189352. lajstromszámú szabadalom • Tetőszellőző berendezés, célszerűen szellőzőkürtők huzatnövelésére

1 A találmány tárgya tetőszellőző berendezés, amely elektromos energia nélkül is biztosítja szellőzőkürtők hatékony működését. Többszintes épületek belső ablak nélküli helyiségei­nek (konyha, fürdőszoba, WC stb.) szellőztetéséről megfelelő építészeti vagy épületgépészeti megoldások­kal kell gondoskodni, nogy a szagok, illatok ne a töb­bi, külső levegővel érintkező helyiség nyílászáróin ke­resztül távozzanak. Ezen helyiségek szellőzését korábban elsősorban ún. légudvarok vagy légaknák létesítésével oldották meg. Ezek általában 1 m2 vagy ennél nagyobb alapterületű, felül fedetlen kialakítású épületrészek, amelyekre a szellőztetendő helyiségek kisméretű ablakokkal nyíl­nak. Az épületek építési költségeinek, a hőveszteség csökkentése és az alapterület jobb kihasználása érde­kében újabban légudvarok és légaknák építése helyett egyre széleskörűbben szellőztetőkürtőket alkalmaz­nak. A szellőzőkürtő általában 120 és 1200 cm2 közötti alapterületű kör vagy négyszög keresztmetszetű füg­gőlegesen vezetett cső, amely legtöbbször gyűjtőmeg­­oldású, vagyis az egymás felett levő szintek azonos he­lyiségei ugyanabba a csőbe vannak bekötve és azonos szintről is több helyiség szellőzéséről úgy egy cső gon­doskodik. A természetes — a belső és külső levegő hőmérsék­letkülönbségén, valamint a magasságból adódó nyo­máskülönbség elvén működő — szellőzésű szellőző­kürtők által biztosított légcsere általában nem elég­séges, különösen gyűjtőszellőzőknél, ezért legtöbb­ször huzatnövelő szerkezetek alkalmazása válik szük­ségessé. A legáltalánosabban alkalmazott huzatnövelő szer­kezet a szellőzőkürtő felső, szabadba vezető végére szerelt szívóventilátor. A ventilátoros huzatnövelés gyakorlati szempontból számos problémát vet fel:- a ventilátort napi 24 órás üzemben kell működtet­ni. Az alkalmazott tetőventilátorok teljesítménysávja 0,25-2,2 kW közötti, így az üzemeltetés költség je­lentős.- a tetőszellőző ventilátorok olyan napszakokban is működnek, amikor szellőztetésre nincs szükség. Ez­zel felesleges energiát távolítanak el az épületekből.- a nyílászáró szerkezetek magas filtrációs vesztesé­ge miatt a ventilátorok kapacitását a felső szintekről elszívható levegőmennyiség kimeríti és így az alsó szintek szellőzése nem kielégítő.- nem elhanyagolható a tetőventilátorok által oko­zott zajhatás, amely különösen a felsőbb szinteken la­kókat zavarja. Találmányunk célja olyan tetőszellőző berendezés kialakítása, amely elektromos energia nélkül is üze­meltethető és amely az addigieknél hatékonyabban képes biztosítani a meglévő szellőzőkürtők felhaszná­lásával az egyes szintek, helyiségek szellőzését. Találmányunk kialakításához az a felismerés veze­tett, hogy megfelelő tetőszellőző konstrukció kialakí­tása esetén a szélhatás, valamint a napsugárzás mint e­­nergiaforrás felhasználható a szellőzőkürtők huzata növelésére. További felismerésünk az, hogy a szellőző­kürtőben a nyomáskülönböség, a nyomásgradiens csökkentésével az egyes szintek szellőzési teljesít­ményének különbsége csökkenthető. E felismerés alapján a kitűzött feladatot olyan tető­szellőző berendezés segítségével oldottuk meg, amely­­nek az a lényege, hogy külső csövében belső cső talál­2 ható és a külső cső és/vagy a belső cső átlátszó. Egy találmányi ismérv szerint a tető forgástest ala­kú, szélein emelkedő kiképzésű, amely alsó peremmel van kiegészítve. Egy további találmányi ismérv szerint a külső cső­nek felfelé bővülő, kúpos kiképzésű felső része van. Egy másik találmányi ismérv szerint a belső cső fel­felé bővülő kúpos kiképzésű. Egy másik találmányi ismérv szerint a belső cső fura­tokkal van ellátva. Egy további találmányi ismérv szerint a külső cső vagy a belső cső fekete. A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével is­mertetjük, amelyen a találmány példakénti kiviteli alakjai kerültek ábrázolásra. A rajzon az ]. ábra egy a találmány szerinti tetőszellőző be­rendezést mutat oldalnézetben, a 2. ábra egy másik, találmány szerinti tetőszellőző berendezést ábrázol oldalnézetben. Amint az 1. ábrán látható 10szellőzőkürtő felső vége gyűrű alakú 12 szerelő peremmel van lezárva. A Í2 szerelő perem középső 14 nyílásában van rögzítve a találmány szerinti berendezés 16 külső csöve. A 16 külső csőbe 18 távtartó gyűrűk segítségével 20 belső cső van szerelve. Mind a 16 külső cső, mind a 20 belső cső áttetsző, anyaga célszerűen üvegszálas poliészter. A 16 külső cső és a 20 belső cső közötti rés mérete célszerűen 10 mm, A 16 külső cső felső peremére for­gástest alakú, szélein emelkedő kiképzésű 22 tető van erősítve. A 22 tetőhöz a 18 külső cső végének magas­ságában ugyancsak forgástest alakú lefelé hajló 23 al­só perem van csavarokkal erősítve. A 22 tető és az al­só 23 perem együtt áramlási irányban táguló kereszt­metszetű diffuzort alkotnak. A 2. ábra szerinti tetőszellőző berendezés ugyancsak 12 szerelő perem segítségével van felerősítve a 10 szel­­lőzőkürtő felső végére. Á 12 szerelő peremhez itt is 24 külső cső csatlakozik. A 24 külső cső 26 felső ré­sze felfelé táguló kúpos kiképzésű. A 24 külső csőben a 26 felső rész. magasságában szintén kúpos 28 belső cső található. A 28 belső cső kúpossága erősebb mint a 24 külső csőé, így a két cső közötti rés alul nagyobb mint felül.. A 28 belső cső palástja egyenletes osztás­ban 30 furatokkal van ellátva, és 32 perem segítségé­vel illeszkedik felül a 24 külső cső tetejére. A 24 kül­ső cső és 28 belső cső áttetsző, de előnyös lehet egy olyap kialakítás is, amikor az egyik fekete színű. A te­tőszellőző berendezés felső véget 34lábakon álló for­gástest alakú 36 tető zárja le. A 36 tető széle és a 28 belső cső felső vége felett körben szabad 38 kiáratnlá­­si keresztmetszet marad. A találmány szerinti tetőszellőző berendezés műkö­dése a következő : Az 1. ábra szerinti esetben a levegő az "A" jelű nyilaknál lép be szerkezetbe. A szerkezet a külső su­gárzó energiát hőcsapdaként elnyeli és közli az áram­ló levegővel. A levegő felmelegszik, és ez növeli a hu­zathatást. Amikor a külső sugárzás megszűnik, pl. éj­szakai órákban, a kétrétegű csőszerkezet szigetelő­­ként viselkedik, azaz biztosítja azt, hogy a 20 belső csőben levő levegő ne hüljön le. A szerkezet felső ré­szébe jutó levegő "B" jelű nyilak irányában a 22 diffu­­zoron keresztül jut a szabadba. A 22 diffuzorban a le­vegő egyre növekvő keresztmetszetű részekbe jut, ex­pandál, csökken sebessége, ezért maga mögött dep­ressziót létesít. A tetőszellőző berendezés magassága tévén növeli a 189.352 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 80 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom