189464. lajstromszámú szabadalom • Automatikus biztonsági kitámasztó szerkezet, előnyösen gépjárművek billenthető vezetőfülkéihez
1 189 464 2 A találmány tárgya automatikus biztonsági kitámasztó szerkezet, amely elsősorban haszongépjárművek billenthető vezetőfülkéinél kerülhet felhasználásra, de alkalmazható gépjárművek másféle felépítményeinél, például billenthető rakodóhidaknál is. Ismertek korábbról olyan biztonsági kitámasztó szerkezetek, amelyek vagy egyetlen merev, rúdsze-. rű részből, vagy több, általában két, csuklókkal összekötött részből vannak kialakítva. Ezek a szerkezetek vagy csak hidraulikus, vagy csak mechanikus működtetésű billentéshez alkalmazhatók. A már ismert, csuklóval ellátott és csuklós kitámasztó szerkezetként emlegetett biztonsági kitámasztó szerkezetek gyakran nem felelnek meg az ECE biztonsági előírásainak, amelyek kibillentett helyzetbe való önműködő beakadást, kibillentett helyzetből való manuális kireteszelést és a kiindulási helyzetbe való automatikus visszatérést állítják követelményként. Más ismert megoldások hátránya az, hogy a vezetőfülkét kireteszelő személynek a kibillentett helyzetű vezetőfülke alá kell lépnie és ott a kireteszelő szerkezetet mindaddig nyitva kell tartania, míg a vezetőfülke egy adott billenési szöggel el nem fordul. Ez biztonságtechnikai szempontból nem egy kedvező megoldás. A fent ismertetett, korábbról ismert kitámasztó szerkezeteket a 18 11 189 sz. NSZK és a 428 974 sz. szovjet szabadalmi leírás tartalmazza. Célunk a találmánnyal jobb biztonsági körülmények megteremtése a kezelő személy számára a biztonsági kitámasztó szerkezet működtetésénél. A találmány által megoldandó feladat olyan biztonsági kitámasztó szerkezet létrehozása, amely megfelel az ECE-előírásoknak, és amelynek kireteszelése a vezetőfülke kibillentett helyzetében kívülről is lehetséges anélkül, hogy a kibillentett vezetőfülke alá kelljen lépni. A kitűzött feladatot megoldó találmány szerinti automatikus kitámasztó szerkezet alapfelépítését tekintve az önmagában ismert csuklós kitámasztó szerkezet elvének megfelelően van kialakítva. Az egyes csuklókarok előnyösen U-profilokból vannak kiképezve és közös forgáspontjukban tengely körül elforgathatóan vannak egymással összekötve. Közülük az alvázkeretoldali csuklókar felső része átfogja a vezetőfülke felőli csuklókar alsó részét. A szerkezet két ütközöcsappal is rendelkezik, amelyek az egyik csuklókar felső élének rajtuk való felfekvése következtében reteszelik a kitámasztó szerkezet nyomásirányba történő elmozdulását. Az egyik csuklókarra rugóerő ellenében forgáspont körül elforgatható horgaslemez van felszerelve, amely a horogcsapda elve alapján a másik csuklókaron elrendezett reteszcsapba be tud akadni. A találmány szerinti megoldásra az jellemző, hogy a horgaslemeznek a horogszegmens és a felfutó él mellett kireteszelő karja, közbenső kireteszelési lépcsője, egy további felfutó éle és egy felfekvő éle van és hogy a horgaslemez az ütközőcsapok egyikén van ágyazva. • A második csuklókar húzórugó ellenében hosszlyukban mozgatható közbenső reteszcsappal van ellátva, amelybe a horgaslemez forgáspont körüli elforgatása után a közbenső kireteszelési lépcső beakad. A csuklókarok közös fcrgáspontjától a közbenső kireteszelési lépcső külső körvonaláig mért távolságnak minden esetben nagyobbnak kell lennie, mint a horgaslemez forgáspontjától a csuklókarban levő hosszlyuk alsó körívkontúrjáig mért távolság. A csuklókarok közös forgáspontja és a horgaslemez forgáspontja közötti távolságnak nagyobbnak kell lennie nullánál. A kitámasztó szerkezet a vezetőfülke billentésénél automatikusan és üzembiztosán reteszelve beakad, manuálisan kívülről, anélkül, hogy a kibillentett vezetőfülke alá kellene lépni, közbenső kireteszelési helyzetbe hozható és a vezetőfülke visszabillentése után automatikusan készen áll a következő billentési folyamatra. Ezáltal a megoldás nemcsak az ECE-előírásoknak felel meg, hanem nagyfokú működtetési biztonságot is nyújt a kezelő személy számára. Emellett a találmány szerinti kitámasztó szerkezet mind hidraulikus, mind pedig mechanikus (torziós rudak révén) billentésü vezetőfülkékhez egyaránt alkalmazható. A találmányt részletesebben egy kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz segitségével ismertetjük, amely a találmány szerinti biztonsági kitámasztó szerkezet működés szempontjából lényeges részét tünteti fel vázlatos oldalnézetben, két állásban. Egy haszongépjármű billenthető vezetőfülkéjének találmány szerinti biztonsági kitámasztó szerkezete két I és II csuklókarral rendelkezik. Az alvázkereten forgathatóan ágyazott I csuklókar I tengelycsapon keresztül kÖ2.ös DP, forgáspontban csuklósán össze van kötve a vezetőfülkén forgathatóan ágyazott II csuklókarral. Az I, II csuklókarok, amelyek előnyösen U-profilokból állnak, úgy vannak elrendezve, hogy a kitámasztó szerkezet kinyújtott állapotában (kibillentett vezetőfülke esetén) az I csuklókar felső része körülfogja a II csuklókar alsó részét és az U-profilok zárt oldalai ebben a tartományban egymással szemben helyezkednek el. Annak megakadályozására, hogy a billentési folyamat alatt a kitámasztó szerkezet holtponti vagy holtponton túli helyzetbe kerüljön és azért, hogy a kiindulási helyzetbe (összecsuklőtt helyzetbe) való automatikus visszatérés biztosítva legyen, az I csuklókar felső részén 2 és 3 ütközőcsapok vannak elrendezve, amelyek a kitámasztó szerkezetet csekély törésszög alatt tartják és amelyeken a II csuklókar felső élei felfekszenek. A 2 és 3 ütközőcsapok ezáltal egyszerre jelentenek felfekvési pontokat húzóerő esetén (a kitámasztó szerkezet ebben az irányban nem mozdulhat el), ugyanakkor billenésszög-határolókat is, miután megakadályozzák a vezetőfülke további előrebillenését. A 3 ütközőcsapon 4 horgaslemez van 5 húzórugó ellenében ágyazva. A vezetőfülke felbillentésekor, röviddel a kitámasztó szerkezet kinyújtott helyzetének elérése előtt a 4 horgaslemez az I csuklókar felső részének a DP, forgáspont körüli beforgatása során a rajta levő 4d felfutó él hatására az 5 húzórugó ellenében 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
