189360. lajstromszámú szabadalom • Megnövelt hőszigetelő képességű könnyűbeton építőelem, különösen falazóblokk, valamint eljárás ilyen építőelemek előállítására

1 189.3(0 2 hosszúság pl. mintegy harmadát teszi ki, vagyis a jelen példa esetében d - 10 cm, hosszúsága egyenlő az 1 építőelem b szélességével, magassága pedig annak c magasságával egyezik meg. Más szóval: a 3 elemrész d vastagsága kisebb, mint a 2 elemrész D hosszú­sága, az utóbbinak csak mintegy a fele. így a falszer­kezettel szemben támasztott szilárdsági követelmé­nyek jól kié légitlietők. A 3 elemrész célszerűen poli­sztirolhab-betonból — közismert elnevezéssel PSH- betonból - készülhet, a 174.868. lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban részletezett technológia szerint. A 3 elemrész az 1 építőelemek beépített helyzetében a fal külső oldalára kerül, ebben az eset­ben a falszerkezet 0,65-0,70 W|m2K hőátbocsátási tényezője biztosítva van, amennyiben az alábbi összetételű anyagok felhasználásával az 1 építő­elemeket: kohósalakbeton: 1450-1900 kg/m3 térfogatsúly PHS-beton: 300 kg/m3 térfogatsúly egy elem súlya 14,5-15,5 kg Megjegyezzük, hogy ha statikai szempontból erre szükség van, a kohósalakbeton térfogatsúlya - a nagyobb szilárdság elérése céljából - növelhető. Az is nyilvánvaló, hogy mind az. elemek méretei (pl. közép- vagy nagyblokk), mind szilárdsági és/vagy hőtechnikai tulajdonságai tág határok között vál­toztathatók a beépített anyagok összetételétől függően. Az 1-4. ábrák szerinti 1 építőelemek közi falazóblokkok (kis elemek), és azokkal a falazás ugyanúgy történik, mint a jelenleg ismert kohósalak­blokkokkal; csak arra kell ügyelni, hogy a 3 elemrész mindig a külső falsíkra keriüjön. Ez azonban semmi­féle gondot nem okoz, mert a blokkot alkotó kétféle anyag vizuálisan egymától jól megkülönböztethető. A kész falazat a továbbiakban hagyományos tech­nológiával vakolható, fúrható, véshető stb. A hőszi­getelő 3 elemrész d vastagsága célszerűen legalább 8 cm. A fent részletesen ismertetett építőelemek elő­állítása például oly módon történhet, hogy a gyártó­­sablonban a 3 elemrész helyét — az eltérő tulajdonsá­gú betonkeverékek egymástól való elválasztását is biztosító - üregképző elemmel biztosítjuk, amely a kohósalakbeton-keverék betöltésekor a helyén marad, majd e keverék tömörítését követően húzzuk ki azt a gyártósablonból. E műveletet kétféleképpen hajt­hatjuk végre:- az üregképző elemet - pl. két átellenes oldalán nyitott dobozt - még a gyártósablonban elfoglalt helyén pl. PHS-betonnal töltjük meg és az üreg­képző elemet a PHS-beton bedolgozása (pl. vib­rálás és/vagy sajtolás) és nyomás alatt tartása köz­ben húzzuk fel. Ezt követően választjuk el egymás­tól a gyártósablont és a teljesen kész építőelemet;- az üregképző elemet a kohósalakbeton bevibrá­­lása utón kihúzzuk, és a helyére töltött PHS-be­­tont bedolgozzuk (tömörítjük). A kész elemtől azután a gyártósablont eltávolítjuk. Természetesen a fentiektől eltérő másféle gyártás­technológia alkalmazása is elképzelhető, pl. attól függően, hogy az összedolgozandó betonkeverékek egymás mellett, vagy egymás felett helyezkednek el, és eltérő lehet a keverékek bedolgozásának a sorrend­je is. Üregképző elem helyett, egyszerűen a sablonte­ret megosztó választólemez is alkalmazható, amelyet a bedolgozás közben kihúzunk stb. Minden esetben elengedhetetlenül fontos azonban,hogy az 1,2. és 4. ábrákon szaggatott vonallal feltüntetett F csatlakozó felületek mentén a szomszédos keverékek cementtejei a mindenkori második keverékbe hídjának hatolni — vagy legalább az egyik keverék cemenctteje a másik keverékbe -, így létrejöjjön a cementkötésű kapcso­lat a két 2, 3 elemrész között. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követ­kezőkben foglalhatók össze: A kétféle anyag a gyártástechnológia folyamán - és magában a falazóelemben is - egymástól elkülönül, de megszilárdulva együttdolgozó szerkezetet alkot, amely minimális falvastagsággal, ill. a szokásos falvas­­tagságuk növelése nélkül teszi lehetővé az elemekből készült falszerkezet elegendő szilárdságának, ugyan­akkor a korszerű követelményeknek megfelelő hő­szigetelő képességének a biztosítását. A k tényező értéke minimálisan 0,70 W/nr2K-ra növelhető. A fal­szerkezet külső oldalán az építőelemek megfelelő beépítésével jó hőszigetelő PSH-beton réteg alakít­ható ki, ez egyrészt hő technikailag optimális ered­ményt szolgáltat, másrészt előnyös, hogy a nagyobb szilárdságú kohósalakbeton réteg — a hőingadozások­tól védetten — belül helyezkedik el, és az erőátadások végfal esetén a belső oldalon jelentkeznek. Az építő­elemek használati értéke mellett a PSH-betonréteg miatt bekövetkező csekély áremelkedés nem jelentős, ugyanakkor a fűtési energia-szükséglet egyrészt léte­sítményi, másrészt népgazdasági szinten oly mérték­ben csökkent, hogy az árkülönbözetből adódó költségnövekedés - ami egyébként is csak a külső térelhatároló falak vonatkozásában jelentkezik — igen rövid idő alatt megtérül. Az építőelemekkel való kivitelezés a jelenlegi módszerekkel végezhető, és az elemgyártáshoz szükséges géppark változtatásá­ra is csak csekély mértékben van szükség. A PSH-be­ton - lévén cementkötésű anyag - a külső oldalon ugyanúgy vakolható, mint a kohósalakbeton felüle­te. A találmány szerinti elemekből készült falszerkezet fajlagos súlya a jelenlegieknél mintegy 15—20‘7c»kal kisebb, ezért a tartószerkezetekés alapo­zási szerkezetek vonatkozásában is komoly megtaka­rítás jelentkezik. Az építőelem a termékválasztékot bővíti, emellett a hulladékként megjelenő kohósalak felhasználását változatlanul lehetővé teszi. A találmány természetesen nem korlátozódik az építőelem fentiekben ismertetett konkrét kiviteli alakjára, illetve az eljárás foganatosítására, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Megnövelt hőszigetelő képességű könnyűbeton építőelem, különösen kohósalak-bázisú építőelem, például falazóblokk, azzal jellemezve, hogy kisebb hőszigetelő képességű, célszerűen kohó­salakbeton által alkotott elemrészből (2X valamint azzal cementkötésű kapcsolat útján egy egységgé egyesített, nagyobb hőszigetelő képességű könnyű­beton által alkotott elemrészből (3) áll, amely utóbbi az építőelem (1) egyik oldalán, az építőelem (1) teljes keresztmetszetét kitevő kiterjedésben helyez­kedik el, és vastagsága (d) kisebb, mint a kohósalak­­beton-elemrész (2) hosszúsága (D). (1-4. ábrák) 2, Az 1. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a nagyobb hőszigetelő képes­ségű könnyűbeton-elemrészt - előnyösen mintegy 300 kg/mi3 térfogasúlyú - polisztirolhab-beton 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom