189495. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 189 495 2 sem volt szelektív tarackbúza ellen cirok és búza mellett. Üvegházi vizsgálatban az 1. példa szerinti hatóanyag hatását vizsgáltuk sárga palka és tarackbúza ellen repce, amerikai mogyoró, cukorrépa, cirok, búza és árpa mellett; a herbicidet talajba forgatásos eljárással alkalmazzuk. Ezekben a vizsgálatokban referencia hatóanyagként a D hatóanyagot használtuk tarackbúza ellen és az E hatóanyagot sárga palka ellen. A tarackbúza elleni vizsgálat során a megfigyeléseket 19 nappal a kezelés után végeztük; a sárga palka esetén 18 nappal a kezelés után. 5 A vizsgálat adatai a IX. táblázatban láthatók. A herbicidek szelektivitási faktorai zárójelben láthatók a GR1S értékek mellett a megfelelő terményekre. IX. táblázat Hatóanyag Gyomnövény GR„ (kg/ha) Tarackbúza Amerikai mogyoró Repce Termény GR1S (kg/ha) Cukorrépa Cirok Búza Árpa I. példa 0,045 0,28 0,13 0,28 <0,03 0,06 0,07 (6,0) (3,0) (6,0) (NS) (1,0) (1,5) D 0,034 0,034 0,06 0,06 <0,03 0,03 0,11 (1.0) (1,5) (1,5) (NS) (1,0) (3,0) Sárga palka 1. példa 0,12 0,86 0,47 0,02 0,13 0,13 0,28 (7,0) (4,0) (NS) (1,0 (1,0) (2,0) E 0,12 0,90 0,86 0,02 0,01 0,04 0,13 (8,0) (7,0) (NS) (NS) (NS) (1,0) A IX. táblázatból látható, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag és a D hatóanyag szelektíven gátolta a tarackbúza fejlődését amerikai mogyoró, rep- 5 ce, cukorrépa, búza és árpa mellett, de az 1. példa hatóanyagának szelektivitási értéke lényegesen magasabb volt, mint a D hatóanyagé amerikai mogyorónál, repcénél és cukorrépánál, megegyező búzánál és kisebb árpánál. Az 1. példa hatóanyaga sze- 30 lektíven gátolta a sárga palkát mindegyik haszonnövény esetén, kivéve a cukorrépát, míg az E hatóanyag nem gátolta szelektíven a sárga palka fejlődését cukorrépánál, ciroknál és búzánál. D és E hatóanyagokra megállapított, hogy az 1. látható magas aktivitása általában a rövid időtartamú üvegházi vizsgálatokra jellemző (2-6 hét) tarackbúza és sárga palka ellen. Azonban mint már említettük mind üvegházban, mind szántóföldön a D és E hatóanyagokra megállapított, hogy az 1. 0 példa szerinti hatóanyag lényegesen aktívabb és szelektívebb tarackbúza és sárga palka ellen, mint a D és E hatóanyagok, hosszú időn át is. Megemlítjük, hogy 1) a IV. táblázat szerint, amely 9,5 hétig tartó 45 összehasonlító szántóföldi vizsgálat adatait tartalmazza tarackbúza és más gyomnövények esetén szójabab mellett; itt sem a D, sem az E hatóanyag nem gátolta szelektíven a tarackbúza fejlődését szójabab mellett, még 3 héttel a kezelés után sem ; 50 2) sem a D hatóanyag, sem az E hatóanyag nem gátolta szelektíven a sárga palka fejlődését gyapotban, még 2 héttel a kezelés utáni megfigyelésnél sem, 9 hetes szántóföldi kísérletekben. 3) az V. táblázat adatokat tartalmaz az 1. példa 55 szerinti hatóanyag a D és E hatóanyag sárga palka és tarackbúza ellen 3., 6., 12. és 18. héten mért hatástartamára (itt az 1. példa szerinti hatóanyag aktívabb volt, mint a D és E hatóanyag 3 héttel a kezelés után megfigyelve és ugyanígy 12 héttel keze- 60 lés után megfigyelve). Az 1. példa szerinti hatóanyag preemergens hatását további szántóföldi kísérletben vizsgáltuk néhány egynyári gyomnövény ellen, különböző hatóanyagok mellett. Párhuzamos kísérletekben a herbicideket a talaj felületére vittük, illetve vetés előtt beforgattuk. A megfigyeléseket 33 nappal a vetés előtti beforgatással végzett kezelés után és 34 nappal a kezelés után a felületi alkalmazást követően végeztül:. Mindkét vizsgálatban az 1. példa szerinti hatóanyag szelektíven gátolta a kakaslábfű és zöld muhar fejlődését kukorica, valamint szójabab, gyapot, fehérbab és földimogyoró mellett, a libatopféléket szintén irtotta szójabab mellett. A vetés előtti beforgatással végzett vizsgálat során a kakaslábfű és a muhar fejlődését szintén szelektíven gátolta cirok és édes kukorica mellett. összefoglalva megállapítható, hogy a találmány szerinti hatóanyagok váratlan és kimagaslóan jó herbicid aktivitást mutatnak mind abszolút értékben, mind a szerkezetileg közel álló hatóanyagokkal valamint más, hatástani és analógokkal valamint az irodalomban leirt és kereskedelmi forgalomban kapható 2-halogén-acetanilid-származékokkal öszszehasonlítva is. A találmány szerinti hatóanyagok kiváló aktivitást, talajbeli élettartamot és terménybiztonság-értéket mutatnak az évelő és egynyári széleslevelű és keskenylevelű gyomnövényekkel szemben szójabab, gyapot, amerikai mogyoró, repce, futóbab és más termények esetén. Kimagasló herbicid aktivitást mutatnak az évelő sárga palka és tarackbúza ellen ; egynyári széleslevelű gyomnövények, például pillangósvirág, tüskés rostmályva, libatop-félék és borsos keserűfű ellen, valamint egynyári keskenylevelű gyomnövényekkel, például kakaslábfűvel, pirókujjas moharral, rezgőnáddal és zászpáva! szemben. A találmány szerinti hatóanyagok egyenértékűek az irodalomban leírt legjobb hatóanyagokkal, más egynyári füvek, mint a fenyércirok, pirókujjas mohar (felületi alkalmazás), a muharfélék, Texas köles, Fali köles és vadköles, Brachieria és vörösrizs, valamint az egynyári széleslevelű gyomnövények, mint libatop és csattanó maszlag fejlődésének gátlása szempontjából is. Végül a találmány szerinti hatóanyagok igen hatékonyak olyan rezisztens, egynyári széleslevelű gyo13
