189436. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású gázkisülő lámpa javított árambevezetővel

1 189 436 2 si együttható-különbség szintén lényeges szerepet játszik a szintereit idomban alkalmazott fém térfo­gati arányának megválasztása szempontjából. Ha a lámpa burájának a hőtágulási együtthatója a szintereit idomban alkalmazott fémnek és a kerá­mia anyagnak a hőtágulása közé esik, akkor nagy térfogatarányú fém válhat szükségessé annak érde­kében, hogy a színtereit idom és a lámpabura kö­zötti hőtágulási együttható különbséget nagyon kis értékre szorítsuk. A színtereit idomot többek között a következő módon állíthatjuk elő. Kerámia port szuszpendá­­lunk vízben. Ehhez egy olyan anyagot adhatunk, amely a későbbi szinterelési folyamatot befolyásol­ja; ilyen például az MgO. Ehelyett magnézium-só, mint például nitrát adható. MgO esetén az adalék mennyisége például 0,03 súly% lehet. A szuszpenziót beszárítjuk, és az így kapott dara­bot megtörjük. A granulátumot szitáljuk, és ilymó­­don eltávolítjuk a nagyobb darabokat. Miután a granulátumot egy golyó nélküli golyósmalomban görgettük, szitálással elválasztjuk a kívánt méretű frakciót. A granulátumokat levegőn hevítjük, és ekkor a magnézium-sók oxiddá alakulnak át. A fémport vagy ehelyett fém-oxidport és kerámi­aport keverünk össze meghatározott térfogati arányban. Ez nagyon alkalmasan elvégezhető oly­módon, hogy a porokat egy folyadékban szuszpen­­dáltatjuk, például etanolban, amely megakadályoz­za, hogy legalábbis lényegében nem növeli meg a nagyobb darabokká történő összeállást. Ebben az esetben is adagolhatunk a szinterelést befolyásoló adalékanyagot, mint például MgO-t. A szuszpenzi­ót beszárítjuk. Szükség esetén a beszárított anyagot boríthatjuk egy golyósmalomban. Ha a fémoxid­port használtuk, akkor a port redukáljuk, például wolfram-oxid alkalmazása esetén mintegy 700 °C hőmérsékletű hidrogén atmoszférában. A kapott porkeverékből a kerámiaanyag és fém által alkotott egymással kapcsolódó hálózatokból álló vezető­masszát szinterelés után kapjuk. A porkeveréket a granulátumokkal meghatáro­zott arányban görgetéssel keverjük össze. A keve­réket sajtoljuk, például izosztatikus sajtolással, mintegy 0,5 és 2 kbar közötti végleges sajtolási értékkel. Az igy kapott idomot például mechanikus előkezelés után vákuumban szintereljük, semleges vagy redukáló gázban, 1600 és 1800 °C hőmérsék­let-tartományban. A 28 885 számú európai szabadalmi leírás hivat­kozik à bevezetőben említett 4 155 758 számú ame­rikai szabadalmi leírásra. Jóllehet, az említett ame­rikai szabadalmi leírás 1600-1800 °C hőmérséklet­­tartományt ír elő az árambevezető gyártása során a szinterelési hőmérsékletre, a fent említett európai szabadalmi leírás szerint a kerámia anyag és a fém között szoros kötés akkor jön létre, ha a hőmérsék­let-tartomány 1800-1975 'C között van. Mivel ezen a hőmérsékleten a kerámia anyagban nagyon erős szemcseméret-növekedés jön létre, amely üregek képződéséhez és belső feszültségek kialakulásához vezet, az említett európai szabadalmi leírás szerint a fémpor sokkal jobban egyesül a kerámia granulá­tumokkal. Ennek eredményeként az erős részecske­növekedést megakadályozzák. A granulátumok­ban levő fémpor azonban az árambevezetőben nem vesz részt a villamos vezetésben, de valójában meg­növekszik a fém térfogati aránya. A találmánnyal kapcsolatban végzett kísérletek azt mutatták, hogy a szintereit idomoknak a szi­lárdsága jóval kisebb mint 250 MN/m2 (hárompon­tos hajlítási vizsgálattal mérve), az nem vákuumtö­­mör, vagy nem marad vákuumtömör. A találmány szerinti lámpák színtereit idomának szilárdsága mintegy 250 MN/m2, vagy jóval e fölött az érték fölött van, általában 300-400 MN/m2. Ez a nagy szilárdság a szintereit idom szerkezetének köszön­hető, amelynél valójában a nem folyamatos fázisú kerámia granulátumok kapcsolódnak a folyamatos fázisú kerámia hálózattal. A szinterelés során - mivel számos kerámia-kerámia kötés jön létre, amely összekapcsolja a folyamatos fázist a nem­folyamatos fázissal. A szintereléshez alkalmazott, előbb említett, viszonylag alacsony - 1600 és 1800 °C hőmérséklet - következésképpen elégséges olyan árambevezetőhöz, amely elegendő szilárdsággal és jó vákuumtömörséggel rendelkezik, és ez a hőmér­séklet elegendően alacsony ahhoz, hogy megelőz­zük az erős részecske-növekedést. Ezért nem szük­séges, hogy a fémpor a színtereit idom granulátu­maival egyesüljön. Megvizsgáltuk olyan, találmány szerinti színte­reit idomok törési felületeit, amelyek folyamatos fázisa 35 térfogat % fémet tartalmazott, és a vizsgá­lat azt mutatta, hogy a törési felületek a granulátu­mokon egyenesen keresztülmennek. Láthatóan, a szintereit idomok szilárdságát nem a folyamatos fázisnak a granulátumokhoz kötő adhéziója hatá­rozza meg, hanem a szintereit idomok alkotóinak belső szilárdsága. Ez ellentétben áll az ismert, szín­tereit idomokkal, amelyeknél a kerámia granulátu­mok a fémporból álló folyamatos fázissal egyesítve vannak. Az egyik törési felület üregei ekkor megfe­lelnek a másik törési felülettől kinyúló granulátu­moknak. Látható, hogy ezekben az ismert színte­reit idomokban a folyamatos fázis adhéziója a gra­nulátumhoz kicsi. A találmány szerinti színtereit idomokban, ha a folyamatos fázis fémtartalmának növekedése meghaladja a 35 térfogat%-ot, akkor a törési felületek egyre inkább a granulátum felülete mentén alakulnak ki. A találmány szerinti lámpa egy kiviteli alakját az alábbiakban a mellékelt ábra segítségével ismertet­jük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti lámpa egy kiviteli alakjának perspektivikus képét mutatja, a 2. ábra az 1. ábrán látható lámpának egy részle­tét mutatja hosszmetszetben. Az 1. ábrán egy vákuumtömören lezárt fényáte­resztő, cső-alakú kerámia 1 lámpabura egy üvegből levő 2 külső burában van elhelyezve, amelyen belül vákuum van, és amely egy 3 lámpafejhez van csat­lakoztatva. Az 1 lámpaburát 4 és 5 csatlakozóveze­tékek tartják, amelyek a 3 lámpafejjel vannak villa­mosán összekapcsolva. Az 5 csatlakozóvezeték, amely egy külső árambevezetőt alkot, egy nióbium­­ból levő 6 hüvelyhez van rögzítve, amely 6 hüvely az egyik árambevezetőt alkotja, a másik 4 csatlako­zóvezeték egy külső 8 áramvezetőhöz van kötve, amely az árambevezetőt alkotó 7 szintereit idom-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom