189378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beszédnek és egyéb más hangjelenségnek a beszédkeltés akusztikus csőmodelljén alapuló mesterséges előállítására

1 2 kimenete a szintetizátor aritmetikán keresztül, vala­mint D/A átalakítón és szűrőn keresztül van a rend­szer kimenetét képező hangszóróra csatlakoztatva. A találmány szerinti szintetizátor egyik előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a szinteitzátor arit­metika az emberi beszédkeltés akusztikus csőmodell­­jének felhasználásával van kiképezve, és egyik beme­neté a vezérlő adatfrissítést biztosító kimenetével van összekötve, másik bemenete a vezérlő felől minta­ként az i=0 fázisban érkező geijesztőjel kimenettel van összekötve, és az egyik bemenetet egy a reflexiós együtthatókat tartalmazó RAM bemenete képezi, a­­melynek egy további bemenete a vezérlő és címző lo­gika kimenetével van összekötve, míg kimenete az elemi reflexiós gráf aritmetika egyik bemenetét képe­zi, a vezérlő és címző logika egy-egy író ill. olvasó kimenete a reflexiós tényezőket tároló memória egy­­•egy bemenetére van kapcsolva, további MSB és 01 és 02 kimenetei szintén az elemi reflexiós gráf aritmeti­­metika egy-egy bemenetével vannak összekötve, és az elemi reflexiós gráf aritmetika egy további kimenete min ta-regiszter bemenetével van összekötve, amely­nek egyik kimenete a mintakimenet, másik pedig a reflexiós hullámot tároló memória egy további be­menetével van összekötve, az elemi reflexiós gráf aritmetika egy további bemenete B shift-regiszter ki­menetével van összekötve, amely shift-regiszter egyik további bemenete az elemi gráf artimetika egyik ki­menetére van csatlakoztatva, és a reflexiós hullámot tároló memória logikai kapcsolón keresztül van az elemi reflexiós gráf aritmetikával összekapcsolva. A találmány szerinti szintetizátor egy további elő­nyös kiviteli alakja szerint az elemi reflexiós gráf arit­metika antivalencia áramkört tartalmaz, amelynek bemenete az egység bemenetét képezi, és amelyre az MSB jelkimenete is rá van kapcsolva, és kimenete multiplexeren és párhuzamos átalakítón keresztül egy további P/S shift regiszter és részeredmény regiszter bemenetére van kapcsolva, amely részeredmény re­giszter kimenete vissza van vezetve a párhuzamos át­alakító egy további bemeneti csatornájára és a shift regiszter legkisebb helyértékű soros bitjét tartalmazó kimenete összegzőkönt keresztül képezik az egység kimenetét. A találmány szerinti szintetizátor még egy további előnyös kiviteli alakja szerint a reflexiós hullámot tá­roló memória regisztersorozatból álló és asszinkron törölhető címzőszámlálót tartalmaz, ahol a címvona­lak végcímdekóderen keresztül vannak visszavezetve a címzőszámlálóba, míg RAM-on vagy további regisz­­ter-file-on keresztül vannak a P/S shift regiszterrel ösz­­szekapcsolva, és a regiszter-file egy további bemenete a mintaregiszter kimenetével, írás-olvasás bemenete pedig a vezérlő és címző logika kimenetével van össze­kötve. A találmány szerinti szintetizátor még egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a mintare­giszter kimeneté és a D/A átalakító bemenete közé egy túlcsordulás védő áramkör van csatlakoztatva, amely a minta regiszter kimenetére kapcsolt ekviva­lencia vizsgálót bemenetével és egy az ekvivalencia vizsgáló kimenetével összekapcsolt háromállapotú tá­rolót és a tároló kimenetére kapcsolt Buffer áramkört tartalmaz. A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai, valamint néhány ismert, de a rendszer megér­téséhez szükséges elrendezés és működési elv segít­ségével mutatjuk be részletesebben. Az 1. ábrán látható a találmány szerinti teljes rendszer blokkvázlata, a 2. ábrán az elemi szakaszokból felépített akuszti­kus csőmodell vázlata látható, a 3. 4. és 5. ábrákon az elemi reflexiós gráfokat is­mert megvalósítási módjai láthatók, a • 6. 7. 8. és 9. ábrákon az elemi szakaszok változatai láthatók, a 10. ábrán látható az emberi beszédkeltés akuszti­kus csőmodelljének a hatásvázlata, a 11. ábrán a digitális rendszerrel megvalósított pe­riodikus felépítésű csőmodell látható, a 12. ábrán a 10. ábrán bemutatott akusztikus cső­modell megvalósítására kiképezett kapcsolási elrende­zés egy példakénti kiviteli alakja látható, a 13. ábra mutatja a beszédminták számításához al­kalmazott rendszert, ahol két egymásba ágyazott cik­lusban van a beszédminta elkészítve, a 14. ábrán a 12. ábrán bemutatott rendszer 18 egy­ségének a blokkvázlata látható, a 15. ábrán a 12. ábrán bemutatott példakénti kivi­teli alak 21 egységének egy kiviteli alakja látható, a 16. ábrán a 20 mintaregiszterhez csatlakoztatott túlcsordulásvédő áramkör egy példakénti kiviteli alak­ja látható, a 17. ábrán pedig a 12 D/A átalakító egy példakénti kiviteli alakjának blokkvázlata látható. Ahogyan ezt már a bevezetőben is említettük, mind az eljárás mind a rendszer alapvetően két részre oszlik, nevezetesen a szövegelőkészítésre, illetőleg a szövegelőkészítést megvalósító 2 szövegelőkészítő egységre, valamint a szövegkimondást megvalósító akusztikus csőmodell alapján kiképezett szintetizátor­ra. A szövegelőkészítés során a mikrofonba bemon­dott előkészítendő szöveget, amely természetesen le­játszható hangszalagról vagy hanglemezről is, megfele­lő jelátalakító után a 2 szövegelőkészítő egység 5 me­móriájába tároljuk. A szöveg helyfoglalása az 5 me­móriában tipikusan 64 kbit/sec. A tárolt szöveget al­kalmasan választott, tipikusan 5...200 msec hosszú­ságú szegmensekre bontjuk. A szegmentálás igazodhat a hangmagassághoz, de lehet attól független Is. A 2 szövegelőkészítő egységben, az 5 memóriába tárolt szöveget automatikus 6 analizátorban analízisnek vet­jük alá, és így egy-egy szegmenshez egy paramétercso­portot rendelünk. Az, hogy egy paramétercsoport mit tartalmaz, különböző lehet. Egy ismert megoldás sze­rint például a paramétercsoport az alábbi elemeket tartalmazza: egy számot, amely megadja, hogy a szeg­mens zöngétlen, vagy zöngés vagy e>,kettőből kevert, és utóbbi két esetben a hangmagasságot; p darab/p tipikusan 6...14/szám, amelyek megadják azon ref­lexiós tényezők értékeit, amelyek a szóbanforgó szeg­mens ejtésekor az emberi hangképző szervek alakját közelítő szakaszosan változó keresztmetszetű csövet jellemzik; egy vagy több számot, amely a relatív hangerőt jellemzi; számokat, melyeka szegmens idejé­re, esetleges speciális jellegére (csend, intonáció, hang­súly , dallam! utalnak. Az irodalomból nem ismert azonban, amit a talál­mány szerinti paramétercsoportnál kialakítottunk, ne­vezetesen, hogy a paramétercsoport tartalmazhat o­­lyan számot, amely megadja a kiejtés első zöngés vagy egy vagy több zöngétlen szegmens után első zöngés 189.378 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom