189495. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények

1

189 495

2

IV. Táblázat Preemergcns aktivitás

Hatóanyag

HVU

Tarackbüza

GR85 (kg/ha) vetés előtt bedolgozva

Parlagfű Disznóparéj

gr15

Borsos

keserűfű

(kg/ha)

Szójabab

1. példa

3

2,24

1,68

6

2,24

5,88

2,24

2,52

2,52

9,5

2,52

>6,72

3,36

>3,36

C

3

>6,72

>4,48

6

>6,72

>6,72

>6,72

>6,72

>4,48

9,5

> 6,72

>6,72

>6,72

>4,48

D

3

5,6

3,92

6

>6,72

>6,72

>6,72

5,6

4,20

9,5

6,72

>6,72

>6,72

4,48

E

3

>6,72

2,24

6

>6,72

>6,72

4,20

4,48

2,8

9,5

>6,72

>6,72

4,48

4.20

I

3

>6,72

1,68

6

>6,72

>6,72

>6,72

>6,72

3,92

9,5

>6,72

>6,72

5,88

5,04

1. példa

3

2,52

felületi alkalmazás

1,68

6

2,52

4,42

4,48

3,36

3,36

9,5

4,48

5,04

3,36

4,76

4,20

C

3

5,88

3,92

6

>6,72

>6,72

4,48

>6,72

2,24

9,5

>6,72

>6,72

5,04

5,88

>4,48

D

3

>6,72

0,34

6

>6,72

>6,72

6,72

7,00

3,92

9,5

>6,72

>6,72

5,04

6,72

5,32

E

3

5,6

1,96

6

>6,72

>6,72

5,6

4,48

1,96

9,5

>6,72

>6,72

5,04

5,6

4,76

I

3

>6,72

4,48

6

>6,72

>6,72

>6,72

>6,72

4,48

9,5

>6,72

>6,72

>6,72

>6,72

4,48

A IV. táblázat adataiból látható, hogy azokban a vizsgálatokban, ahol a növényvédőszert a vetés előtt a talajba forgattuk, a referencia hatóanyagok 35 egyike sem mutatott szelektív gátlást a vizsgált gyomnövények ellen szójababnál, egészen 6,7 kg/ ha koncentrációig azaz a maximális vizsgált értékig, sem a 6 hetes, sem a 9,5 hetes megfigyeléseknél.

A szelektivitást 1,0 vagy nagyobb szelektivitás 40 faktorral jellemezzük, azaz a GR,5/GR85 aránnyal, minél nagyobb az az érték, annál nagyobb a szelektivitás. Az 1. példa szerinti hatóanyaga szelektíven gátolja a tarackbúza, a libatop és a borsos keserűfü fejlődését a 6 hetes megfigyelések során, illetve a 45 tarackbúza és a borsos keserűfű fejlődését a 9,5 hetes kísérlet során. Az 1. példa szerinti hatóanyag herbicid aktivitása körülbelül háromszor nagyobb, mint a referencia hatóanyagoké tarackbúza és libatop ellen (kivéve a D hatóanyagot) és legalább 50 kétszer olyan hatékony, mint a referencia hatóanyagok, kivéve a D hatóanyagot a 6 és 9,5 hetes, valamint az E hatóanyagot a 9,5 hetes kísérlet során. Egyik herbicid sem gátolta szelektíven a parlagfű fejlődését, de az 1. példa szerinti hatóanyag 55 jóval aktívabb volt, mint a referencia hatóanyagok a 6 hetes kísérlet során.

A felületi alkalmazás során kapott adatok szerint a referencia hatóanyagok egyike sem gátolta egyik gyomnövényt sem szelektíven szójabab mellett 6,72 go kg/ha vagy alacsonyabb értéknél a 6 hetes vagy 9,5 hetes kísérletsorozatban kivéve a D hatóanyagot libatop ellen a 9,5 hetes kísérletnél. Ugyanakkor az

1. példa szerinti hatóanyag szelektíven gátolta a

tarackbúzát és borsos keserűfüvet a 6 hetes kísérlet során, és a libatopot a 9,5 hetes kísérlet során; a terménybiztonsági faktor ebben az esetben valamivel magasabb volt (1,3), mint a D hatóanyagé (1,1). Az 1. példa szerinti hatóanyag ismét lényegesen magasabb herbicid aktivitást mutatott ezekben a vizsgálatokban, mint a referencia hatóanyagok.

A IV. táblázat adataiból nyilvánvaló, hogy gyomnövények elleni aktivitás, a szójababnak a herbicidekkel szemben mutatott tűrőképessége terménybiztonsági faktor, valamint a herbicid alkalmazási lehetősége szempontjából az 1. példa szerinti hatóanyag lényegesen jobbnak bizonyult preemergens alkalmazás esetén, mint a használt referencia hatóanyagok.

Az 1. példa szerinti hatóanyag erős esőzés után is hatékony volt, ebből látható, hogy a hatóanyagot nem lehet könnyen lemosni.

További összehasonlító szántóföldi kísérletek során az 1. példa szerinti hatóanyag, valamint a D és E referencia hatóanyagok hatását vizsgáltuk tüskés rostmályva és pirókujjas mohar fejlődésének szelektív gátlása szempontjából gyapotnál, felületi alkalmazással, illetve vetés előtti beforgatással, illetve sárga palka esetén vetés előtti beforgatásos alkalmazási móddal. Ezekben a vizsgálatokban a talaj 1,7 196 szerves anyagtartalmú üledékes márga volt. A kiértékelést 2, 6 és 9 héttel a kezelés után végeztük. Három párhuzamos vizsgálat alapján a felületi alkalmazási vizsgálatokból nyert adatok azt mutatják, hogy az 1. példa hatóanyaga kb. kétszer akkora aktivitással rendelkezik tüskés rostmályvá-9