189404. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan menesztett, megállás nélkül üzemelő vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógép

1 2 189 404 kifogástalan vezetése és kedvező futási tulajdonsá­gai következtében mindkét menetirányban meg­vannak a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy nagy menetsebességet lehessen megengedni a gép vonta­tással ill. saját hajtással végzett átállító meneteinél. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a se­gédjármű a főjármű két egymástól távol elhelyezke­dő és egymást közvetlenül követő futóműve között van elhelyezve. Egy ilyen gép, amelynél a főjármű alvázkerete teljesen áthidalja a munkavégző gép- 0 egységekkel felszerelt segédjárművet, a lépésenkén­­ti előtolással működő vágányalátömékelő gépeknél nagyobb hosszúsága ellenére is rendelkezik egy kompakt gép minden előnyével. Ezen a gépen rövi­dek az összekötő vezetékek a különböző szerszám­­hajtások és az energiaellátó ill. vezérlőberendezések között, valamint a kezelőszemély jól rálát mind a munkavégzési területre, mind az előtte lévő vá­gányszakaszra. Ezenkívül a már leírt módon külö­­nősen kedvezően hat a munkavégzés pontosságára és egyenletességére az a körülmény, hogy a főjármű futóművei lényegében lökésmentesen terhelik a vá­gányt a tömékelési, emelési és kiigazítási tartomány előtt és után. További előnyök adódnak a főjármű ill. a gép alvázkeretének viszonylag nagy hosszúsá- 25 gával összefüggésben. így lehetőség van arra, hogy a gép saját szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszereit a legnagyobb géphosszúságnak megfe­lelő mértékben meghosszabbítsuk és ezzel jobb hi­bacsökkentési viszonyt és a szabályozott vágány- 30 helyzet nagyobb pontosságát érjük el. Ezen kívül a főjármű viszonylag nagy futóműtávolsága kedve­zően befolyásolja a jármű menettulajdonságait mind a munkavégzésnél, mind az átállító menetnél. További előnyökkel jár a találmánynak az a kivi- 35 teli alakja, amelynél az alvázkeret megtámasztásá­hoz a segédjármü egytengelyű futóművekkel, a fő­­jármű pedig forgóvázas futóművekkel van kialakít­va. Ez a futóműelrendezés lehetővé teszi egyrészt a gép használatát igen kis görbületi sugarú pályasza- 40 kaszokon is, és másrészt a gép súlyának összesen hat tengelyre való elosztásával tovább csökkenti a tengelyterhelést. À találmány egy további jellemzője szerint a tö­­mékelő és a munkavégzés irányában előtte elhe- 45 lyezkedő emelő és kiigazító gépegység együttesen lényegében az alvázkeret hosszirányban vett köze­pe és hátsó vége között a segédjárművön van elhe­lyezve. Ez biztosítja, hogy a segédjármű hátsó futó­művével közvetlenül szomszédos tömékelő gépegy- 50 ségek a segédjármű alvázkeretének viszonylag nagy tengelytávolsága ellenére szűk görbületű vágány­­szakaszokon is lényegében oldalirányban központi állásban maradnak a sínekhez viszonyítva. A találmány szerint előnyös továbbá, ha a főjár- 55 mű futóműveinek ill. forgóváznál a belső tengelyek tengelytávolsága legalább akkora, mint a segédjár­mű egymástól az emelési és kiigazítási folyamatnak megfelelő távolságban elhelyezett futóműveinek tengelytávolsága, plusz a lépésenként előtolt segéd- 60 járműnek az alátömékelendő keresztaljak számától függő, a kapcsolókészülék állítási hosszának meg­felelő munkaciklusonkénti előtolása. A főjármű fu­tómű-távolságnak ez a méretezése egyrészt teljes mértékben figyelembe veszi a síneknek az emelési 65 és kiigazítási folyamatnál megengedett deformáció­jára vonatkozó követelményeket, és másrészt bizto­sítja a segédjárműnek a szabad mozgását a gép hosszirányában a főjármű futóművei között, ami a gép folyamatos előtolásának és a munkavégző gép­egységek lépésenkénti előtolásának összehangolá­sához szükséges. Célszerűen a segédjármű futóműveinek a főjár­mű első és hátsó futóművétől való belső távolságai­nak összege legalább a kapcsolókészülék maximális állítási hosszának felel meg. Ezáltal lehetőség van arra, hogy szükség esetén, pl. erősen elkérgesedett kavicságy miatt elhúzódó tömékelési folyamatnál, a kapcsolókészülék maximális állítási hosszát telje­sen kihasználjuk anélkül, hogy a fő- és segédjármű egymással szomszédos futóművei a segédjárműnek a főjárműhöz viszonyított hátsó ill. első végállásá­ban érintkezésbe kerülhetnének. Ezáltal nem for­dulhat elő a tömékelési folyamat ilyen jellegű elhú­zódásánál a főjármű menesztőhajtásának idő előtti kikapcsolása, amennyiben a tömékelési folyamat még a segédjármű hátsó végállásának elérése előtt időben befejezhető. A találmány szerint előnyös továbbá, ha a segéd­jármű két futóművének tengelytávolsága legalább kétszer olyan nagy, mint az emelő és kiigazító gép­egység távolsága a segédjármű futóművétől, és leg­alább kb. 14-16-szorosa a közepes keresztalj-távol­ságnak, előnyösen legalább nyolc méter. Ezáltal a segédjármű számára a futóműtávolság és a munka­végző gépegységek elhelyezése tekintetében hason­lóan kedvező méretviszonyok és helyzet adódik, mint a lépésenkéíiti előtolású hagyományos vá­gányalátömékelő gépeknél. Ezért a segédjármű ten­gelytávolsága úgy van méretezve, hogy egyrészt viszonylag nagy vágányemeléseket is végre lehet hajtani, de másrészt a segédjármű és ezzel a teljes gép hossza nem lép túl egy kívánt mértéket. A találmány egy további kiviteli alakjánál a se­gédjármű maximális hosszanti állítási tartománya a főjárműhöz képest - a fő- és a segédjármű előtolá­si sebességeitől fiiggő - kb. egy közepes keresztalj­­távolság nagyságrendjében levő úthosszái na­gyobbra van méretezve, mint a segédjármű előtolá­sa két tömékelési hely között. A hosszanti állítási tartománynak ezzel a megválasztásával a folyama­tos előtolás megszakítása nélkül biztosítható a gép közvetlenül egymást követő munkaciklusainak za­vartalan lefolyása. Különleges előnyök adódnak a gép egy olyan kiviteli alakjánál, amelynél a fő- és a segédjármű a flexibilis összekötő vezetékeken (elektromos, hidra­ulikus és/vagy pneumatikus és esetleg mechanikus vezetékek, kötelek, stb.) kívül csupán a változtat­ható hosszúságú kapcsolókészüléken át van egy­mással összekötve. Ez nemcsak a segédjármü meg­felelő mozgásszabadságát biztosítja a főjárműhöz képest, hanem a két jármű messzemenő akusztikai elválasztását is, különös tekintettel a munkavégző gépegységek által keltett testhangoknak a főjármű alvázkeretére történő átvitelére. Előnyösen a segédjárművön elhelyezett és a tö­mékelő, emelő és kiigazító gépegységekhez hozzá­rendelt valamennyi hajtás, valamint a henger­­dugattyú elrendezésként kialakított kapcsolókészü­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom