189417. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet elektromos jelek álló és forgatható részek közötti átvitelére

1 189 417 2 A találmány tárgya olyan szerkezet, amely alkal­mas álló és forgatható részek között elektromos jelek átvitelére. A szerszámgépek numerikus vezérlése nem jelent különösebb problémát, ha kétoldalú kapcsolat léte­síthető a vezérlő processzor és a különböző működ­tetett egységek között. Ilyen kapcsolat létesítésére a gyakorlatban elektromos kábeleket vagy szálop­tikát használnak. Az ilyen típusú statikus kapcsolat azonban használhatatlan, ha a vezérlő processzor egy rögzített szerkezeti rész, míg a működő egysé­geket forgatható részek hordozzák, amelyek állan­dó forgásban lehetnek. Ilyen esetben csúszó érint­kezők sem jöhetnek szóba, mivel ezek nem alkal­masak alacsony feszültségű és különlegesen nagy­­sebességű impulzussorozatok átvitelére. A jelek át­vitelére rádióhullámok is alkalmazhatók, azonban ez a megoldás is információveszteséggel járhat, és amennyiben a gépet ipari termelésre használják, ennek következtében megengedhetetlen termeléski­esés keletkezik. A találmánnyal célunk ennek a vázolt problémá­nak a megoldása. A találmány értelmében a fenti célt olyan szerke­zet létrehozásával értük el, amely alkalmas forgat­ható és álló részek között elektromos jelek átvitelé­re, és amelynek lényege, hogy két tartóeleme van, amelyek egymáshoz képest elforgathatóak egy olyan középvonal körül, amely egybeesik a forgat­ható rész forgástengelyével, továbbá mindkét tar­tóelem egy-egy optikai sugárforrással van ellátva, amelyek mindegyike egy-egy jelbemenethez csatla­kozik. Mindkét tartóelem legalább egy-egy optikai érzékelőelemmel van ellátva, amelyek a hozzájuk tartozó kimenethez csatlakoznak. A tartóelemeken levő sugárforrások a középvonalra eső középpont­ban vannak elhelyezve és az általuk fogadott jel függvényében sugárkúpot bocsátanak ki. A sugár­­kúp központos a középvonallal és a másik tartó­elem felé irányul. Mindkét tartóelemen a rajta elhe­lyezett érzékelőelem a másik tartóelemen levő meg­felelő sugárforrás felé irányul egy olyan kúp alko­tója mentén, amelynek csúcsa és középvonala egy­beesik a sugárforrás sugárkúpjának csúcsával és középvonalával, míg kúpszöge kisebb, mint a su­gárkúp kúpszöge. Az érzékelőelemek a sugárzást megfelelő kimenőjellé alakítják. A találmány szerinti szerkezetet az alkalmazás során úgy kell szerelni, hogy az egyik tartóelem a forgatható részhez, míg a másik tartóelem az álló részhez legyen erősítve. A jelek optikai úton, kellő biztonsággal jutnak át a szerkezeten, feltéve, ha a környezeti szórt sugárzással szemben egyszerű ár­nyékolással van ellátva. Az alkalmazott sugárzás sajátosságaiból következően az ellentétes irányba haladó sugarak nem zavarják egymást, nem lép fel közöttük interferencia. A találmányt a továbbiakban a rajzon bemuta­tott példakénti kiviteli alak kapcsán, ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti szerkezet lényeges elemeit mutatja vázlatos nézetben, a 2. ábra a találmány szerinti szerkezet gyakorla­ti kiviteli alakjának hosszmetszete, a 3. ábra a 2. ábra szerinti kiviteli alak kinagyí­tott részlete a III. nyíl irányában. Az 1. ábrán látható, hogy a találmány szerinti elektromos jelátvivő szerkezetnek két 10 és 12 tar­tóeleme, például két tárcsája van, amelyek egymás­hoz képest X középvonal körül elforgathatok. Az X középvonal úgy van megválasztva, hogy egybe­essen a forgatható rész forgástengelyével. Például a 10 tartóelem rögzített, míg a 12 tartóelem a for­gatható részhez van erősítve, oly módon, hogy for­gás közben együttforogjon vele. Mindkét tartóelem egy-egy 14 és 16 sugárforrást hordoz, amelyek a hozzájuk tartozó bemenetekhez csatlakoznak. A 14 és 16 sugárforrások optikai jellegűek és célszerűen infravörös fényt emittáló diódák. Ilyen típusú su­gárforrások a kereskedelemben kaphatók, és jel­lemző rájuk, hogy gerjesztés hatására meghatáro­zott szélességű - például 10°-os - sugárkúpot bo­csátanak ki. Jellegzetes típusaik P-N gallium-arze­­nid diódák, amelyeket például a Texas Instruments cég állít elő és TIR 31, TIR 33 és TIR 34 típusjelzés alatt hozza forgalomba. Mindkét 10,12 tartóelem legalább egy-egy 18,20 érzékelőelemmel van ellátva, amelyek a hozzájuk társított kimenetekhez csatlakoznak. Előnyös, ha mindkét, 10,12 tartóelemen három-három 18, illet­ve 20 érzékelőelem van elrendezve. A 18,20 érzéke­­lőelemek optikai jellegűek és kompatibilisek a 14, 16 sugárforrásokkal. Ha a 14, 16 sugárforrások a fentebb megnevezett típusúak, akkor a 18, 20 érzé­kelőelemek infravörös sugárzásra érzékeny szilíci­um érzékelők. A három-három 18, illetve 20 érzékelőelemből képzett két érzékelőcsoport párhuzamosan kap­csolva a hozzájuk társított kimenethez csatlakozik. Az egyes 10, 12 tartóelemeken elhelyezett 14, 16 sugárforrások az X középvonalon vannak elren­dezve, és a rájuk kerülő jeltől függően olyan sugár­­kúpot bocsátanak ki, amely hasonlóképpen az X középvonallal központos és a másik 10,12 tartó­elem felé, pontosabban a másik 10, illetve 12 tartó­elemen levő 18, illetve 20 érzékelőelem felé irányul. Tehát a 14 sugárforrás a 20 érzékelőelemekre, míg a 16 sugárforrás a 18 érzékelőelemre bocsát sugár­­kúpot. Ily módon a 18, illetve 20 érzékelőelemek hatékonyan érzékelik a hozzájuk társított 16, illetve 14 sugárforrásokból származó sugárzást, mivel rá­juk vannak irányítva egy olyan kúp alkotója men­tén, amelynek csúcsa és középvonala egybeesik a 14, 16 sugárforrások sugárkúpjáéval és amelynek kúpszöge kisebb, mint a sugárkúp kúpszöge. Ily módon a 14 sugárforrásra kerülő jel sugárzássá alakul, amely a 20 érzékelőelemekre esik, amely ellentétesen alakítja át, vagyis visszaalakítja elekt­romos kimenőjellé. Hasonlóképp a 16 sugárforrás­ra érkező jelek sugárzássá alakulnak, amely a 18 érzékelöelemekre jutva elektromos kimenőjelekké alakulnak. A találmány szerinti szerkezetben előnyösen inf­ravörös sugárzás alkalmazható, mivel ez nagymér­tékű biztonságot nyújt a környezeti szórt fény által okozott zavarokkal szemben. Ezen túlmenően há­rom, egymástól egyenlő szögosztással háromszög­­alakban elrendezett 18, illetve 20 érzékelőelemből képzett érzékelőkészlet alkalmazása nagymérték­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 GO 6í 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom