189366. lajstromszámú szabadalom • Kis mélységű alapozás
1 A találmány kis mélységű alapozás építmények terheinek, főleg rétegesen elhelyezkedő kötött talajok esetében a teherbíró talajra való továbbítására. Az alapozás a talajba behatoló támasztó elemeket, valamint az építmény falszerkezete és a támasztó elemek közé beiktatott teherközvetítő réteget tartalmaz. Alapozás céljára széles körben alkalmazott és viszonylag kis költséggel járó megoldás az építmények alatt elhelyezkedő ún. iemezalap. Különösen előnyösen alkalmazható ez az alapozási mód monolit vasbeton szerkezetű és nagy alaprajzi kiterjedésű épületeknél. Megköveteli azonban, hogy az. alaplemez alsó síkja teljes egészében a teherbíró talajra feküdjék fel. Gyakorta előfordul, hogy a tervezett alaplemez alsó síkja és a teherhordó talaj között változó vastagságú, az alaplemczről a talajra átadódó terhek szükséges mértékének viselésére alkalmatlan talajréteg, pl. föltöltés van. Ebben az esetben a lemezalap és a teherbíró talaj között kapcsolatot kell kialakítani. Ezt a feladatot két fő irányból lehet megoldani. Az egyik lényege, hogy az alaplemez alatt talajcserét hajtanak végre. A talajcsere anyaga sík terepen, általában homokos kavics vagy lejtős területen soványbeton, melynek rétegvastagsága 0,5 3 m között változik. Komoly hátránya, hogy a szükséges földmunka mennyisége aránytalanul megnövekszik, a kiemelt alapgödör megtámasztása pedig a nagy mélység miatt csak költséges eszközökkel oldható meg. Gondot okoz a nagy alaprajzi méretű munkagödör víztelenítése is. A soványbeton alkalmazása további,az építés után jelentkező hátránnyal jár, mivel a természetes talajvíz áramlást akadályozza, egyes esetekben meggátolja, és így a természeti környezetben esetenként helyrehozhatatlan kárt okoz. Ennek részletes megakadályozására szivárgó építésével történhet,ami rendszeres karbantartást igényel. A másik fő irány az, hogy a lemezalap alatt beton sávalapokat készítenek, amelyek egészen lenyúlnak a teherhordó talajig,kiosztásuk pedig megfelel, pl. a harántfalak kiosztásának. A beton sávalapok földmunkáját szokásos módon a lemezalap alsó síkjáig kiemelt munkaszintrő) géppel végzik. Ez azért kedvezőtlen, mert a lemezalap tényleges alapterületének durván háromszorosát kell kiemelni,hogy a sávalapok földmunkája géppel elvégezhető legyen. A megoldás jelentős többlet kiadásokat ró az építtetőre. Az alkalmazott elgondolások mindegyike abból indult ki, hogy az alaplemez alatti, a terhek viselésére alkalmatlan talajréteget teljes egészében tehermentesítse . A találmányi gondolat a fenti tételt elvetve azon alapszik, hogy az alaplemez alatti -a terhek viselésére alkalmatlan - talajréteget a terhek részleges viselésére felhasználjuk, így a terheknek csak kisebb hányadát kell a teherbíró talajra továbbítani. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti kismélységű alapozás építmények terheinek, főleg rétegesen elhelyezkedő kötött talajok esetében a teherbíró talajra való továbbítására - melynél az alapozás a talajba behatároló támasztóelemeket, valamint az építmény felszerkezete és a támasztó eleinek közé beiktatott teherközvetítő réteget tartalmaz - oly módon van kialakítva, hogy a talajba behatoló támasztó eleinek terheiket homlokfelületükön a talajra átadó szoliter tömbök sorozata, míg a teherközvetítő réteget a szoliter tömbök fölött clhelyezkedő,azokat öszszekötő, velük együttműködő, a szoliter tömböknek 2 egymással való együttdolgozását is elősegítő és egyúttal az épület felszerkezete számára fogadószintet képező összefüggő alaplemez alkotja, az alaplemez alsó felülete és a szoliter tömbök közé előnyösen az erőket átadó átmeneti test, pl. a szoliter tömbök alaprajzi méreteit meghaladó méretű, kiékelő tárcsa van beiktatva, az alaplemez alsó felületének a szoliter tömoök által szabadon hagyott része és az alapozás tervezett kiindulási szintje között pedig adott esetben az Japlemez elkészítését elősegítő kiegyenlítő réteg, pl. sovány szerelő beton van elterítve. A találmány szerinti kismélységű alapozás további ismérve lehet, hogy a szoliter tömböket a talaj felszínéről célszerűen gépi úton kiemelt üregekbe töltött utószilárduló anyag, pl. monolit betontömeg alkotja, A találmány szerinti alapozás szoliter tömbjei előn\ ösen sorokba és oszlopokba rendezett parallelogramma hálózat mentén vannak kiosztva, számuk a talajra továbbítandó terhek nagyságához, magassági méretük pedig a talaj rétegződéséhez és/vagy a talajvíznek a felszíntől való mélységi elhelyezkedéséhez igazodik. Az alaplemez célszerűen erősítő betétekkel, pl. hálóvasalással ellátott monolit vasbeton szerkezet, melynek felső felülete mentén adott esetben a felszerke/.ethez való csatlakozást szolgáló részek pl. a felszerkezetbe benyúló pozicionáló idomok vannak elhelyezve . A találmány szerinti kismélységű alapozás célszerű kiviteli alakjánál a szoliter tömbök nagy átinéijű, pl. kör alaprajzú kutak, melyek egymástól való távolsága átmérőjüknek előnyösen legfeljebb az ötszöröse. A találmány szerinti kismélységű alapozás az eddig ismert alapozási megoldásokkal összevetve több előnnyel rendelkezik, melyek részben műszakiak,részben gazdaságiak. A műszaki előnyök között fontos, hogy a szoliter tömbök a természetes talajvíz áramlását csupán elhanyagolható mértékben akadályozzák. Kedvező az is, hogy jelentős mennyiségű földmunka takarítható meg, és az ezzel járó rézsűm, gtárnasztási és víztelenítési gondok is elmaradnak, viszont nő a kivitelezés sebessége. A gazdasági előnyök között a legfontosabb, hogy az addig használt megoldásoknál olcsóbb. A gyorsabb kivitelezés tovább csökkenti a költségeket. A találmányt kiviteli példákon, ábrák alapján mutatjuk be. Ezek közül az 1. ábra a kismélységű alapozás szoliter tömbjének keresztmetszete, -2. ábra a teljes kismélységű alapozás keresztmetszete. Az 1. ábrán a kismélységű alapozás 2 szoliter tömbjét ábrázoltuk. A 2 szoliter tömb az 1 talajba van mélyítve, 2ahomlokfelülete a teherbíró 1 talajra támaszkodik, a 3c hálóvasalással ellátott 3 alaplemez 3b alsó felülete pedig a 4 átmeneti testtel kapcsolódik a 2 szoliter tömbhöz. A 3c hálóvasalás a 3 alaplemeznek mind a 3a felső felülete, mind a 3b alsó felülete közelében elhelyezkedik. -A 2. ábrán szemlélhető teljes kismélységű alapozás keresztmetszete. A 2 szoliter tömbök 2a homlokfelülete változó mélységben,a mindenkori teherbíró 1 talajra támaszkodik. Az la felszínről kiemelt munkagödör lb kiindulási szintjéről vannak lemélyítve a 2 szoliter tömbök, amelyek fölött a 3 alaplemez az 5 kiegyenlítő rétegen 4 átmeneti testtel egyszerre készül. A találmány szerinti kismélységű alapozás jefentő-189.366 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
