189457. lajstromszámú szabadalom • Terhelésmérő berendezés felvonófülkéhez
1 189 457 2 A találmány tárgya teherlésmérő berendezés felvonófülkéhez, amely hídkapcsolásba kapcsolt nyúlásmérő bélyegekkel, valamint erősítővel van ellátva, ahol az erősítő bemeneti oldalán a hídkapcsolással és kimeneti oldalán a felvonóvezérlővel van összekötve. A felvonókhoz alkalmazott terhelésmérő berendezések a vezérléshez szükséges terhelésarányos jelek előállítására szolgálnak. Egyszerűbb felvonók esetén általában azok a jelzések elégségesek, amlyek a „Foglalt”-at „Teljes terhelés”-t és „Túlterhelés”-! jelzik. Ezen felül igényesebb vezérlésekhez finomfokozatú vagy fokozatnélküli terhelésjel szükséges. Ezt a követelményt a 425 134 lajstromszámú svájci szabadalmi leírásból ismert megoldás teljesíti. Ennél a megoldásnál a fülkepadlózat rugókkal támaszkodik a felvonófülke padlókeretéhez, ahol a rugók rugózása terhelésarányos jelet állít elő. A rugózás kiértékelésére többek között a következőket javasolják : emelőrendszer segítségével a fülkepadlózat közepén elhelyezkedő mozgatható mérőpontot kell kialakítani, amelynek kilengése az összes rugó rugózásának középértékével arányos. A mozgatható mérőpont például lengőtekercs mozgatható vasmagjával vagy nyúlásmérő bélyeggel lehet oly módon összekötve, hogy fokozatnélküli terhelésarányos jelelőállítás lehetővé váljon. Ez a berendezés viszonylag bonyolult és költséges, és kisebb terheléstartományokban a tehetetlenség és érzéketlenség következtében kis terhelésváltozások hibátlan jelzése szinte lehetetlen. Az „Elektronika” szakkönyv 2. kötet, Europa Lehrmittel kiadó Wuppertál4. kiadás, 1978, 14-15. oldalán a tárgyi kör szerinti terhelésberendezést ismerteti, amelynél a nyúlásmérő bélyegek erőmérő szelencékben vannak beépítve. Ilyen jellegű, kereskedelemben kapható erőmérő szelencék viszonylag drágák és ezért az olcsók felvonókhoz nem alkalmazhatók. Ezen felül ennél a berendezésnél is az alsó terheléstartományban kis terhelésváltozások hibátlan megállapítása nem problémamentes. A találmány feladata olyan terhelésmérő berendezés létrehozása, amellyel a fenti hátrányok kiküszöbölhetők és amellyel különösen az alsó terheléstartományban fellépő terhelésváltozásokat a megkövetelt pontossággal megállapíthatjuk, és amely segítségével a lehetőleg legnagyobb összterhelés tartomány fogható át. A feladat megoldására felvonófülkékhez olyan terhelésmérő berendezést hoztunk létre, amelynek hídkapcsolásba kapcsolt nyúlásmérő bélyegei és erősítője van, ahol az erősítő bemeneti oldalán a hídkapcsolással és kimeneti oldalán a felvonóvezérlővel van összekötve és a találmány szerint a nyúlásmérő bélyegek közvetlenül a felvonófülkének a mérendő terheléssel igénybe vett építőelemeire vannak rögzítve. A terhelésmérő berendezés erősítője úgy van kialakítva, hogy kis terhelések esetén az erősítése nagyobb, mint nagy terhelések esetén és kimenete feszültségvezéreit áramforrásként van kialakítva. Előnyös, ha a nyúlásmérő bélyegek a felvonófülkének a mérendő terhelés által hajlításra igénybe vett építőelemeire vannak rögzítve. A találmány előnyei abban vannak, hogy a nyúlásmérő bélyegek a fülkepadlózat és a padlókeret között egyszerű, mechanikai behatásoktól és nedvességtől védetten vannak úgy elrendezve, hogy az előmérő szelencék elhagyhatók. Az erősítő a kisebb terhelési tartományokhoz tartozó meredekebb kimeneti jelleggörbéje lehetővé teszi, hogy kis terhelésváltozások ebben a tartományban érzékelhetőek legyenek. A nagy terhelésekhez tartozó kis erősítés lehetővé teszi, hogy az erősítő adott kimeneti kivezérelhetősége esetén nagy terheléstartomány átfogható legyen. Az erősítő kimenetének feszültségvezéreit áramforrásként való kialakításával biztosítható, hogy a mért terhelésértékek lényegében változatlan il jutnak a felvonóvezérlöbe. A találmányt előnyös kiviteli példa kapcsán rajz segítségével az alábbiakban részletesen ismertetjük, ahol a rajzon az 1. ábra a találmány szerinti terhelésmérő berendezéssel ellátott, felvonóaknában vezetett felvon ófülkét, a 2. ábra a találmány szerinti terhelésmérő berendezés egy részletét nagyítva, a 3. ábra a találmány szerinti terhelésmérő berendezés kapcsolási rajzát, és a 4. ábra a találmány szerinti terhelésmérő berendezés erősítőjének kimeneti jelleggörbéjét mutatja. Az 1. ábrán látható 3 felvonóaknában 4 felvonófülke van vezetve, amelynek 1 fülkepadlózata és 2 padlókerete van. Az 1 fülkepadlózat 5 szigetelőelemeken keresztül 6 szögidomok vízszintes 7 száraira (2. ábra) támaszkodik, ahol a 6 szögidomok függőleges 8 szárai 2 padlókerettel vannak összecsavarozva. Mindegyik 6 szögidom vízszintes 7 szárának felső és alsó oldalára egy-egy 9 nyúlásmérő bélyeg van rögzítve. Előnyösen négy darab 6 szögidom van, amelyek a 2 padlókeret négy sarkában vannak elrendezve. A négy 6 szögidom 9 nyúlásmérő bélyegei 10 hidkapcsolás (3. ábra) négy csomópontjához A, B, C, D vannak hozzárendelve, ahol a 10 hidkapcsolás a 3. ábrán ismertetett 11 erősítővel van összekötve. A 11 erősítő a 4 felvonófülke alatt az ajtó felőli oldalon a 2 padlókeretre oly módon van rögzítve ( ■. ábra), hogy a 4. felvonófülke megfelelő helyzetében szerelés és beállítás céljára az emeletről jól hozzáférhetővé legyen. A 3. ábra szerint a 11 erősítő 12 műveleti erősítővel van ellátva, amelynek bemenetei a 10 hídkapcsolás nullaágára van kapcsolva. A 10 hídkapcsolás PO vezetéken és 13 stabilizátor áramkörön, valamint további MO vezetéken keresztül feszültségforrással (az ábrán nincs feltüntetve) van összekötve, és a szintén feszültségforrásra kapcsolt 14 feszültségosztó által van kiegyenlítve. A 11 erősítő továbbá az erősítést meghatározó 15 kapcsolóelemmel van ellátva, amelyet meghatározott AU bemeneti feszültség esetén - amely például 50 kg-os terhelésnek felel meg - az ábrán nem szereplő triggerkapcsolás kisebb erősítést létrehozó é 'tékre átkapcsolja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
