189390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lemezszerű építőelemek talajba juttatására és visszanyerésére
1 A találmány eljárás és berendezés lemezszerű építőelemek talajba juttatására és visszanyerésére. Az eljárásnál a lemezszerű építőelemet pl.szádpallót a beépített helyzetében atalajfelszíntőltávolabb eső vegével a talajfelszínre helyezzük, majd előnyösen sajtolással kifejtett erőhatás segítségével fokozatosan a talajba kényszerítjük, visszanyeréskor pedig húzóerő segítségével a talajból fokozatosan eltávolítjuk. A találmánynak ugyancsak tárgyát képező berendezés az építőelemek kívánt helyzetben való megtartására szolgáló támasztó egységeket és az építőelemének a talajfelszítől távolabbik végére nyomó- vagy húzóerőt működtető erőkifejtő egységeket, célszerűen sajtókat tartalmaz, az erőkifejtő egységek pedig nagynyomású tömlők útján tápegységgel, míg villamos vezeték útján az erőhatások irányát, nagyságát, valamint előnyösen időbeliségét és egymáshoz rendelését is szabályozó vezérlő egységgel vannak összeköttetésben. A mélyépítés területén igen gyakran van szükség lemezszerű építőelemek, pl. ún. szádpallók talajba juttatására. Az ilyen építőelemek alkalmasak meghatározott talajrészek elrekesztésére, munkagödrök falainak megtámasztására, kiemelendő talajrészek határolására stb. A lemezszerű építőelemek talajba juttatására elvileg a-cölöpözés néven ismert és elterjedt mélyalapozási módszerek, így a verés, a sajtolás és az öblítés jöhetnek szóba. A gyakorlatban a két előbbit használják általában. A sajtolásos eljárással való talajba juttatás számos megoldása jött létre az utóbbi fél évszázad folyamán. Közülük egyik legfejlettebb az Angijában kifejlesztett módszer, amelynél nyolc darab soros elrendezésű, de egyedileg működtethető munkahenger segítségével tudnak egyidejűleg nyolc darab pallóból álló szádfalra sajtoló nyomást kifejteni. A berendezés a nyolc darab szádpallóhoz tartozó külön befogófejekkel rendelkezik, amelyek segítségével először a két középső szádpallót nyomják bele a talajba, a hidraulikus munkahengerek teljes lökethoszsza által meghatározott mélységig, majd a két középsőtől kiindulva párosával a szomszédos pallók lesajtolása szimmetrikusan megy végbe. A nyolc darab palló Úyenmódon végrehajtott első ütemű lesajtolása után visszahúzzák a munkahengerelT dugattyúit, a berendezést lesüllyesztik, majd újabb sajtolási ütem következik az előbbihez hasonló módon. A pallók visszahúzása a műveletek ellentett értelmű végrehajtásával valósítható meg. Az előbbitől eltérő, de ugyancsak fejlett technológiájú megoldások közé tartozik az a kombinált fúró-sajtoló berendezés, amely négy darab hidraulikus munkahengert és két darab fúróegységet tartalmaz. A berendezés ki van egészítve befogó állvánnyal, és ún. utánsajtoló egységgel. Az utóbbit akkor működtetik, ha az alapberendezéssel nem lehet elérni a kívánt sajtolási mélységet. A befogó állvány egyszerre tizenkét darab szádpallót rögzít, és ebből négy darabra ültetik rá az említett négy munkahengeres sajtoló egységet. Ezek nemcsak nyomó, hanem húzóerő átadására is alkalmas módon vannak a szádpallókkal összeerősítve. A pallók lesajtolása a talajba egyenként történik, miközben a fúrók annyi földet termelnek kl a behatolási zónából, amennyit a sajtoló hengerek kiszorítanak. A sajtolási eljárások az emberi és az anyagi környezetre egyaránt kedvezőbbek, mint a korábban általánosan alkalmazott verést, majd később kifejlesztett 2 vibrációs módszerek. Az emberi környezetre a sajtolás azárt előnyösebb, mivel nem okoz zajt, az anyagi környezetre pedig azért, mert nem keletkeznek az építési hely közelében olyan talajrezgések, amelyek a meglévő építmények károsodását okoznák. Az említett korszerű módszerek mégsem tudtak elterjedni, mert minden eddig berendezés rendkívül bonyolult szerkezet felépítésű, előállításuk jelentős beruházást kíván, és működtetésük is költséges. A szerkezeti bonyolultság miatt a berendezések hajlamosak a meghibásodásra - főleg a nem kellően szakképzett személyzettel való működtetés esetén — és így az építés végrehajtása rövidebb vagy hosszabb időre megtorpan. A találmány célja olyan eljárás és berendezés kifejlesztése, amely a lemezszerű építőelemek talajba juttatása során megőrzi a sajtolásos módszerek előnyeit, de ezzel egyidejűleg kiküszöböli a szerkezeti bonyolultságot, a berendezések költségességét és működtetésük kényes technológiáját. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a lemezszerű építőelemeket egyesítő keretbe foglaljuk, amelyet himba jelleggel alakítunk ki, az erőkifejtő munkahengereket lehetőleg szabályozható erőkifejtésre tesszük alkalmassá, a kerethez pedig csuklósán csatlakoztatjuk. A találmányi gondolathoz tartozik az is, hogy kh használjuk azt a jelenséget, hogy a talajba már belesajtolt építőelemek köpenysúrlódása meghaladja az éppen besajtolás alatt álló építőelemekét, és így azok az éppen mozgatandó építőelemk számára kellő megtámasztást és vezetést tudnak nyújtani. A keret himba jellege és az építőelemek megfogó fejeihez való csuklósán csatlakozás módot ad a talajba juttatás során olyan önbeállásra, amely megelőzi a szerkezet elemek káros túlterhelését és/vagy meg nem engedett alakváltozását. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás lemezszerű építőelemek talajba juttatására és vissznyerésére — amelynél a lemezszerű építőelemet pl. szádpallót a beépített helyzetében a talajfelszíntől távolabb eső végével a talajfelszíre helyezzük, majd előnyösen sajtolással kifejtett erőhatás segítségével fokozatosan a talajba kényszerítjük, visszanyeréskot pedig húzóerő segítségével a talajból fokozatosan eltávolítjuk - azon alapul, hogy mind a talajba juttatását, mind a visszanyerést az építőelemek pl. szádpallók előnyösen több darabból álló csoportjával hajtjuk végre, ennek során az építőelemeket közösen kezelhető csoporttá egyesítjük, pl. himba jellegű keretbe foglaljuk, a kerettel együtt a lehajtás helye fölé emeljük, majd a szükséges pontosságú geometriai pozicionálás után a talajfelszín közelében az építőelemeket stabilizáljuk, pl. iránytartó kalodába foglalva oldalirányban megtámasztjuk, ezután az építőelemeket szakaszosan és célszerűen párosával a talajba nyomjuk, a szakaszos erőkifejtést az előírt mélység elérésig folytatjuk, visszanyeréskor pedig ugyancsak szakaszosan és célszerűen párosával a talajból kihúzzuk. A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a sajtolásnak legalább a kezdeti szakaszaiban az építőelemek függőleges iránytartásáról járulékos megtámasztással gondoskodunk. A sajtolást a csoporttá egyesített építőelemek számához igazodó számú erőkifejtő egységgel végezzük. A sajtolást a csoporttá egyesített építőelemek két szélső tagjával kezdjük, majd a közép felé haladva to189.390 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
