189383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bomló szerves anyagok által termelt kellemetlen hatású gázok megkötésére és nagyhatásfokú szervestrágya előállítására
1 189.383 2 A találmány tárgya eljárás bomló szerves anyagok által termelt kellemetlen natású gázok megkötésére és nagyhatásfokú szervestrágya előállítására. Ismeretes, hogy állattartó helyiségekben, Istállókban, a lakás körül tartott állatok környezetében, illetve az állatkertekben tartott állatok közelében kellemetlen szag érezhető. A szemétgyűjtők, konyhai és éttermi hulladéktárolók bűze ugyancsak közismert, és a kellemetlen szag még fertőzési forrás jelenlétére is utal. A vágóhidak, húsfeldolgozók, állati fehérje feldolgozók es a nyersbőr kidolgozó üzemek ugyancsak olyan munkahelyek, ahol a dolgozó ember kellemetlen szagoknak és fertőzési lehetőségeknek van kitéve. Az állattartó helyiségek és battériák trágyája felmelegszik és a légtérbe jutott bomlástermékek az állatgondozót, illetve az állatot egészségileg egyaránt károsítják. A felszabaduló ammónia többek közt megkötődik a nagy abszorpciós tulajdonságú prémben, gyapjúban, megváltoztatja annak természetes színét, minőségét értéktelenebbé teszi. A felmelegedett alom és istállótrágya számtalan körokozó vírus és baktérium élettere. A szerves anyagok bomlásakor keletkező bűzös anyagok megkötésére és eltávolítására régi idők óta sokféle módszert alkalmaznak. Ezek többnyire kimerültek abban, hogy a bomló anyagokat lehetőség szerint elzárták, elásták, elégették, klórmésszel kezelték stb. Az istállók, állattartónelyiségek mikroklímájának javitására általában még ma is a természetes, vagy mesterséges (ventilátoros) szellőztetést alkalmazzák, melynek során a széndioxidot, ammóniát és vízgőzt az istálló légteréből a szabadba juttatják. Mélyalmos istállókban foszfor műtrágyát alkalmaztak abszorbensként, mely eljárás a vegyi anyagok drágulása miatt egyre jobban háttérbe szorul. Az utóbbi időkben bizonyos agyagásványok, Így a zeolitok nagy abszorpciósképességét használták fel mélyalmos istállók szagtalanítására. Ezt az anyagot keverték az alomba. A természetes légcserének egyik hátrányos következménye, hogy az istállók hőmérséklete eléggé viszszaesik, aminek rosszabb takarmányértékesítés a következménye. A ventilátoros légcsere is hőenergia veszteséggel jár, nem is szólva arról, hogy maga is költséges elektromos energiát igényel. Vannak továbbá olyan állattartó helyiségek is, ahol az elektromos ventiŰációhoz szükséges elektromos hálózat Id sincs építve. A fosz'for műtrágya és a zeolitos szagtalanító készítmények használatát viszont maps áruk kérdőjelezi meg. Találmányunk célkitűzése olyan új módszer kidől -I;ozása, mely olcsó, gyors és nagyhatású megoldást jeent a fenti problémák megoldása terén. Célkitűzésünk olyan anyag alkalmazása a bomló szerves anyagok által termelt kellemetlen hatású gázok megkötésére, mely minden eddigi módszernél előnyösebben köti meg a bűzt okozó gázokat, és az alomba keverve az abból keleketkező szervestiágya minőségét nagymértékben feljavítja és így lehetőség nyűik a szagtalanítás mellett nagyhatásfokú szervestrágya előállítására is. Találmányunk azon a felismerésen alapszik, hogy az alginit a fentemlftett alkalmazásokban kb. 10%-al nagyobb adszorpciós kapacitással rendelkezik, mint az erre a célra eddig alkalmazott anyagok. Az alginit nagy mennyiségben rendelkezésre álló olcsó ásványi anyag, melynek alkalmazása a szóbanforgó esetekben, a kellemetlen szagú gázok megkötésére, képezi találmányunk lényegét. Találmányunk röviden összefoglalva, eljárás bomló szerves anyagok által termelt kellemetlen hatású gázok megkötésére, illetve nagyhatásfoká szervestrágya alőállftására. Eljárásunkat az jellemzi, hogy a bomló szerves anyagokba kellemetlen hatású gázok megkötésére alginitet keverünk, illetve a szervestrágyába aligintet adagolunk. Mielőtt eljárásunkat tovább részleteznénk, szükségesnek tartjuk, hogy az alginitet ismertessük. Az alginit (olajpala) olyan finomszemcsés üledékes kőzet, melynek alapvető tulajdonsága, hogy speciális, bitumenszerű, közönséges oldószerekben oldhatatlan szervesanyaga, a kerogén, oxigénmentes atmoszférában fűtőanyaggá alakítható. A legáltalánosabb olajpala hasznosítási eljárás az alacsony hőmérsékleten való kezelés, és ezáltal az olajpala szerves anyagainak lepárlása. Az olajpalák képződéséről, fajtáiról és hasznosítási lehetőségeiről részletesen olvashatunk T.F.Yen. "Science an Technology of Oil Shale (ann. Astor Science, 1976) és T.F. Yen és G.V. Chilingarian "Oil Shale" (Elsevier Scientifiv Publishing Company, Amsterdam-Oxford-New York, 1976) című könyveiben. Az olajpalák olyan, nagymolekulájú növényi (alga, spóra, pollen, diatoma) eredetű szerves anyagból és szervetlen agyagásványokból (mintmoríllonit, illit), valamint aleurit és egyéb angyag-nagyságrendű szilikát ásvány, karbonát (dolomit, kalcit) szemcsékből álló Üledékes kőzet, melynek fontos definieója, hogy hamutartalma 33%-nál több. A magyarországi alginitek olyan olajpala !j .sok, ahol a szerves anyag uralkodóan alga eredetű. Az algák dominásan egy Botryococcus braunii Kützig 1849 sárgászöld algák fosszilizálódott maradványaiból állnak. Az alginitek (olajpalák) kőzettanflag alginites aleuritok, alginites agyagmárgák, aleurites alginitek, agyagmárgás alginitek,, vagy aleuritos alginites agyagrnáígák. Általában lemezesJeveles szerkezetűek, gyakran mikrorétegzettek. A kőzet színére a reduktív színek a jellemzők. Jellegzetességük az alacsony, az átlagot Klites kőzeteknél jóval kisebb térfogatsúly. Az algákr gazdag olajpalák gyufával meggyújthatók. Találmányunkkal, az alginit hozzákeverésével bomló, rothatő serves anyagokhoz, alomhoz, hulladékhoz, és más hasonlókhoz, nemcsak állathigiéniai, állategészségügyi, környezetvédelmi és trágyakezelési célkitűzéseinket lehet megoldani egyszerű és olcsó módon, hanem jelentősen javítani lehet a gyapjú és a prém minőségét is. A bányanyers vagy szárított és őrölt alginit nagy adszorpciós kapacitásánál fogva megköti a trágyából, alomból a légtérbe jutó bomlástermékekeket. Másrészt, az alomban az alginit sterilizáló hatása miatt a kórokozó vírusok és baktériumok száma lecsökken, így az állatgondozó és az állat környezete csíraszegény, ami egészségügyi szempontból rendkívül fontos. A friss tárgyában nem lesz annyi mikroorganizmus, hogy a pár napos hőtermeléssel járó mikrobiológiai lebomlási folyamat elindulhasson. így kevesebb széndioxid, víz, ammónia, kénhidrogén és metán képződik, az alom hőmérséklete normálisan alacsony marad. Az alginit főleg az ammónia megkötésével csökkenti a friss istállótrágya erjedési veszteségét, kórokozó vírus- és baktériummentessé teszi az almot, gás 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
