189449. lajstromszámú szabadalom • Készülék hőre lágyuló ragasztók megolvasztására és szabályozott adagolására
1- 189 449 2 A találmány hőre lágyuló ragasztók megolvasztására és szabályozott adagolására alkalmas, olvasztókamra és szabályozott adagolására alkalmas, olvasztókamrával és az olvasztókamra belépő oldalán lévő tömítőkarmantyúval ellátott készülékre vonatkozik. A hőre lágyuló ragasztók az olyan előnyeik következtében, mint a pontos adagolás lehetősége, a rövid keményedési idő és az oldószermentesség, ami az alkalmazásnál kizárja az egészség károsodását vagy a robbanás-veszélyes gázok képződését, egyre növekvő mértékben kerülnek alkalmazásra úgy ipari, mint technológiai célokra. A ragasztók alkalmazásához használt készülékeket e fejlődés következtében folytonosan fejlesztik és tökéletesítik. A hőre lágyuló anyagoknál lényeges problémát jelent az olvasztókamra tömítése. Azért, hogy az olvasztókamrában folyékonnyá váló ragasztóanyag kifolyását elkerüljük az olvasztókamra hátsó oldalára, szokásos ezen a helyen egy tömítőkarmantyút elhelyezni. Ennek a részben különböző keresztmetszettel az olvasztókamrába belépő ragasztóanyag rúdhoz kell illeszkednie. Eddig a tömítőkarmantyúnak többnyire olyan rugalmas anyagokat alkalmaztak, mint például a gumiszerű szilikon készítmények. Az ilyen tömítőkarmantyúk új állapotban jó tömitőhatást biztosítanak. Azonban mivel a tömítőkarmantyú a viszonylag nagy hőmérsékletű olvasztókamrával áll kapcsolatban, üzem közben a tömítőkarmantyú is nagyon erősen felmelegszik. Ez a felmelegedés pedig a tömítőkarmantyú rugalmas tulajdonságaira káros. Ezért rövid üzemidő után a tömítőkarmantyú keménnyé és merevvé válik úgy, hogy feladatát többé nem tudja betölteni. A gumiszerü anyagok egy további hátránya az, hogy a ragasztóanyag hozzájuk tapad és a ragasztóanyag-rúd továbbítását az olvasztókamrába ezáltal akadályozzák. Ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölésére már azt is megkísérelték, hogy a tömítőkarmantyú céljára más anyagokat alkalmazzanak. így mindenek előtt a kereskedelemben „teflon” néven ismert politetrafluoretilén (PTFE) bizonyult alkalmasnak hőállósága, a kedvező súrlódási tulajdonsága, illetve a ragasztóhoz a kismértékű tapadása következtében. Ennek az anyagnak a hátránya azonban a túl kicsi rugalmasság. A találmány feladata ezért az, hogy olyan hőálló tömítőkarmantyút biztosítson, amelynek a rugalmassága elegendő. Ez a találmány szerint olymódon érhető el, hogy a tömitőkarmantyú hőálló, rossz hővezetőképességű és kedvező súrlódási tulajdonságokkal rendelkező anyagból van, továbbá, hogy a tömítőkarmantyú hosszának egy részén végigfutó, a belépőoldali végétől kiinduló hosszanti résekkel van ellátva. A találmány szerinti rések következtében a tömítőkarmantyú a belépő végén egyedi, rugalmas nyelvekre van felosztva. Ezek az egyedi, egymástól függetlenül rugózó nyelvek illeszkedhetnek a nem körkeresztmetszetű rudakhoz is. Az ilyen tömítőkarmantyúk anyagának a fent említett „teflon” (PTFE) különösen alkalmas. Lehet azonban e célra más anyag is megfelelő, például alkalmas rétegfelhordással. Az egyes nyelvek rugalmasságát az anyagvastagságával, valamint a hosszanti rések számával és hosszával lehet optimálissá tenni. Bizonyos anyagok ugyan alakíthatók, de önmagukban nem eléggé rugalmasak. Azért, hogy az ilyen anyagból lévő tömítőkarmantyúnál elérjük azt, hogy az egyes nyelvek a ragasztóanyag-rúd felületéhez nyomódjanak, célszerű az, ha a tömítőkarmantyú a behasított részénél sugárirányban rászoruló rugóval van körülvéve. Az ilyen rugó például rugógyűrűként, azaz zárt szorítórugóként lehet kialakítva. Az ilyen rugógyűrű különösen hőálloság szempontjából előnyös. E mellett azonban az ilyen rugógyűrűnek a beépítése és a mindenkori kiszerelése is rendkívül egyszerű. Egyébként egyszerű gumigyűrű, az úgynevezett O gyűrű alakjában is megoldható, amelynek a részére a tömítőkarmantyú kerületén megfelelő horony van kiképezve. Ezen kívül a tömítőkarmantyú kerületén megosztott, sugárirányban az egyes nyelvekre ható nyomórugók is lehetnek. A tömítőkarmantyú hátsó részén lévő hosszanti rések következtében nyílások keletkeznek, amelyekből a folyékonnyá váló ragasztó kijuthat. Ennek megakadályozására és egyidejűleg az egyes nyelvek sugárirányú rugózásának biztosítására ezért előnyös az, hogy a rugót gumiszerűen rugalmas anyagból hüvelyként képezzük ki. Mivel ez a hüvely a felhevített ragasztóanyaggal nem, vagy mindenesetre csak kis részben van érintkezésben, a hüvelyhez ismét az önmagában bevált szilikonkaucsukot lehet használni. Ennek az anyagnak kiváló rugalmas tulajdonságai vannak. E mellett azonban más gumiszerű vagy rugalmas műanyag is alkalmas. Egy további célszerű kialakítás az, hogyha a rugó hosszában részben réseit hüvelyként van kiképezve és a rések a tömítőkarmantyún lévőkhöz képest elforgatva helyezkednek el. Az ilyen hüvely ugyanabból az anyagból készülhet, mint maga a tömítőkarmantyú. Ily módon a két rész érintkezésénél nem lép fel semmilyen probléma. Ha például az élettartam szempontjából szükséges, a réseit hüvely lehet például üvegszálerősítésű thermoplasztból, vagy fémből. A túl erős felmelegedést a közben elhelyezkedő tömítőkarmantyú következtében az ilyen, fémből lévő hüvelynél elkerülhetjük. A tömítőkarmantyú és az ezt körülvevő hüvely hosszanti réseinek sugárirányú eltolódása a rések kölcsönös elfedését eredményezi, úgy hogy a folyékonnyá váló ragasztóanyag kilépését a résekből ez meggátolja. A hosszanti rések átfedése következtében ezeket viszonylag szélesre lehet kiképezni, úgyhogy ehhez nem szükségesek költségek különleges szerszámok, vagy eljárások. Az alábbiakban a találmányt a példaképpen mellékelt rajzok alapján kívánjuk közelebbről ismertetni. Ezek a következők: 1. ábra. A találmány szerinti készülék, részben metszetben ábrázolva. 2. ábra. A találmány szerinti kialakítás egy másik megoldása a 3. ábrán jelölt II—II vonal mentén metszetben ábrázolva. 3. ábra. A 2. ábra szerinti megoldás III—III vonal mentén vett metszete. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
