189420. lajstromszámú szabadalom • Csomóponti kapcsolat
1 189 420 2 Csomóponti kapcsolat főleg előregyártott vasbeton tartóvázhoz, amely kapcsolat valamely épületszerkezet, általában vízszintes helyzetű tartóelemei, pl. gerendái, valamint lényegében függőleges helyzetű tartóelemei, így oszlopai vagy pillérei között létesít erőátadó összeköttetést. Az előregyártóit vasbeton tartóvázak gerendapillér kapcsolatára több megoldás ismert. Legegyszerűbb, ha a gerenda ráül a pillér tetejére, ami egyszintes épület esetében jól megoldható. Többszintes váz esetén - különösen abban az esetben, amikor a pillérhez különböző szinteken egymás alatt vagy eltérő oldalakon csatlakoznak gerendák - a pillér tetejére való felültetésre eddig nem találtak megbízható módot. Ezért a szokásos megoldás az, hogy a pillérekből kiálló vasbeton vagy acél konzolokra ültetik rá a gerendákat. Ennek a megoldásnak a hátrányai közé tartozik, hogy nem kellően variábilis, mivel minden gerendacsatlakoztatási kombinációhoz az eltérő gerendabekötési szintosztások, darabszámok, irányok függvényében eltérő pillérgyártmány szükséges. További hátrány, ha teljes keresztmetszetű gerendát helyezünk a konzolokra, úgy a konzolok kedvezőtlenül ősszemetsződhetnek a csatlakozó épületszerkezetekkel, pl. ablakokkal, válaszfalelemekkel. A hátrány kiküszöbölése a konzolnak és a gerendavég magasságának rovására történik. Az ilymódon csökkentett szerkezeti magasságú konzol és a legyengített gerendavég kellő teherbírása legtöbbször csak bonyolult és költséges erősítő szerkezetek beépítése árán valósítható meg. A pillérekből kiálló konzolok alkalmazása a pillérek gyártósablonjának eszközigényét előnytelenül növelik. Amennyiben a pillér minden oldalán van konzol, annak gyártása annyira bonyolult, hogy a legtöbb előregyártó üzem nem is vállalja. Léteznek acélkonzolos megoldások is, és közöttük olyanok, amelyeknek nincs elegendő csavarómerevségük. Ezek statikai szempontból kedvezőtlenek. A pillérek és gerendák kapcsolatának kialakításánál mód van árrá, hogy az acélszerkezeteknél ismert ún. húzott csavaros kapcsolatot alkalmazzuk. Ez a megoldás a pillér és a gerenda között sarokmerev kapcsolatot hoz létre, a gyakorlatban előforduló esetek többségében olyan nagy saroknyomaték lép fel, amit a keresztmetszeti kontúrokon belül elhelyezhető csavarokkal nem lehet felvenni. Az ebből adódó nagy helyigény és egyéb ezzel összefüggő hátrányok miatt ez a megoldás nem ajánlható. Célkitűzésünk az volt, hogy olyan kapcsolatot hozzunk létre, amely az ismertetett megoldások hátrányait teljes egészében kiküszöböli, de az épület vázszerkezetével szemben támasztott összes követelménynek csorbítatlanul eleget tesz. A találmányi gondolat azon a felismerésen alapszik, hogy a vázszerkezet csomópontjainak általában nem kell sarokmerevnek lenniük. Ennek következtében ha a húzott csavaros kapcsolat sarokmerevségét megszüntetjük, tehát kismértékű szögelfordulásokat lehetővé teszünk, úgy a konzolt elhagyhatjuk, és a fellépő erőket a keresztmetszeti kontúrokon belül elhelyezett csavarokkal fel tudjuk venni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti csomóponti kapcsolat, főleg előregyártott vasbeton tartóvázhoz - amely kapcsolat az épületszerkezet, vízszintes helyzetű tartóelemei, pl. gerendái, valamint függőleges helyzetű tartóelemei, így oszlopai vagy pillérei között létesít erőátadó összeköttetést - olyan módon van kialakítva, hogy a függőleges helyzetű tartóelemekben lyukak vannak, és a vízszintes helyzetű tartóelemek bütüi rugalmas erőátadó idommal vannak ellátva, a rugalmas eröátadó idom és a függőleges helyzetű tartóelem közé teherelosztó nyomólap van beiktatva, a függőleges helyzetű tartóelemek lyukjaín feszitőcsavarok vannak átfűzve, a rugalmas erőátadó elemek és a teherelosztó nyomólapok pedig a feszítőcsavarok útján a függőleges helyzetű tartóelemekhez hozzá vannak szorítva. A találmány szerinti csomóponti kapcsolat további ismérve lehet, hogy a függőleges helyzetű tartóelemek és a teherelosztó nyomólap közötti hézag utószilárduló anyaggal, pl. beton kiöntéssel van kitöltve. A találmány szerinti kialakítás a hagyományos megoldásokkal szemben számos előnnyel bir. Egy adott pilléren belül kialakított lyukkombináció a váz szerkezetet kellően variábilissá teszi, mert egy szinten valamennyi oldalról és/vagy változó szinteken történő gerendabekötés olcsón és könnyen kialakítható. A csavarlyukak előállítási költsége elhanyagolhatóan csekély. Azok a lyukak, ahová a végleges szerkezeten nem kerül gerendabekötés, más csatlakozásokra is felhasználhatók. így egyetlen pillértípus szinte valamennyi gerenda-konfiguráció alátámasztásához felhasználható. Egyedi megoldások, a csavarlyukak gyártási helyzetének megváltoztatásával korlátlanul megvalósíthatók. A csomóponti kapcsolat a csatlakozó épületszerkezetek szempontjából is kedvező, mivel kevés helyet foglal el és nem jönnek létre az említett kedvezőtlen összemetszödések. A gyártástechnológia a szokásos megoldásoknál egyszerűbb, a felhasznált gyártósablonok száma minimális. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok segítségével mutatjuk be. A mellékelt rajzokon az 1. ábra pillér és gerendák csomópontja, a 2. ábra ikergerenda alátámasztása, a 3. ábra nyomaték átadására alkalmas kialakítás. Az 1. ábrán a pillér szerepét betöltő 1 függőleges helyzetű tartóelemhez kapcsolódik három darab gerenda jellegű 3 vízszintes helyzetű tartóelem. A 3 vízszintes helyzetű tartóelemeket az 1 függőleges helyzetű tartóelemekben kialakított 2 lyukakon átfűzött 5 feszítőcsavarokkal az 1 függőleges helyzetű tartóelemekhez rögzítjük. A 3 vízszintes helyzetű tartóelemek 3a bütüjein a 6 rugalmas erőátadó elem lehetővé teszi a 3 vízszintes helyzetű tartóelem kismértékű elfordulását az l függőleges helyzetű tartóelemhez képest. A 3 vízszintes helyzetű tartóelem elhelyezésének megkönnyítésére, valamint az építési pontatlanságokból adódóan, a 7 teherelosztó nyomólap és az 1 függőleges helyzetű tartóelem közé helyszíni 4 kiöntést készítünk. A terhek hatására keletkező mozgások miatt meggőrbülő 6 ru-5 10 1 i 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
