Éppen ezért az előzőekben megadott szelektivitási tényezőket határozzuk meg a haszonnövény-biztonság és a gyomirtás közötti kapcsolat számszerűsítésére. A táblázatban feltüntetett szelektivitási tényezőkre elmondhatjuk, hogy minél nagyobb a számszerű értékük, annál nagyobb a herbicid készítmény szelektivitása adott gyomirtásra valamely adott haszonnövény esetén. Az első összehasonlító vizsgálat során melegházban végzett kikelés előtti herbicid hatás eredményét állapítjuk meg és az adatokat a IV. táblázatban foglaljuk össze. E vizsgálat folyamán az 1. példa szerinti hatóanyag és a szakterületen ismert A, B és C hatóanyagok relatív hatását hasonlítjuk össze szelektivitásuk szempontjából szójabab veteményekben élő gyomnövények ellen. A IV. táblázatban megadott kísérleti eredményeket ugyanolyan vizsgálati körülmények között kaptuk mindegyik hatóanyag esetében, például talajbakeveréses módszerrel és felülről való öntözés alkalmazásával. Az adatok két párhuzamos kísérletből kapott eredmények átlagát képviselik, az 1. példa szerinti hatóanyag két különböző mintáját használtuk és a táblázat adatai e két minta átlageredményét jelentik. A vizsgálat során alkalmazott gyomnövények és a táblázatban használt rövidítéseik a következők: texasi köles (TP), fenyércirok palánta (SJG), szilánkos nád (SC), viszketőfű (AG), vadköles (WPM), hullóköles (FP), vörösrizs (RR) és szálkaperje (IG). zat W A vizsgált GRu-érték (kg/ha) Szójabab GR,,-érték (kg/ha) hatóanyag TP SJG SC AG WPM FP RR IR A >1,12 > 1.12 (-) > 1.12 (-) > 1.12 (-) > 1.12 (-) > 1.12 (-) > 1.12 (-) > 1.12 (-) > 1,12 (-) B >1,12 > M2 (-) > 1,12 (-) > 1.12 (-) > 1.12 (-) > 1.12 (-) > M2 (-) > 1.12 (-) >U2(-) C >1,12 >1.12 (-) >U2(-) > 1,12 (-) > 1,12 (-) > M2 (-) 0,12(9,3) > 1.12 (-) >1.12 (-) 1. példa 0,71 0,11 (6,5) <0,07 (> 10,2) <0,07 (> 10,2) 0,07 (10,2) 0,14(5,1) <0,07 (> 10,2) 0,18 (3,9) 0,07 (10,2) A IV. táblázat adatait figyelembe véve láthatjuk, hogy az ismert hatóanyagok 1,12 kg/ha legnagyobb 45 felhasznált hatóanyag-mennyiség esetén egyáltalán nem fejtenek ki pozitív szelektív gyomirtó hatást a szójababban élő gyomnövényekre, csupán a C hatóanyag károsítja a hullókölest, de a szelektivitási tényezője eggyel kevesebb, mint az 1. példa szerinti 5Q hatóanyag szelektivitási tényezője. Ezzel szemben az 1. példa szerinti hatóanyag szelektíven irtja a vizsgált gyomnövények mindegyikét kis hatóanyag-felhasználásnál és nem káros a szójababra egészen 0,71 kg/ha hatóanyag-mennyiség használa- 5g táig. Megjegyezzük továbbá, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag irtja a fenyércirok, szilánkosnád, viszketőfű, hullóköles és a szálkaperje gyomnövényeket 0,07 kg/ha minimális hatóanyag-felhasználás esetén, míg a többi gyomnövényt, azaz a texasi kölest, vadkölest, a vörösrizst, 0,10, 0,14 és 0,18 kg/ha hatóanyag-mennyiség irtja. További vizsgálatokat végeztünk melegházban annak érdekében, hogy összehasonlítsuk az A-C hatóanyagok relatív hatékonyságát a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak, így az 1., 3-5. és 8-17. példa szerinti vegyületek hatásával. Ezeket a vizsgálatokat 0,07-1,12 kg/ha hatóanyag-felhasználással, talajbekeveréses módszer alkalmazása mellett végeztük, mimellett a kezdeti öntözést felülről, a szükség szerinti további öntözést pedig alulról történő locsolással hajtottuk végre. Á hatást a kezelés után 19 nappal értékeltük. A kapott eredményeket az V. táblázatban foglaljuk össze A szelektivitási tényezőket a GRg5 értékek után zárójelben adjuk meg. 9
