189378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beszédnek és egyéb más hangjelenségnek a beszédkeltés akusztikus csőmodelljén alapuló mesterséges előállítására
1 2 189.378 megvalósító rész-elrendezésekre is kiterjeszteni engedi. All. ábra szerinti struktúrát az jellemzi, hogy a Gj szorzó bevonására került a gerjesztési adó vezérlőbe, bevezetésre került a hipotetikus belépő r reflexiós együttható, ahol vQ, továbbá a visszafelé naladó reflexiós hullám két azonosan zérus taggal került kiegészítésre és a G4 szorzó reflexiós gráf formájában került létrehozásra, miáltal a teljes modell ugyan két szakasszal hosszabb lesz, de az áramköri realizáláshoz előg egyetlen, gyors működésű elemi reflexiós gráfot elkészíteni, és ezt (p + 2)-szeresen kihasználni. Az elemi reflexiós gráf példaképpeni újszerű kiviteli alakja a 12. ábrán látható. Ez tartalmaz egy reflexiós együtthatókat tartalmazó 16 RAM-ot, amelynek bemenetére w jel van kapcsolva. A 16 RAM az rj reflexiós együtthatókat továbbítja az elemi reflexiós gráf 18 aritmetikába, amelynek egy ki- és egy bemeneté 19 shift regiszterrel van összekapcsolva, amelynek bemenete az U jel. A 18 aritmetika MSB jelet 01 és 02 óra-jeleket kapja meg egy-egy bemenetén, míg további S/P regiszterként kiképezett 20 minta-regiszterrel vannak összekötve, és S logikai kapcsolón keresztül a reflexiós hullámot tároló 21 memóriával van összekötve, amely egyik bemenetén 02 órajelet, másik bemenetén pedig Z jelet kapja meg. A 21 memória a 17 címző és vezérlő logika írás olvasás kimeneteivel is össze van kötve, amely 17 címző és vezérlő logika kimeneti csatornája a 16 RAM bemenetével van összekapcsolva. Ez az akusztikus csőmodellt megvalósító kapcsolás egyetlen bit-soros működésű elemi gráf 18 aritmetika többszörös (p + l)-szeres kihasználásával készült, ahol bj ^ a Bj szám k-dik bitje, ahol k = 0 felel meg a legkisebb helyiértékű bitnek (LSB) hasonlóan a: (n) - az Aj/n\ k-dik bitje, 01 és 02 órajelek MSB jel pedig a legnagyobb helyirtékű bitet jelzi ki. Az elemi reflexiós gráf 18 aritmetika az alábbi három műveletet hajtja végre: Művelet alO/B-A-Kn-lj/rj b) Bi+rBrC Aj(n)=:.Aj»i(n-l)*C ha i=p+l Megjegyzés C csupán segédváltozó, nem kerül tárolásra előre haladó gerjesztés hullám reflexiós hullám az eredmény számítása az utolsó lépésben Az utolsó lépésben a G2 szorzót a 18 aritmetika úgy kezeli, mintha szintén q reflexiós együttható lenne, a 17 címző és vezérlő logika pedig biztosítja, hogy a c) műveletben kivonás helyett összeadás történjék. Az elemi gráf 18 aritmetika bit soros működésű, tehát a fenti műveleteket K lépésben végzi el, ha az Aj(n) és Bj számokat K bitben ábrázoltuk. Egy minta kiszámítása lényegében két egymáshoz ágyazott ciklusban történik a 13. ábrának megfelelően. A belső ciklus tartalmazza egyetlen elemi reflexiós gráf műveleteinek bitsoros elvégzését, a legkisebb helyiértékű bittel kezdődően. A külső ciklus annyi ilyen elemi műveletet végez, amennyi tagból a periodikus struktúra áll. Az a 11. ábra példájának esetében p*2. A kettős ciklus végrehajtását a 17 vezérlő és címző logika (12. ábra) irányítja, a 01 és 02 órajelek, az aktuális reflexi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ós együttható címének (CÍM), továbbá a legnagyobb helyiértékű bitet időben kijelölő MSB jel segítségével. A működést az 1. ábrán feltüntetett 10 rendszervezérlő indítja az U jelű gerjesztés párhuzamos betöltésével a B 19 shiftregiszterbe. Ez a 19 shiftregiszter egyrészt a gerjesztést bitsoros szerkezetűvé alakítja, másrészt megvalósítja a Bj előrehaladó hullám értékének az egymásutáni elemi reflexiós gráf-műveletek közötti átadását. Ezt éppen a soros működés teszi lehetővé, mert a már feldolgozott, kis helyiértékű bitek helyére (bj I j.) az elemi reflexiós gráf 18 aritmetika által kiszámított eredmény kis helyiértékű bitjei kerülnek (bj k). így K lépés alatt a ß 19 shiftregiszter tartalma Bi j-ről a Bj kishelyiértékű bitjeire cserélődik. Mivel a r8 aritmetika szorzást is tartalmaz, Bj szóhossza mindig nagyobb Bj ,-nél. Ezért a vezérlő a 01 és 02 órajelek segítségével kerekítést végez és az eredmény K db legértékesebb bitjét őrzi csak meg a K bit hoszszúságú B 19 shiftregiszterben. A kerekítést a 17 címző és vezérlő logika úgy biztosítja, hogy a 01 órajelet letiltja és 02 órajel segítségével a végeredmény nagy helyiértékű bitjeit kilépteti a 20 minta regiszterből. Így az eredmény ismét K-bit hosszúra kerekíthető. A reflexiós 16 RAM-nak az Tj reflexiós együtthatóra is szüksége van. Ezt a reflexiós együttható a 16 RAM megcímzésével a 17 címző és vezérlő logika biztosítja. A 16 RAM kettős hozzáférésű: miközben a 18 aritmetika felől kiolvasható, a rendszer vezérlő szegmensenként, egyszer, vagy interpolációs esetén többször felülírja. Az elemi reflexiós gráf 18 aritmetika szintén bitsoros formában kommunikál a reflexió tároló 21 memóriával, amely a TQ késleltetést realizálja. Mivel a 21 memória párhuzamos szervezésű, itt S/P, P/S átalakítók biztosítják az illesztést a 02 órajel ÍRÁS és OLVASÁS jelek segítségével. Tekintettel arra, hogy az utolsó két lépésben a reflexiós hullám értéke definíciószerűen zérus, ahogy all. ábrán látható, ezt az S logikai kapcsoló segítségével realizálhatjuk, amely i=p, p+1 esetén leválasztja a 18 aritmetikát a reflexió tároló 21 memória kimenetéről. A S logikai kapcsolót a 17 címző és vezérlő logika iránvítjá, amely ebben az esetben az ÍRÁS és OLVASÁS jeleket is letiltja. Az elemi gráf 18 aritmetika műveleteinek példaképpen! megvalósítása a 14. ábrán látható elrendezéssel lehetséges, amely az általában drágán és lassan realizálható szorzás megkerülésével az előírt műveleteket egyszerű párhuzamos összeadásra és léptetésre vezeti vissza az alább ismertetett módon. A normálással 1-nél kisebb értékűre beállított Bj és A(n) mennyiségeket kettes komplemesben kódoljuk K bitben: K-l Bp 2 j=l K-l Aj(n) = 2 j=l a- 2-j - a J o 0) ahol a 0 index a legnagyobb, a K-l pedig a legkisebb helyiértékű bit. Ekkor (1) alapján K-l C = I H (Vaj)2'jri-Oc = “0Vi (2) 7
