189495. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 2 189 495 VI. Táblázat Hatóanyag Típus Szervesanyag, t% Agyag tartalom t% GR8i érték (kg/ha) Sárga palka GR,, érték (kg/ha) Gyapot Szójabab 1. példa Ray márga üledék 1,0 9,6 0,22 0,73 0,56 Sarpy agyag üledék 2,3-0,07 0,95 0,95 Georgeville márgás agyag üledék 2,9 37,0 0,12 0,47 0,56 Wabash agyag üledék 4,3 33,0 0,22 0,12 0,95 Drummer márgás agyag üledék 6,0 37,0 0,22 0,95 0,87 Florida homok 6,8 1,8 0,27 0,56 0,48 A VI. táblázatból látható, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag hatása lényegében független a talajtípustól, valamint annak szervesanyag tartalmától, és szelektíven gátolja a sárga palka fejlődését, mind gyapot, mind szójabab mellett olyan talajokban, melyek 1,0-6,8 t% szerves anyagot, és 1,8-9,6 t% agyagot tartalmaznak. A szelektivitási értékek legnagyobbak a Sarpy agyagüledékben. További vizsgálatokat végeztünk az 1. példa szerinti hatóanyag herbicid hatásának megállapítására nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmazó talajokban. Három párhuzamos szántóföldi kísérletben az 1. példa szerinti hatóanyag aktivitását vizsgáltuk libatop-félék fejlődésének gátlására szójabab mellett, komposzt talajban, összehasonlító anyagként C, D, E és I hatóanyagokat vizsgáltuk. A kísérleteket vetés előtt beforgatva és felületi kezelési móddal egyaránt elvégeztük, 23 t% szerves anyagot tartalmazó komposzt talajban. Mindkét kezelési mód esetén az 1. példa szerinti hatóanyag mutatta a legmagasabb aktivitást libatop-félékkel szemben 4 héttel a kezelés után vetés előtti beforgatásos módszernél a legmagasabb szelektivitási faktort szójababnál ( > 3,0) kaptuk, szemben a C és D hatóanyagok 1,23-as értékével; az E és I hatóanyagok nem voltak szelektívek 4 hét elteltével. Egyik hatóanyag sem volt szelektív libatop-félékkel szemben 7 héttel a kezelés után; az E hatóanyag kevésbé volt hatékony 7 hét elteltével, mint az 1., példa szerinti hatóanyag. Libatop-félékkel szemben a D hatóanyagnak volt a legmagasabb aktivitása és szelektivitási értéke (1,9) 7 hét elteltével, felületi alkalmazási mód esetén a D hatóanyag szelektivitási értéke körülbelül kétszer akkora volt, mint az 1. példa szerinti hatóanyagé, valamint az E hatóanyagé. A többi hatóanyag közül egyik sem gátolta szelektíven a libatop-félét. Az 1. példa szerinti hatóanyag (SF : 2,0) és a C, valamint E hatóanyagok (SF: 1,0) szelektíven gátolták a libatopféléket 7 héttel a kezelés után beforgatásos adagolási módszer esetén. A fenti vizsgálatokban tehát agyagos talajban libatop-félékkel szemben és szójabab mellett a legjobb szelektivitást az 1. példa szerinti hatóanyag mutatta vetés előtti beforgatásos módszer mellett; a vizsgált hatóanyagok közül ennek volt a legmagasabb aktivitása és szelektivitási értéke 4 héttel keze- 15 lés után. Az 1. példa szerinti hatóanyag még 7 héttel a kezelés után és azt követően is szelektíven gátolta a libatop-félék fejlődését felületi alkalmazás esetén és több, mint 4 hét elteltével beforgatásos alkalmazási mód esetén. A legjobb gátlást libatop-félék 20 fejlődésére a D hatóanyag mutatta mindkét alkalmazási mód esetén, 7 héttel a kezelés után. Ezért az 1. példa szerinti hatóanyag és a D hatóanyag aktivitását agyagos talajban tovább megvizsgáltuk alacsonyabb szervesanyag tartalmú tala- 25 jókban is (például 3,0-3,5 t%), ahol az 1. példa szerinti hatóanyag kimagasló aktivitást és talaj beli élettartamot mutatott és egyidejűleg szójababban szelektivitást mutatott, mind a felületi kezeléses, mind a beforgatásos alkalmazási módokban, amint 30 azt a IV. táblázatban bemutattuk. összefoglalva, a találmány szerinti hatóanyagok igen eredményesen gátolják az évelő és egynyári széleslevelű gyomok fejlődését szójabab és gyapot mellett. Kakaslábfű és pirókujjas mohar esetén be- 35 mutattuk, hogy ugyanakkor egynyári keskenylevelű gyomok ellen is hatékonyak. Az alábbiakban azt szemléltetjük, hogy egynyári füvekkel szemben a találmány szerinti hatóanyag ugyancsak előnyösebbek, mint a legtöbb ismert és/vagy kereskedelmi 40 forgalomban lévő 2-halogén-acetanilid adatokból nyilvánvaló lesz. Vannak ugyan esetek, ahol az ismert 2-halogén-acetanilidek bizonyos egynyári gyomnövényekkel szemben bizonyos körülmények jobb herbicid hatást mutatnak, általában azonban a találmány szerinti hatóanyagok aktivitása leg& alábbis megegyezik a legaktívabb 2-haIogén-acetilidekével, de mindenképpen lényegesen szelektívebbek, gátolják az egynyári és évelő keskenylevelű gyomok fejlődését szójabab, gyapot, amerikai mo- 50 gyoró és hasonló termények mellett. Üvegházban végzett preemergens kísérlet során az 1. példa és a 11. példa szerinti hatóanyagok és a C és I hatóanyagok herbicid hatását hasonlítottuk össze egynyári keskenylevelű gyomnövények, 55 például fűfélék ellen, szójabab mellett. A herbicideket vetés előtt a talajba forgattuk, a megfigyeléseket 17 nappal a kezelés után végeztük ; a vizsgálat adatai a VII. táblázatban láthatók, és két párhuzamos kísérlet átlagát jelentik. 11
