189430. lajstromszámú szabadalom • Szerkezeti elrendezés testek belső felépítésének, különösen állkapocsnak és fogsoríveknek panoramikus leképzésére alkalmas röntgen berendezésekhez
1 2 ,189 430 az 5. ábrán a találmány szerinti szerkezeti elrendezés egy kiviteli példájának kinematikus vázlatát mutatjuk be, a 6. ábrán a találmány szerinti szerkezeti elrendezés egy kiviteli példájának szerkezeti vázlatát szem- 5 léltetjük, a 7. ábrán a 6. ábra szerinti szerkezeti vázlat A-A metszetét mutatjuk be, míg a 8. ábrán a találmány szerinti szerkezeti elrendezés egy kiviteli példájában egy kényszerpálya tengelyirányú mozgatásának lehetőségét ábrázoljuk. a 4. ábrán látható p = a + b cos cp paraméteres egyenlettel leírt 20 görbe különböző pontjaihoz tartozó érintőkre merőleges 21,22, 23 és 24 egyenesek rendre 25, 26, 27 és 28 pontokban metszik a 20 15 görbe tengelyét. Ahogyan a 21, 22, 23 és 24 egyenesek tengellyel bezárt szöge növekszik, úgy növekednek a tengelyen kimetszett 25, 26, 27 és 28 pontok egymás közötti távolságai. A 2 fogsorívnek megfelelő szakaszon (a 4. ábrán a 24 egyenes) túl már 30 érdektelen a merőlegesség, ezért ebben a tartományban már ismét sűrűsödhetnek az egyre nagyobb elfordulási szögekhez tartozó érintőkre merőleges egyenesek tengelyen kimetszett távolságainak közei. Ezt szem előtt tartva a 21, 22, 23, 24 és -5 további egyenesek tengelymetszetei véges méretű, zárt görbét írhatnak le, ami a gyakorlati megvalósítás érdekében lényeges. A p = a + b cos cp egyenlettel leirt 20 görbe a körhöz tartozó konhois, ha a — állandó. Valamely 30 görbe konhoisa úgy keletkezik, hogy az eredeti görbe minden egyes pontjának vetítősugarát állandó k távolsággal növeljük. Tehát ha az eredeti görbe paraméteres egyenlete p = p(cp), a hozzá tartozó konhoisé p = p(cp)±k. 35 Az előbbi egyenlet Q — a + bcos cp = a^ 1 + ^cos cp a a . b 1 - ecos cp ’ 1 —cos cp ä 40 közelítéssel kapuszeletet ír le, amelynek e az excent- 45 ricitása; a közelítés akkor jó, ha 8« 1. Amennyiben a A állandó, hanem ellipszis egyik tengelye, akkor az adott ellipszishez tartozó konhois görbét kapjuk. A kapuszeletek tehát és ezek zárt görbéhez tartozó konhoisai hasonló formulával írhatók le. Ezt figyelembe véve, az 5. ábra alapján találmány szerinti rendszer mozgása a következő. A 6 sugárforrás 29 sugárzási centruma és az 5 film közötti 30 távolság rögzített és a mozgás folyamán állandó. A rendszer közös 8 forgási centrum körül forog a 10 ill. a 11 nyilakkal jelölt, 31 kény- 55 szerpálya által meghatározott irányba. A 31 kényszerpálya a példa szerint - egy ellipszishez tartozó konhois, amelynek megszerkesztését itt mellőzzük. Ha a rendszer 32 szöggel elfordul, a rendszernek a 31 kényszerpályán levő 33 pontja a 41 kényszer- 60 pálya 34 pontjába kerül. Miután a rendszer pontjainak egymástól való távolsága, így a 8 forgási centrum és a 33 pont távolsága sem változhat egymáshoz képest, a 8 forgási centrum felfelé, 35 pontba mozdul el. Ennek következtében a rendszer többi - egyébként körpályán mozgó - pontjai is hasonló mértékben felfelé tolódnak el. így a 29 sugárzási centrum, amely egyébként a 32 szöggel való elfordulás után 36 pontra jutott volna, a 8 forgási centrum és a 35 pontok közti távolságnak megfelelő 36’ pontba kerül, míg az 5 film felszínét jelentő 37 pont a 32 szöggel való elfordulás után 38 pont helyett 38’ pontba jut. Továbbforgatás esetén a rendszernek a 31 kényszerpályán levő 39 pontja kerül a 31 kényszerpálya 34 pontjába. Ekkor a 8 forgási centrum tovább mozdul el felfelé egy olyan 40 pontba, amely 40 pont távolsága a 34 ponttól megegyezik a 8 forgási centrum eredeti helyzete és a 39 pont közötti távolsággal. Ennek megfelelően a rendszer többi pontjai is hasonló, a 8 forgási centrum eredeti helyzete és a 40 pont, mint új forgáspont közti távolság mértékével tolódnak el felfelé. Az 5. ábrán látható, hogy a 29 sugárzási centrum, amely ebben a helyzetben 41 pontba került volna, 41’ pontba jutott, míg az 5 film felszínét jelentő 37 pont 42 pont helyett 42’ pontban helyezkedik el. Könnyen belátható, hogy ha a rendszer 43 ill. 44 pontja kerül a 31 kényszerpályán levő 34 pontba, akkor a 8 forgási centrum 45 ill. 46 pontokba tolódik fel. Ennek megfelelően a 29 sugárzási centrum 47 pont helyett 47’ pontba ill. 48 pont helyett 48’ pontba kerül. Ezzel egyidejűleg az 5 film felszínét jelentő 37 pont 49’ ill. 50' pontokba jut. A további elfordulás esetén a 8 forgási centrum elmozdulási egyenesére szimmetrikus görbéket írnak le a megfelelő pontok. A 37, 38', 42’, 49’, 50’ pontokon átmenő görbe a paraméterek megfelelő megválasztásával úgy alakítható, hogy a 2 fogsorív alakjára jellemző görbe 2 fogsorívhez tartozó szakaszát mindenütt merőlegesen érjék a 3 röntgen sugarak. Gyakorlatilag az 5. ábrán látható görbéknek csak 180° vagy annál valamivel nagyobb ívei használatosak. Ez azt jelenti, hogy ha a forgó rendszer a 10 nyíl irányába fordul el, akkor a 29 sugárzási centrum a 41’ ponttól a 48’ ponton keresztül a 41’ pont tükörképéig fordul el. Az 5. ábra szerinti alaphelyzethez tartozó 8 forgási centrumnak a 34 ponthoz viszonyított távolsága lényegesen befolyásolja a rendszer által leírt pályák alakját. A 8 forgási centrum és a 34 pont közti távolság csökkentése nyújtja, növelése laposítja az említett pályákat. Határesetben, amikor a 31 kényszerpálya kör és a 8 forgási centrum a kör középpotjába esik, a rendszer különböző pontjai is körpályán mozognak el. A 8 forgási centrum és a 34 pont közti távolság változtatásával elérhető, hogy az egymástól eltérő 1 állkapocs, ill. 2 fogsorív alakokhoz illeszthető legyen a rendszer. A 6. ábra szerinti szerkezeti metszeten, továbbá a 7. ábrán látható A-A metszeten levő elrendezésben az ábrákon nem látható röntgenberendezés állványához rögzített 51 oszlop van elrendezve. Az 51 oszlop 52 tartólapra van rögzítve, amely 52 tartólap egyenesvonalú elcsúsztatást lehetővé tevő egyenesvonalú 53 csapágyakon keresztül 54 talppal van kapcsolatban. Az 52 tartólap az 52 tartólaphoz 4
