189450. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés transzverzális szűrő módján való digitális jelfeldolgozásra
1 189 450 2 L” ágának megfelelő leágazásain fellépő bináris jelelemekből áll. Az emlitett 1. táblázat tk ; és tk M jelű oszlopaiban az egymásután következő ternáris jelelemekből alkotható párok; az ml’, mw’, ml” és mw” jelű oszlopokban az említett párokhoz tartozó és a 2. ábrán látható Ml’, Mw’, Ml” és Mw” multiplexerek kimenetein fellépő előjel - és értékbitek vannak megadva. Az előjel - és értékbitekből alkotott jelnégyeseknek megfelelő és a ROM kódolóegység pl, ... p5 kimenetein fellépő vezérlőbiteket pedig az 1. táblázat p,, ... p5 oszlopaiban tüntettük fel. Az említett vezérlőbitek közül a p3 - és p4 - jelüek a Z számláló által kiadott csoportcímmel együtt egy RAM részletösszeg-tároló rekeszeinek kijelölésére szolgálnak. Ez a tároló, amely adaptív jelszűrés esetén kiolvasható - beírható tárolóként van kiképezve, tárolja azokat a részletösszegeket, amelyek N/w-számú egymásután következő digitális jelelem-csoportból álló A-értékű digitális jel mindig w-számú egymásutáni jeleleméből alkotható Aw • N/w-számú kombinációknak felelnek meg, és amelyek mindig a hozzájuk tartozó és a mindenkori szűrőbeállítás mértéke szerint súlyozott leágazó jelelemekből vannak összeállítva. Az itt figyelembe vett kiviteli példában w = 2 és A = 3, tehát a RAM részletösszegtároló mindenegyes csoportcíme alatt, vagyis a leágazások j-edik csoportja számára ^j = 0, ..., — -1 j elvben mindig a 2. táblázat F oszlopában látható részletösszegek vannak betárolva. 1. táblázat Ternáris jelcsoport tk—i h-i-i előjelbitek ml’ mw’ ml” mw” értékbitek Pi Pr Pa P* Ps + 1 +1 0 0 L L L 0 L L L + 1 0 0 0 L 0 L 0 L 0 0 + 1-1 0 L L L L 0 0 L L 0 + 1 0 0 0 L L 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0-1 0 L 0 L L L 0 0 0-1 +1 L 0 L L L L 0 L L-1 0 L 0 L 0 L L L 0 0-1-1 L L L L L L L L L Az ott látható c betűs összeadandók alkotják a mindenkori indexnek megfelelő szűrőkoefficienseket, amelyek az 1. ábra szerinti transzverzális szűrő esetén explicit módon lennének betárolva. Felismerhető, hogy a tárolóba elvben mindig azon részletösszegek kerülnek be, amelyek mindig w = 2 számú egymásután következő ternáris jelelem Aw = y = 9 lehetséges kombinációjának felelnek meg, és amelyek mindig a hozzájuk tartozó és a szűrőbeállítás mértéke szerint súlyozott, vagyis a mindenkori c szűrőkoefficiensekkel megszorzott, w = 2 számú tk.2j, tk.2j., leágazó jelekből állnak. Innen azután mindig a p3, p4 vezérlőbit-pár által, valamint az éppen letapogatott leágazó jelelemek által megszabott módon történik bármely részletösszeg kiolvasása. 2. Táblázat Ternáris jelcsoport tk-2j *k - 2 j - 1 Pa P4 F(k,j) + 1 + 1 L L + C2j C2j +1 + 1 0 L 0 + c2j + 1-1 0 L + c2j — ^2j + 1 0 + 1 0 0 “F C2j + 1 0 0 0 0-1 0 0 _ ^2j+l-1 +1 0 L + ^'2j+t-1 0 L 0-C2j-1-1 L L-c2j _ ^2j + 1 A 2. táblázat tk_2jéstk_2.+ 1 feliratú oszlopaiban a lehetséges 9-féle ternáris jelcsoportot a p3 és p4 feliratú oszlopokban az 1. táblázatban már felsorolt idevonatkozó vezérlőbiteket, az F(k, j) feliratú oszlopban pedig az 2<i w-i F(k> J) = I ak-wj-v’Cwj + v . v=0 alakban írható és a mindig valamely w-tagú jelelem-csoport leágazó jeleinek a c koefficiensekkel 3C való szorzataiból összeállított részletösszegek vannak megadva. A részletösszegek tárolása kevesebb tárolókapacitást igényel, ha csak a zérustól különböző részletösszegeket tároljuk, és ha előjelszimmetrikus digi- 2g tális jelek esetén a csak előjeleikben különböző részletösszeg-jeleket csak egyszer írjuk be a tárolóba. Ilyenkor egy kimenő jelelem képzése, ill. egy újonnan beírandó korrigált részletösszeg-jel előállítása végett minden késleltetési periódusban az egymás- 4Q után kiolvasott részletösszeg-jeleket a digitális jelelemek éppen fennálló kombinációjától függően adjuk össze, vagy vonjuk ki egymásból. Ezen a módon működik a 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés is, amint ezt a további magyarázatok alapján 45 be fogjuk látni. A RAM jelű részletösszeg-tároló kimenete egy B bemeneti regiszteren keresztül össze van kötve egy I jelösszegző egységgel. Az utóbbi 8 kimenete pedig egy másik C bemeneti regiszter közvetítésével vissza van vezetve a saját bemenetére. Ezáltal az említett egység minden késleltetési periódusban, vagyis minden futási időelem alatt, sorosan összegzi a RAM részletösszeg-tárolóból kiolvasott részletösszeg-jeleket. Ennek folyamán a ROM kódolóegység p2 kimenetén éppen megjelenő vezérlőbit (az 55 1. táblázatban p2-vel jelöltük) határozza meg, hogy a B bemeneti regiszterbe került részletösszeget hozzá kell adni (p2 = 0 esetén) a többihez, vagy ki kell vonni (p2 = L esetén). Ha a pillanatnyilag elért konvolúcióösszeget változatlanul kell hagyni, akkor a 60 ROM kódolóegység másik p, kimenetén fellépő vezérlőbit (az 1. táblázatban p,-gyel jelöltük) 0 értéket vesz fel és lezárja a B regisztert, úgyhogy sem összeadás, sem kivonás nem fog történni. Ha tehát az L’, L" késleltetőlánc 0’, ..., (N— 1 )’; 0" ..., 65 (N-l)” leágazásain egy futási időelem folyamán 4
