189443. lajstromszámú szabadalom • Mosóberendezés

.189 443 2 kalmazunk, amelynek D levegőszűrője van. A C átalakító piezoelektromos anyagból levő lap­ból van levágva, amelynek természetes rezonanciaf­rekvenciája kb. 40 kHz. A kristály párhuzamos felületein elektródákkal, van ellátva, hogy meg­könnyítsük csatlakoztatását külső áramkörre. A vezérlőszerkezet E oszcillátort tartalmaz, amely úgy van kialakítva, hogy az átalakítóra kes­keny feszültségimpulzusok folyamatos sorozatát adja, amelyeknek tipikus időtartama 1 msec és is­métlődési frekvenciáját számítással határozzuk meg a mérendő maximális távolságból és a hang­nak a levegőben való terjedési sebességéből. A kris­tályra alkalmazott minden egyes impulzus hatására az átalakító röviden rezonál és egy kis akusztikus energiaimpulzus terjed a levegőn keresztül az 57 csőben a víz felé. Amikor ez eléri a levegő/víz ha­tárt, a kibocsátott energia egy része visszaverődik a csőbe, felfelé, eredeti sebességével, és amikor bele­ütközik az átalakítóba, ismét átalakul kis villamos impulzussá. Annak érdekében, hogy mérjük azt az átmeneti időt, amely eltelik a víz felülethez és onnan vissza történő haladás alatt, az E oszcillátorból kibocsá­tott minden egyes impulzust arra használjuk fel, hogy a G vevőben levő bistabil elemet kapcsoljuk be az F összekötő vonalon keresztül. A visszavert impulzust G vevőben erősítjük, és ez újra bekap­csolja a bistabil elemet. Ilyen módon az az idő, amely alatt a bistabil elem „bekapcsolt” állapotá­ban van, megegyezik az energiaimpuízus haladási idejével a vízfelülethez és vissza. Ilyen módon a G vevőből érkező kimenő jel négyszöghullám im­pulzus lesz, amelynek jellemzője, hogy a távolsági arány megfelel az 57 csőben levő víz pillanatnyi magasságának. Minthogy a víznek az 57 csőben levő rezgőmozgása közelítően szinuszos, ezért a G vevőből kibocsátott impulzusok sorozatának tá­volsági aránya szintén közelítően szinuszos lesz. A G vevőből kibocsátott négyszöghullám impul­zusokat a H konverterbe tápláljuk, amely integrálja azt a területet, amelyet a rávezetett impulzusok pozitív része határol. Ilyen módon a H konverter szinuszos feszültséghullámot kelt, amelynek csúcs­­tól-csúcsig terjedő amplitúdója arányos az 57 cső­ben levő víz csúcsmagasságával. Az a sebesség, amellyel az átalakító impulzuso­kat küld az 57 csőbe, sokkal nagyobb, mint az a frekvencia, amellyel a lüktetéseket alkalmazzuk a 15 rétegező rekesznél, és minthogy a 15 rétegező rekesz fölötti 27 rácslemezen levő anyagmennyiség vezérli azt a maximális nyomást, amely a 15 rétege­ző rekeszen belül előfordul, szükséges az, hogy mérjük azt a legmagasabb szintet, amelyet az 57 csőben levő víz elért. Ennek megvalósítására a H konverterből kibo­csátottjelet a J kondenzátorba tápláljuk, amelynek második kivezetése nulla potenciálra van kapcsolva K ellenálláson át. A kondenzátor kapacitását és az ellenállást úgy választjuk meg, hogy nem okoz csil­lapítást a hanghullámban az előforduló frekvenci­ák tartományán belül. A J kondenzátor második kivezetése össze van kötve L egységgel is, amelyet részleteiben a 10. ábra mutat. A J kondenzátor második kivezetésén levő válta­kozó feszültséget VI vonalon keresztül A1 differen­ciál összehasonlító körre vezetjük, amely második bemenetével nulla potenciálra van kötve. Mindad­dig, amíg a bemenő feszültség negatív értékű, a nulla potenciálhoz képest, az összehasonlító áram­kör kimenetén logikai 0 van, amely a XI vonalon keresztül üzemen kívül helyezi a Dl bináris számlá­lót. Abban a pillanatban, amikor az A1 differenciál összehasonlító körre csatlakozó bemenet pozitívvá válik a 0 potenciálhoz képest, az XI vonal a logikai 0 állapotot logikai 1 állapotra kapcsolja, és kezde­ményezi a Dl bináris számláló működését. A B1 oszcillátor órajel impulzusokat ad Cl ÉS- kapun keresztül; ezeket az impulzusokat Dl biná­ris számláló számlálja. A B1 oszcillátor frekvenciá­ját, valamint a bináris számlálóban levő fokozatok számát a kívánt megoldás határozza meg, és N bi­náris fokozat 2-től N-l digit eredményt szolgáltat. Minden egyes számlálófokozatról érkező kimenő jelet súlyozott F ellenálláshálózatra vezetünk több­szörös E vonalak útján; a hálózatot konstans fe­szültségű forrásról tápláljuk, amely úgy van elren­dezve, hogy a hálózatra alkalmazott feszültség line­áris függvénye a számlálóban levő bináris számnak. Az ellenálláshálózat kimenő feszültségjelét egy má­sodik G1 differenciál összehasonlító körre vezetjük Yl vonalon keresztül, míg a G1 differenciál össze­hasonlító kör második bemenete az A1 differenciái összehasonlító körre táplált nullára vonatkoztatott jelhullám. Mindaddig, amíg a VI vonalon a feszült­ség pozitívabb, mint az FI ellenálláshálózatról jövő kimenő jel, a G1 differenciál összehasonlító kör kimenetén logikai 1 van, és a Cl ÉS-kaput nyitva tartja, és fenntartja a Dl bináris számlálóban a növekvő számlálást. A feszültséghullám csúcsánál azonban a feszült­ség kezd csökkenni, úgy, hogy a VI vonal kevésbé pozitiwá válik, mint az FI ellenálláshálózat jelki­­menete és ezáltal a G1 differenciál összehasonlító kör állapota megváltozik úgy, hogy kimenete logi­kai 0-ra változik. Ez a művelet zárja a Cl ÉS-kaput és megakadályozza Dl bináris számlálót abban, hogy tovább számláljon, és nyitja a Hl egység digi­tális reteszeit. A Hl egység ugyanannyi reteszt tartalmaz, mint ahány számlálófokozat van a Dl bináris számláló­ban, és amikor ezek nyitottak, a Hl egység felveszi azokat a logikai állapotokat, amelyek a számláló kimenetein vannak, és ezáltal tárolót alkot. Egy második súlyozott J1 ellenálláshálózat, amely az FI ellenálláshálózattal azonos kialakítású, össze van kötve a Hl egységgel, és olyan kimenő feszült­séget állít elő a KI vonalon, amelyik egyenlő a jelhullám csúcsértékével. Abban a pillanatban, amikor a V1 vonal negatív­vá válik, A1 differenciál összehasonlító kör eredeti állapotába áll vissza, vagyis kimenetén logikai 0 lesz, és kimenetével visszaállítja Dl bináris számlá­lót, de minthogy a Hl egység reteszei érintetlenek maradnak, a csúcsérték továbbra is fennmarad a KI vonalon. Ilyen módon minden egyes jelhullám ciklus folyamán a csúcsérték meghatározása meg­történik és mindaddig fennmarad, amíg a követke­ző ciklus folyamán nem történik értékében javítás. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom