189495. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 189 495 , 2 II. Táblázat Hatóanyag gr8! érték (kg/ha) GR „érték (kg/ha) Palka Tarack búza Szójabab Gyapot Kukorica A >2,24 3,14 (-) > 2,84 (-) 0,17 (NS) 1.57 0,28 (NS) 0,27 (NS) B 0,69 0,56 (NS) 2,21 (2,0) 0,04 (NS) 2,8 1,12 (NS) 0,07 (NS) C 0,45 1.7 (4) 0,78 (2) 0,56 1,12 (2) 0,84 (1,5) D 0,22 0,39 (1,5) 0,25 (1) 0,22 (1) 0,18 0,39 (2) 0,22 (1) E 0,17 0,21 (1) 0,48 (3) 0,09 (NS) F 0,34 0,21 (NS) 0,21 (NS) <0,22 (NS) 0,27 0,21 (NS) <0,22 (NS) G 0,25 <0,07 (NS) 0,39 (1,5) <0,07 (NS) 0,20 <0,07 (NS) <0,07 (NS) H 1,46 2,19(1,5) 2,91 (2) <1,46 (NS) 0,36 2,15 (6) 2,68 (7,5) 1,25 (3,5) 1 1,7 <1,7 (NS) < 1,7 (NS) <1,7 (NS) 0,90 1,5 (1,5) 1,5 (1,5) <0,9 (NS) 1. példa 0,10 0,28 (3) 0,28 (3) <0,07 (NS) 0,20 0,28 (1,5) <0,07 (NS) 2. példa 0,17 0,17 (1) 0,17(1) <0,17 (NS) 0,07 0,13 (2) 0,07 (1) <0,07 (NS) 3. példa 0,26 0,77 (3) 0,77 (3) <0,26 (NS) 0,13 0,81 (6) <0,13 (NS) 4. példa 0,34 1,0 (3,0) 1,0 (3,0) <0,34 (NS) 0,22 1,0 (4,5) <0,22 (NS) 5. példa 0,28 3,36 (12,0) 2,8 (10,0) <0,28 (NS) 0,28 3,36 (12,0) <0,28 (NS) 6. példa 0,26 1,8 (8,0) 2,58 (10,0) <0,26 (NS) 0,28 2,24 (8,0) <0,28 (NS) 8. példa 0,22 0,90 (4,0) 1,46 (6,5) 0,15 (NS) 0,56 0,90(1,6) 0,15 (NS) 9. példa 0,37 0,56(1,5) 0,72 (1,9) <0,13 (NS) 0,17 0,56 (3,3) <0,13 (NS) 10. példa 0,56 5,6 (10,0) 1,7 (3,0) <0,28 (NS) 0,47 5,6(11,9) <0,28 (NS) 12. példa 0,12 0,28 (2,5) 0,25 (2,0) <0,12 (NS) 0,11 0,28 (2,5) <0,11 (NS) 13. példa 0,22 0,45 (2,0) 2,69 (12,0) <0,22 (NS) 0,28 0,56 (2,0) <0,28 (NS) 14. példa 0,36 >5,6 (>15,6) 1,40 (3,9) 5,6 (15,6) 0,50 >5,6 (>11,1) 5,6 (11,1) A 2. táblázatban szereplő adatokból láthatjuk, hogy általában, a találmány szerinti hatóanyagok jóval aktívabbak, mind sárga palka, mind tarackbúza ellen, és magasabb terménybiztonsági értéket mutatnak szójababnál és gyapotnál, mint a referencia hatóanyagok. Részletesebben a sárga palka fejlődésének gátlását vizsgálva meg kell jegyezni, hogy minden, találmány szerinti hatóanyag a vizsgálat során kimagaslóan aktívabb volt a sárga palka ellen, mint az A és B hatóanyagok, melyek szerkezetileg legközelebb állnak az (I) általános képletü hatóanyagokhoz. A H hatóanyag hatástani szempontból közelebb áll a találmány szerinti hatóanyagokhoz, mint a C, D, E és I hatóanyagok. Meg kell jegyezni, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag, amelynek GRSS értéke 0,10 kg/ha körülbelül kétszer olyan aktív volt, mint a legaktívabb vonatkozási hatóanyag az E vegyület (GR85 értéke: 0,17), míg háromszor olyan nagy terménybiztonsági faktorral rendelkezik, mint az E hatóanyag a szójababnál, míg ezek az értékek megegyeznek gyapotnál. A 2. és 12. példa szerinti hatóanyagok szintén megegyező illetve nagyobb aktivitással rendelkeznek sárga palka ellen, mint az E hatóanyag. Sőt, jóllehet az F és G vonatkozási hatóanyagok valamivel magasabb aktivitással rendelkeznek, egyik hatóanyag sem volt szelektív sár-40 ga palka ellen a szójababnál, és az F hatóanyag nem volt szelektiv a gyapotnál. A G hatóanyag szelektíven gátolta a palka fejlődését gyapot esetén, a termény biztonsági faktora alacsonyabb volt, mint bármelyik, találmány szerinti hatóanyagé kivéve a ?.. példa hatóanyagát - és lényegesen ki- 45 sebb volt, mint az 5., 6. és 13. példák hatóanyagaié. A 10. és 14. példa szerinti hatóanyagok szelektivitási faktora palka ellen szójababnál kiemelkedően magas volt. 50 A tarackbúza gátlását tekintve a 2. példa hatóanyaga körülbelül háromszor olyan aktív, mint a legaktívabb vonatkozási vegyület, a D hatóanyag, míg ugyanolyan GR15 értékkel rendelkezik a szójababnál. A 3. példa hatóanyaga szintén magasabb aktivitással rendelkezik a tarackbúzával szemben, és termény biztonsági tényezője, a D hatóanyagénak háromszorosa. Mindegyik tarackbúza ellen vizsgált, találmány szerinti hatóanyag kimagaslóan jó aktivitással rendelkezik az A és B hatóanyagokhoz viszonyítva, melyek szerkezetileg a legközelebb 60 állnak hozzájuk. Bár a H hatóanyag aktivitása tarackbúza ellen kissé magasabb volt, mint a 10. és 14. példa hatóanyagaié, az utóbbi hatóanyagok szelektivitási faktora szójababnál körülbelül kétszer akkora volt, mint a H hatóanyagé. Az A, B, 65 7
