189475. lajstromszámú szabadalom • Besugárzási célokra használható villamos kisülési lámpa
1 189 475 2 A találmány alkalmazási területe A találmány villamos kisülési lámpára vonatkozik, amely éppúgy használható általános besugárzási célokra, például az egészségi állapotot javító és kozmetikai besugárzásokhoz, mint bőrbetegségek például pikkelysömör és szőrtüsző gyulladás kezelésére. Az ismert műszaki megoldások jellemzői Ismert tény, hogy ultraibolya besugárzással az egészségi állapotra kedvező és kozmetikai hatásokat, továbbá fényterápiás és fotokemoterápiás mehanizmusok révén bőrbetegségek gyógyulását is elérhetjük. Különösen a pikkelysömör (psoriasis) és ennek különböző megjelenési formái esetében érhetünk el jelentős javulást a fényterápiás és a fotokemoterápiás módszerekkel. A fotokemoterápia olyan eljárás, amely egy fotoszenzibilizátorként használt gyógyszer és egy ezt követő döntően az ultraibolya tartomány hosszabb hullámhosszaiba eső besugárzás kombinált alkalmazásán alapul [Wolff, K ; Hönigsmann, H. ; Gschnait, F ; Konrad, K.;: Dtsch. Med. Wschr. 124 /1975/ 2471], A fototerápiánál, amelyet elterjedten szelektált fototerapiának is neveznek, a terápiás hatást gyógyszeres érzékenyítés nélkül az energiában gazdag ultraibolya besugárzás közvetlen alkalmazása révén érik el, és ez a sugárzás az epidermisz genetikus anyagára hat [Tronnier, H; Heidbücbel, M.; Akt. Derm 3 /1977/ 49, Schröpl. F.: Dt. Dermatologie 25 /1977/ 499], Sikeres besugárzásról számolnak be az ultraibolya tartomány hosszabb hullámú részének alkalmazása esetében is [Tronnier, H.. Akt. Dermatol. 4 /1978/ 213], Az ilyen terápiás módszerekhez különböző besugárzó készülékeket ismerünk, például amilyeneket a 2 707 920-as, 2 707 908-as, 2 609 273-as és a 2 616 892 számú NSZK közrebocsátási iratok ismertetnek. Fényforrásként manapság a speciális kisnyomású fénycsövek mellett mindenekelőtt alkalmaznak már nagynyomású xenon lámpákat és/ vagy nagynyomású higanygőz kisüléses lámpákat továbbá halogén fémgőz kisüléses lámpákat, például vas-gallium-jodid vagy gallium-indium-szamárium-ólomjodid lámpákat (2 531 876 lsz. NSZK szabadalom) vagy vas-mangánjodid lámpákat (1 801 834 lsz. NSZK szabadalom). A legtöbb besugárzási célra az optimális spektrumtartomány a kapott eredmények pontos elemzése alapján azt mutatta, hogy a 320-350 nm sáv elegendő, és ezen belül pedig a 320 és 330 nm közötti résznek van a legnagyobb jelentősége. Ha ezt a hasznos spektrális tartományt alkalmas szűrőkkel kiszűrjük, akkor az eddig ismert fényforrások és sugárforrások alkalmazása esetén csak kis besugárzási intenzitást kapunk, és ez magyarázza, hogy ezen a területen a hagyományos lámpák gyakorlati felhasználása nem volt megfelelően hatékony. Az említett hasznos spektrális tartomány kihasználása céljából rezet és ezüstöt is alkalmaztak, mert ezek rezonancia vonalai 324,8 illetve 328,1 nm-re esnek, ami nagyon hatékony sugárzási tulajdonságokat tesz lehetővé. Az ilyen lámpáknál hátrányos azonban, hogy nagyon nehéz a réz és az ezüst alkalmazása magas hőmérsékletű kisüléses lámpában, mert ezek az elemek hajlamosak arra, hogy a kisülési oszlopból kidiffundáljanak és elemi alakban a bura belső felületére lecsapódjanak. Ismert volt már a ruténium alkalmazása is a kívánt hullámhossztartományban való sugárzás előállítására. Az így keletkezett spektrum azonban a széles vonalas spektrális eloszlás következtében nemcsak a 320-350 nm-es tartományban tartalmazott nagyenergiájú összetevőket, hanem ez alatt és e fölött is, és ez a tény a hatásos sávon kívüleső spektrum összetevők szűréssel történő elnyomását tette szükségessé. A találmány célja A találmány célja olyan sugárforrás létrehozása, amely kedvező emissziós tulajdonságokkal rendelkezik a terápiás és kozmetikai szempontból kedvező 320 nm feletti spektrális tartományban. A találmány lényegi összefoglalása A találmány feladata nagy teljesítménysűrűségű villamos kisüléses lámpa kifejlesztése volt, amely különösen sok energiát bocsát ki a 320 nm feletti hullámhossztartományban, ezen belül pedig speciálisan a 320-330 nm-es tartományban! A találmány szerint ezt a feladatot oly módon oldottuk meg, hogy a kisüléses burában egy a sugárzást a 320-350 nm-es szakaszon kívüleső tartományban elnyelő közeget helyezünk el. A találmány kiindulási pontját a tallium-halogenidek gőzei képezik. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy ezen gőzöknek az ultraibolya sugárzással szemben tanúsított átbocsátó képessége a 320-350 nm-es hullámhossztartományban a legmagasabb. Különösen az alacsonyabb hullámhosszak tartományában a sugárzás áthaladását például a tallium-jodid gőze nagymértékben gyengíti. A tallium-halogenid gőzöket ezért a találmány szerint más olyan elemekkel vagy vegyületekkel, különösen halogenidekkel együtt használhatjuk fel keskenysávú ultraibolya spektrum létrehozására, amelyek spektrális tartománya a 320-350 nm-es sávba esik. Ezen elv felhasználása különösen nagynyomású sugárzók esetében egyszerű, például ahol puffergőzként higanyt használnak, és ahol a burahőmérséklet 1000 K fok körül van, mert ezekben jelentős mennyiségű gőz alakú bevitt tallium-halogenid található. Ha a kisüléses lámpa burája további, az említett falhőmérsékletnél gőzállapotú anyagokat is tartalmaz, mint például indiumot illetve indium-halogenideket és/vagy kadmiumot vagy kadmium-halogenideket, amelyek az érdekes 320-350 nm közé eső tartományban sugárzást bocsátanak ki, akkor a tallium-halogenid gőzöknek a szűrőhatását egyesíthetjük a 320-350 nm-es maximális áttetszőség tartományában keletkező nagymértékű emisszióval. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
